A méhrák milyen tüneteket produkál? Mik az esélyek a gyógyulásra?
A méh (uterus) rendeltetése a megtermékenyített petesejt befogadása; itt fejlődik ki az embrió, majd a magzat. A méh fala simaizomszövetből áll, kívülről kötőszövet, belülről pedig nyálkahártya borítja.
Mi a méhrák?
A méhrák nem a méh izomzatát támadja meg, hanem a méhet bélelő nyálkahártyát, az endometriumot. Ezért endometriumráknak is nevezik.
Gyakoriság
A Róbert Koch Intézet becslései szerint Németországban évente 11 460 nő betegszik meg méhrákban; Magyarországon 2008-ban 1119 esetben diagnosztizálták a kórt, hazánkban ez a nők hetedik leggyakoribb rákbetegsége. A daganat az esetek több mint felében a változás kora után alakul ki, az ötvenedik és a hetvenedik életév között.
Kockázati tényezők
A méh rákja szempontjából kockázati tényezőnek számít, ha valaki nagyon korán kezd el menstruálni. A kutatók szerint fontos szerepe lehet a változás kora utáni hormonszintek megváltozásának is: miközben abbamarad a progesztogén hormonok termelése, ösztrogének továbbra is képződnek valamilyen mértékben. A progesztogén és az ösztrogén hormonok egymás ellenlábasai. A hiányzó progesztogén hormonok miatt a vérben viszonylagosan megnövekedő ösztrogénszint a méhnyálkahártya sejtjeinek rendellenes szaporodását idézi elő, ami egyben lehetőséget ad a sejtek rákos elfajulására.
További kockázati tényezők:
- ötven év feletti életkor,
- gyermektelenség,
- a változás kora után csak ösztrogént tartalmazó (progesztogénmentes) gyógyszerek szedése,
- 55 éves kor után kezdődő klimax,
- cukorbetegség vagy magas vérnyomás,
- túlsúlyosság (a zsírsejtek ösztrogéntermelése miatt),
- emlő- vagy vastagbélrák,
- korábbi, a hasat vagy a kismedencét érintő sugárkezelés.
Tünetek
A méhrák viszonylag lassan növekszik, tünetei viszont jellegzetesek:
- rendellenes vérzés két havivérzés között,
- pecsételő vérzés,
- szokatlanul erős havivérzés,
- vérzések a változás kora után,
- véres hússzínű vagy véres-gennyes folyás,
- alhasi fájdalom,
- megmagyarázhatatlan fogyás,
- vizelési vagy székelési panaszok.
Korai felismerés és diagnózis
A méhrákot nehéz szűrni. A méhnyakrákszűrés során vett citológiai kenet általában nem segít a korai felismerésben. Olykor a hüvelyen keresztül végzett ultrahangvizsgálat utalhat a méh nyálkahártyájának rendellenes szerkezetére.
- Petefészekrák vizsgálat (tumormarker)
- Pap-kenet-vizsgálat célja
- Vastagbélrák megelőzése, műtéti kezelése
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A menstruációk között jelentkező vérzések okának kiderítéséhez szövetminta vételére lehet szükség a méh nyálkahártyájából, amelyet nőgyógyászati kürettel (kaparás) nyernek. Az idejében felismert méhrák közel 100 százalékban gyógyítható.
További vizsgálatok
Ha a diagnózis méhrák, további vizsgálatok tisztázzák, hogy a daganat milyen stádiumban van és mennyire terjedt ki.
Ilyenek a következők:
- röntgenvizsgálat,
- CT-vizsgálat,
- MR-vizsgálat,
- laboratóriumi vizsgálatok,
- húgyhólyagtükrözés,
- végbéltükrözés.
Azt, hogy ezek közül melyikre kerül sor, az orvos dönti el. Húgyhólyag- vagy végbéltükrözést például csak akkor végeznek, ha fennáll a gyanú, hogy a tumor átterjedt a hólyagra, illetve a végbélre.
Terápia
A kezelés célja a betegség végleges meggyógyítása vagy legalább a daganat kontroll alatt tartása. Ha nem kezelik a méhrákot, növekedésnek indul és áttéteket ad máshol a szervezetben.
A következő terápiás lehetőségek állnak rendelkezésre:
- műtét,
- sugárterápia,
- kemoterápia,
- hormonterápia.
Több tényezőtől is függ, hogy melyik módszert választják az orvosok, akik a pontos vizsgálati leleteknek és a beteg egyéni adottságainak megfelelő kezelési stratégiát dolgoznak ki. Az egyes eljárásokat egyedül vagy egymással kombinálva alkalmazzák.
