Rákmegelőző életmód

Mi a tüdőrák? Hogyan ismerjük fel? Gyógyítható?

A tüdő az ember légzőszerve. A belélegzett levegőből oxigént vesz föl, és szén-dioxid távozik belőle. A levegő a légcsövön átjut a hörgőkbe, amelyek a jobb, illetve a bal tüdőfélbe vezetnek.

Mi a tüdőrák?

A tüdődaganatok több mint 90 százaléka rosszindulatú. A tüdőrák a légutak (tüdő, hörgők, légcső) területén alakul ki. A betegség a legtöbbször a hörgőket bélelő sejtekből indul ki. A tüdőben ezenkívül másodlagos, egyéb szervekből eredő áttét (tüdőmetasztázis) is jelen lehet.

A két leggyakoribb primer tüdőrák csoport a kissejtes és a nemkissejtes tüdőrákok cso­portja; ezek terápiája markánsan különbözik. A kissejtes tüdőrák agresszív, nagyon gyor­san nő, és hamar áttétet ad a vér- és nyirok­ereken keresztül. Körülbelül minden ötödik tüdőrák kissejtes rák.

A nemkissejtes tüdőrákok alkotják a tüdő­rákok kb. 80 százalékát. Idetartoznak a nyál­kahártya sejtjeiből kiinduló laphámsejtes rákok, a nyáktermelő sejtekből eredő adenokarcinómák, valamint a nagysejtes tüdőrák. A nemkissejtes rákok lassabban adnak áttétet, ezért esetükben jobb a prognózis.

Gyakoriság

Az emlő-, a bél- és a prosztatarák mellett a tüdőrák a leggyakoribb rákos megbetegedé­sek egyike. Kockázata közvetlenül összefügg a dohányzással: világszerte több mint négy­millió ember hal meg évente a dohányzás következtében, ebből kb. egymilliónyian tüdőrákban.

A becslések szerint Németországban évente 45 000, Magyarországon 10 000 ember lesz tüdőrákos. Míg a férfiak esetében az 1980-as évektől kezdve csökken az új megbetegedések száma, a nők körében még mindig egyre nő. A betegek átlagéletkora 69 év. Tüdőrák a leg­többször 40 éves kor után jelentkezik.

Magyarországon a tüdőrák 2008-ban a halálozást tekintve a nők körében a második (11,0/100 000 fő), míg a férfiak esetében az első (29,4/100 000 fő) helyen állt (forrás: Népegészségtani Intézet).

Kockázati tényezők

A tüdőrák keletkezésében sok minden játszhat szerepet, de bizonyos tényezők jelentősen emelik a betegség kockázatát.

Ilyenek például a következők:

  • dohányzás,
  • foglalkozási ártalmak,
  • környezeti ártalmak,
  • táplálkozás,
  • öröklött hajlam.

Az első számú kockázati tényező és a tüdő­rák leggyakoribb okozója minden kétséget kizárólag a dohányzás: a férfiak betegsége 90 százalékban, míg a nőké 60 százalékban vezethető vissza a dohányzásra.

A dohányosok kockázata hússzor-harmincszor akkora, mint a nem dohányzóké, s a kockázat az elszívott cigaretták számával nő. Minél tovább és minél többet dohányzik valaki, annál nagyobb a rizikó. A passzív dohányosok szintén veszélyben vannak.

Ezzel szemben a többi faktornak csak cse­kély, bár nem elhanyagolható a szerepe, külö­nösen, mert a dohányzás miatti kockázat tovább nő, ha ezek az egyéb tényezők is hat­nak mellette. Egyes munkahelyeken olyan anyagokkal kerülhetnek érintkezésbe a dolgozók, amelyek emelik a tüdőrák kockázatát. Ilyen például az azbeszt, az arzén, a króm, a nikkel, a szilí­cium-dioxid és az aromás szénhidrogének (más néven arének, melyek alapvegyülete a benzol).

A környezeti ártalmak közül elsősorban a természetesen előforduló radont kell megem­líteni. A légszennyezettség ugyancsak növeli a tüdőrák veszélyét, különösen a dízelmotorok kipufogógáza. Eddig még nem mutattak ki összefüggést a táplálkozással, bár feltételezik, hogy valami módon az is hatással lehet a tüdőrák rizikó­jára.

Tünetek

Kezdetben a tüdőrák általában nem okoz panaszt. A kisebb tumorokat gyakran csak véletlenül fedezik fel. A tünetek általában nem jellegzetesek, s más betegségre is utalhatnak, például idült hörghurutra vagy tüdőgyulla­dásra. Az alábbi tüneteket komolyan kell venni – különösen, ha valaki dohányzik -, és orvoshoz kell fordulni, hogy az okok időben kiderüljenek.

Tüdőrákra utalhat:

  • makacs, tartós köhögés,
  • tartós rekedtség, nem múló hörgő­gyulladás,
  • bizonytalan mellkasi fájdalom,
  • légszomj,
  • véres köpet,
  • duzzanat a nyakon vagy az arcon,
  • étvágytalanság, fogyás,
  • levertség, fáradtság,
  • láz.

