Szív- és érrendszeri betegségek

Hipertenzió kialakulásának okai, tünetei

A genetikai és a környezeti tényezőkön kívül a hipertenziónak lehetnek jól körülírt, könnyen felderíthető okai is, például kialakulhat egy már meglévő betegség talaján ez esetben szekunder (másodlagos) hipertenzióról beszélünk. Ilyet okozhat a mértéktelen alkoholfogyasztás, a szívbillentyűk záródási elégtelensége, a szteroid tartalmú gyógyszerek szedése, bizonyos vesebetegségek és hormonális problémák.

Az, hogy a fenti kórállapotok milyen mechanizmus alapján okoznak magas vérnyomást, rendkívül komoly élettani ismereteket feltételez az olvasó részéről, ezért részletesen nem ismertetem, annál is inkább, mivel ezek az összes eset csak mintegy 3%-áért tehetők felelőssé. A magas vérnyomás betegség további epidemiológiai jellemzője, hogy bizonyos rasszokat gyakrabban érint. Az észak amerikai lakosságnak például az a része van a legnagyobb kockázatnak kitéve, amelyik afrikai ősökre tekint vissza.

A magas vérnyomás kritériumai
KategóriaSzisztolés érték (Hgmm)Diasztolés érték (Hgmm)Halálozás kockázata
Optimális120 alatt80 alatt
Normális130 alatt85 alatt
Határeset130-13985-89
Magas vérnyomás
I. stádium140-15990-99átlagnépesség kétszerese
II. stádium160-179100-109átlagnépesség háromszorosa
III. stádium180 fölött110 fölöttigen magas, számszerűen nem jellemezhető

Panaszok és tünetek

A betegek egy része meg van győződve arról, hogy belső „vérnyomásmérő szenzoruk” segítségével mindig pontosan tudják, „hol jár” a vérnyomásuk a normális tartománytól való nagyobb eltérés esetén ugyanis elkezd fájni a fejük, méghozzá csalhatatlanul a homlok és a halánték táján vagy a tarkón, attól függően, hogy vérnyomásuk magas vagy alacsony.

Az igazság azonban az, hogy a magas vérnyomásnak nincs semmilyen tudományosan is bizonyított, megbízható jele. A fejfájás ugyanis rendkívül diffúz, gyakori és szubjektív jelenség; bármely kórképnek része lehet, de egyikre sem specifikus. A magas vérnyomás tünetei közül így az egyetlen, amely valódi tünetként elfogadható és értékelendő, az a mérés útján kapott magas érték.

A szekunder hipertenzió néhány lehetséges oka

A főbb okok:

  • vesebetegség;
  • a veseartéria szűkülete;
  • aortaszűkület (coarctatio);
  • Cushingszindróma (a mellékvesék túlzott mértékű szteroid hormon termelése vagy szteroid tartalmú gyógyszerek szedése következtében kialakuló kórállapot);
  • primer hiperaldoszteronizmus (a mellékvese aldoszteron termelő tumora);
  • phaeochromocytoma (ejtsd: feokromocitóma; a mellékvese adrenalin termelő tumora);
  • pajzsmirigy túlműködés;
  • bizonyos gyógyszerek (fájdalomcsillapítók és gyulladáscsökkentők);
  • kábítószerek (kokain, amfetamin);

A magas vérnyomást időben fel kell ismerni!

Mindezekből egyenesen következik, hogy rendszeres mérések, szűrővizsgálatok hiányában a magas vérnyomás akár évtizedekig is rejtett maradhat; előfordul, hogy már csak a szövődmények megjelenése kapcsán derül rá fény. Az utóbbiak magukban foglalják szív és agyi infarktus, agyvérzés, veseelégtelenség, trombózis és embólia kialakulását, amelyek nemegyszer az egyén halálát vagy életre szóló értelmi és/vagy mozgásbeli károsodását okozzák.

Mindezen szövődmények a szervezet teljes érrendszerének „elhasználódásával”, az erek falának törékennyé, rugalmatlanná válásával hozhatók összefüggésbe, amely jelenségnek az az oka, hogy az erek tartósan nem bírnak másképp ellenállni az emelkedett nyomásviszonyoknak.

Jó hír azonban, hogy a magas vérnyomás kezelése ma már megoldott; se szeri, se száma a korszerű, nagyon kevés mellékhatással rendelkező gyógyszereknek, amelyek segítségével a szív és érrendszeri katasztrófák szinte teljesen kivédhetők. Miért tagadná meg akkor valaki magától ezt a segítséget?

Hipochondria és Münchausen-szindróma

Az orvos dolga nem könnyű. Éveken, évtizedeken át azért tanul, azért dolgozik, hogy megadhassa a rászorulóknak a teljesebb, jobb, könnyebb élet lehetőségét, hogy tanácsaival és a rendelkezésre álló kezelési módszerekkel visszaadja a beteg ember egészségét, vagy legalábbis javítson az állapotán.

Ennek ellenére nagyon sokan nem kérnek a segítségéből; életmódjukat illetően meggyőzhetetlenek, az utasításokat nem tartják be, és persze a gyógyító intézményeket is messze elkerülik. Vannak azonban olyanok is, akik éppen ellenkezőleg meg vannak győződve arról, hogy valamilyen komoly bajuk van, minden apróságot halálos betegség figyelemfelhívó jeleként értékelnek, és addig nem nyugszanak, amíg ezen feltételezésük bizonyítást nem nyer.

Mivel a negatív vizsgálatok alapján az orvos nem tudja megerősíteni a gyanújukat, ők orvostól orvosig, kórházról kórházra járnak, szakkönyvekből „művelik” magukat, panaszaiknak pedig sosincs vége. Ha valakinél ez a felfogás és viselkedésbeli mintázat már több mint hat hónapja fennáll, hipochondriáról beszélünk, ha pedig az illető egyén attól sem riad vissza, hogy kárt tegyen önmagában a pozitív diagnózisért, Münchausen-szindrómáról. Az utóbbi jelenség báró Kari H. Münchausenről kapta nevét, aki előszeretettel szórakoztatta hallgatóközönségét utazásai közben „átélt”, soha meg nem történt eseményekből szőtt meséivel.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.