Műtét
A méhrákot radikális műtéttel kezelik. A gondos kivizsgálás dacára az orvos gyakran csak a műtét közben tud meggyőződni az elváltozás méretéről és arról, hogy más szervek (például a húgyhólyag vagy a belek) is érintettek-e.
A méh teljes eltávolítása (hiszterektómia) során még műtét közben szövettani vizsgálatnak vetik alá a kioperált daganatot. Ha a hüvely és a méhnyak közötti területen tumorsejteket találnak, eltávolítják a hüvely felső részét, a petefészkeket és a petevezetékeket is.
Ha a rosszindulatú daganat már behatolt a méh izomzatába, meg kell vizsgálni a környéki nyirokcsomókat, mert a rákos sejtek a nyirokutakon keresztül áttéteket adhatnak. Ha a nyirokcsomóban ráksejteket találnak, eltávolítják a kismedencei nyirokcsomókat és esetleg az ütőér hasi szakasza mellettieket is, majd ezeken is szövettani vizsgálatokat végeznek.
Sugárterápia
A műtétet gyakran követi sugárterápia. Ha a diagnóziskor a daganat már kiterjedt, vagy nagy a műtét veszélye, a kezelés csak sugárkezelésből áll. Többnyire kombinált külső-belső besugárzást végeznek. A sugárkezelés célja, hogy csökkentse a betegség kiújulásának kockázatát. A kezelés mellékhatásai a besugárzás módjától és dózisától függnek.
Kemoterápia
Egyes esetekben nem sikerül minden ráksejtet eltávolítani a műtéttel, egyrészt mert a sejtek már továbbterjedtek a nyirok- vagy a vérereken át, másrészt mivel távoli szervekben áttétek alakultak ki. Ilyenkor csak kemoterápiát alkalmaznak.
Hormonkezelés
A műtét, a kemo-, illetve a sugárterápia mellett vagy helyett egyes betegeken hormonkezelést is végeznek. Erre akkor kerül sor, ha a ráksejtek érzékenyek a hormonális hatásokra. Bizonyos esetekben a beteg progeszteront kap, amely akadályozhatja az endometriumból kiinduló daganatok növekedését.
Gondozás és kilátások
Miután a daganatot teljes egészében eltávolították, rendszeres felülvizsgálatra van szükség, hogy az esetleges kiújulást, illetve a kísérőbetegségeket időben észleljék és kezeljék. A felülvizsgálatok időpontja betegenként változó, függ a páciens állapotától és a betegség lefolyásától.
Általában az alábbi időközökben kerül sor a kontrollvizsgálatokra:
- az első két-három évben háromhavonta,
- a rá következő két-három évben hathavonta,
- ezt követően évente.
Ezekre a vizsgálatokra azért is van szükség, mert a méhrák a becslések szerint 6-10 százalékkal növeli az emlő-, valamint a vastagbélrák kockázatát. Az ötéves túlélés 75-82 százalék.
KITEKINTÉS
Mióma - a jóindulatú méhdaganat
Az esetek egy részében tünetmentes, máskor azonban kifejezett panaszokat okoz. Ilyen a kóros méhvérzés, a gyakoribb és hevesebb menstruáció, az alhasi fájdalom, a nyomással járó tünetek (pl. gyakori vizeletürítés, székletürítési zavar). Van, amikor ismétlődő vetélés vagy meddőség kivizsgálása kapcsán ismerik csak fel. Mivel a mióma és a méhrák tünetei sokszor hasonlítanak egymásra, a betegeket alaposan ki kell vizsgálni. Ennek részeként nőgyógyászati és ultrahangos vizsgálatokra, illetve szövetminta vételére, esetleg méhtükrözésre (hiszteroszkópia) kerül sor.
A mióma az esetek túlnyomó részében nem válik rosszindulatúvá. Ha tünetmentes, nem kell vele foglalkozni, csak a felülvizsgálatokra kell visszajárni. Ha viszont panaszokat okoz, akkor azok megszüntetése érdekében el kell távolítani. A miómát műtéttel vagy gyógyszerrel lehet megszüntetni.
Ha nagy a mióma és a beteg nem vállal több gyermeket, a teljes méh eltávolítására kerül sor. Fiatalabb nőknél, akik még terveznek terhességet, csak a daganatot veszik ki endoszkópos műtéttel – a probléma azonban ilyenkor kiújulhat.
A kisméretű miómák esetében a műtét helyett gyógyszeres terápiát is alkalmazhatnak: ilyenkor olyan, mesterséges klimaxot előidéző kezelést végeznek, amelynek a hatására a miómát előidéző női nemi hormonok szintje valamelyest csökken a szervezetben.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.