Korai felismerés és diagnózis

Minél előbb ismerik föl a tüdőrákot, annál jobbak a gyógyulás esélyei. Gyanú esetén ki kell vizsgálni a beteget, hogy biztossá váljon a kórisme, illetve kiderüljön, hogy valóban tüdőrákról van-e szó. A beteg alapos kikérde­zése és a fizikális vizsgálat után laboratóriumi vizsgálatokra kerül sor. Ennek során támpon­tot adhat a köpet mikroszkópos ellenőrzése.

Jegyezzük meg! A tüdő röntgenvizsgálatával már a fél centi­méter átmérőjű daganatok is kitűnően felismerhetők.

Hörgőtükrözés (bronchoszkópia)

Biztos diagnózist hörgőtükrözéssel lehet föl­állítani. A bronchoszkópot a szájon vagy az orron keresztül bevezetik a légcsőbe, majd a hörgőkbe, hogy szemrevételezzék a légutak falát. Ha rendellenességet találnak, biopsziával szövetmintát vagy nyálkahártya­kenetet vesznek. Csak a minta szövettani vizsgálata támaszthatja alá teljes mértékben a kórismét.

Ígéretes gyógyszerfejlesztések

A kutatók intenzíven dolgoznak olyan új gyógyszerek kifejlesztésén, amelyek célzottan azokra a fo­lyamatokra hatnak, amelyeknek a tüdőrák kialakulásában szerepük van. Ezek egy része a daganato­kat tápláló erek kialakulását gátolja, mások azokra a receptorokra hatnak, amelyek túlzott műkö­dése miatt a tüdőrák-sejtek folyamatosan osztódnak. Néhány ilyen új típusú gyógyszert már engedélyeztek a betegek kezelésére. A páciensek egy része nagyon jól reagál rájuk, mások eseté­ben viszont hatástalanok. Az, hogy melyik betegnél hat a gyógyszer és melyiknél nem, számos, jelen­leg még nem teljesen ismert tényezőtől függ.

További diagnosztikai eljárások

Pozitív lelet esetén az alábbi vizsgálatokra kerülhet sor, hogy pontosan meg tudják álla­pítani a daganat kiterjedését, továbbá azt, hogy vannak-e áttétek.

Vizsgálati módszerek:

  • CT-vizsgálat,
  • MR-vizsgálat,
  • PET (pozitronemissziós tomográfia),
  • ultrahangvizsgálat,
  • csontszcintígráfia,
  • tüdőfunkciós vizsgálatok.

Terápia

A kezelés a daganat fajtájától függ, valamint attól, hogy a betegség milyen stádiumban van a diagnózis felállításakor. A beteg kora és álta­lános állapota mellett figyelembe kell venni a tüdő korábbi betegségeit is.

A kissejtes tüdőrák terápiája

Kissejtes rákok esetén általában kemoterápiát alkalmaznak, mivel már korán kialakulnak áttétek. Operálni csak a nagyon apró dagana­tokat érdemes. Ha a rák a légzőszervekre kor­látozódik, kombinált kemo- és sugárterápiára kerül sor. Ha már metasztázisok alakultak ki a nyirokcsomókban, illetve más szervekben, akkor az egyetlen rendelkezésre álló kezelési mód a kemoterápia.

A nemkissejtes tüdőrák terápiája

A nemkissejtes rákok kezelése elsősorban a tumor stádiumától, valamint a beteg általános állapotától függ. Szóba jöhet a műtét, vala­mint a sugár- és a kemoterápia. Ha kell, ezek az eljárások kombináltan is alkalmazhatók. A legjobb megoldás a daganat teljes sebészi eltávolítása – ilyenkor van esély a teljes gyó­gyulásra. Előrehaladott daganatok esetén a műtétet kemoterápia követi.

Ha már nincs lehetőség műtétre, kombinált sugár- és kemoterápiát alkalmaznak. Akkor is kemoterápiára kerül sor, ha a daganat más szervekre is átterjedt vagy kiújult (récidivait).

Gondozás és kilátások

Rendszeres kontrollvizsgálatokkal idejében fölfedezhető a daganat kiújulása, és meg­kezdhető a kezelés. Az ajánlások szerint a legjobb, ha az első két évben negyedéven­ként, később félévenként kerül sor felül­vizsgálatra.

A prognózis a nemkissejtes tüdőrákok esetében jobb, mint a kissejtes rákokéban. Mindkettőre igaz, hogy a gyógyulás esélye annál nagyobb, minél hamarabb fedezik föl a daganatot, és minél előrehaladottabb a betegség, annál nehezebb a kezelése. Ezért nagyon fontos a panaszokkal azonnal orvos­hoz fordulni.

A világ legelső mesterségeslégcső-beültetése

Az első mesterséges légcsövet 2010 júniusában ültették be a stockholmi Karolinska Intézetben. A nanoanyagból készült légcsövet, amelyet a beteg saját őssejtjeivel burkoltak be, a páciensről ké­szült háromdimenziós felvétel alapján készítették el az anatómiai viszonyoknak megfelelően. A beül­tetés előtt a beteg már kapott kemo- és sugárkezelést, és a műtét nélkül nem maradt volna életben.

A módszer előnye, hogy nem kell donorra várni, és nagyon csekély a kilökődés veszélye, ezért nem kell immunszuppresszív (az immunreakciók gátlását szolgáló) szereket szedni. Bár a légcsőrák igen ritka, eddig rosszak voltak a gyógyulás kilátásai. Különösen gyermekek számára jó ez a hír, mivel számukra különösen nehéz donort találni.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.