• betegség
• koleszterin

Koleszterin és fajtái, tényleg károsak?

Napjainkban már magát a szót is félelem és ellenszenv övezi; a nyugati világ lakói közt szinte nincs már olyan, aki a „koleszterin” említésekor ne azonnal a szívbetegségek és az érelmeszesedés kialakulására asszociálna. Azt azonban már rendszerint csak kevesen tudják, mi is tulajdonképpen ez a vegyület, milyen élettani és milyen kórélettani szerepeket tölt be.

A koleszterin egy olyan zsírjellegű anyag ún. lipid , amely leginkább biológiai membránok alkotórésze, ily módon részt vesz például a sejthártya és a különböző mikroszkopikus sejt szervecskék felépítésében. Jelenléte nélkülözhetetlen az élethez, az élettani tartományt tartósan meghaladó szintje azonban megfelelő terápia nélkül könyörtelenül korai érelmeszesedéshez, szív és érrendszeri katasztrófák kialakulásához, végül a beteg halálához vezet értelemszerűen a biokémiai abnormalitás súlyosságával megegyező ütemben.

Koleszterinforrások

A koleszterinhez külső és belső forrásból is hozzájuthatunk; vagyis felvehetjük a táplálékkal, vagy szintetizálhatjuk a sejteken belül de novo, azaz alapvegyületeiből saját magunk. Típusos nyugati étrend esetén az előbbi folyamat túlsúlyban van az utóbbival szemben, ezt az egyensúlyt azonban még sok egyéb tényező is befolyásolja.

Léteznek például olyan genetikai defektusok, amelyekben az egyén képtelen a de novo koleszterinszintézist a táplálék koleszterinkínálatának függvényében szabályozni, így bármilyen szigorú, zsírszegény diétát tart is, vérének koleszterinszintje nem csökken. Ilyen kórállapotok esetén javulás csak gyógyszeres kezeléstől remélhető.

Lipoproteinek

A koleszterinnek igen fontos tulajdonsága, hogy vízben így a vérben sem oldódik. A vérkeringésben való szállítását a természet ún. lipoproteinek formájában oldja meg, melyek lényege, hogy a hidrofób (vagyis víztaszító, vízben nem oldódó) zsírszerű koleszterinmagot egy fehérjékből és foszfolipidekből álló hidrofil (vagyis vízben oldódó) burok veszi körül.

Ezek a lipoprotein-gömböcskék aszerint, hogy a magban milyen arányú a koleszterin és más, zsírszerű anyagok aránya több alosztályba sorolhatók. A legegyszerűbb felépítésű, a bélben lévő táplálékból a máj külön vérkeringésébe kerülő lipoprotein az ún. chilomicron (ejtsd: kilomikron), amelyet a máj könnyebben kezelhető, a sejtek számára egyszerűbben felvehető lipoproteinné, ún. LDL-lé (lowdensity lipoprotein; alacsony sűrűségű lipoprotein) alakít át.

Az HDL-ben és az LDL-ben kötött koleszterin

Az utóbbi a vérkeringéssel az egyes szervekhez jut, a benne lévő koleszterin egy része felhasználódik, más része módosult formában új hidrofil burokba „csomagolódik”. Az így keletkező lipoproteint HDL-nek (highdensity lipoprotein; magas sűrűségű lipoprotein) nevezik, amely azonban fordított irányú transzportra képes, vagyis a fölösleges koleszterint visszaviszi a sejtekből a májba, ahol az epévé alakul és a széklettel távozik a szervezetből.

Ezek alapján az LDL-ben kötött koleszterint „rossz”, míg a HDL-ben kötött koleszterint „jó” koleszterinnek nevezzük. Minél magasabb az illető egyén LDL-szintje, annál hajlamosabb az érelmeszesedésre és az ezzel kapcsolatos szív és érrendszeri problémákra, ugyanakkor minél magasabb valakinek a HDL-szintje, annál egészségesebb az érrendszere és annál nagyobb valószínűséggel kerüli el ezeket a betegségeket.

A koleszterinszint normális értékei

Nem lehet és nem is szabad abszolút értékben kifejezni azt a tartományt, amelyen belül a koleszterinszint „jó”, de amelyen felül már „rossz”. Az ugyanis, hogy milyen értékeket fogadunk el valakinél, függ az illető egyén általános állapotától, a különböző kockázati tényezők jelenlététől vagy hiányától, a családi és egyéni kórtörténettől.

Azok a mérési eredmények, amelyek kitűnőnek nevezhetők egy hetvenöt éves, bypass műtéten átesett, kissé elhízott asszonynál, nem fogadhatók el egy huszonöt éves, negatív kórtörténettel rendelkező, elviekben egészséges fiatal nő esetében. Általánosságban elmondható, hogy minél több rizikótényezővel rendelkezik valaki, annál alacsonyabb LDL-koleszterinszint (a továbbiakban csak LDL) és annál magasabb HDL-koleszterinszint (a továbbiakban csak HDL) elérése indokolt.

A rizikótényezők a következők:

• magas vérnyomás;
• cukorbetegség;
• dohányzás, pipázás vagy szivarozás;
• pozitív családi kórtörténet;
• 0,9 mmol/L-nél alacsonyabb HDL szint;
• férfi nem esetén 45 év fölötti életkor;
• női nem esetében a menopauzát követő időszak vagy 55 év fölötti életkor.

Egy szívinfarktuson, angioplasztikán vagy bypass műtéten már átesett vagy gyakran anginázó beteg számára az LDL céltartománya így mindenképpen 2,5 mmol/L alatt van, míg a HDL ajánlott alsó határa 0,9 mmol/L. A kockázati tényezők és a kórtörténet pontos kiértékelése, valamint alapos orvosi vizsgálat indokolt tehát minden esetben az LDLHDL céltartományok meghatározása előtt.

Heart Protection Study (HPS) tanulmány

2002-ben látott napvilágot a Heart Protection Study (HPS) elnevezésű tanulmány eredménye, amely az eddig készült egyik legmegbízhatóbb, legszélesebb körű vizsgálatsorozatnak minősül. Hitelessége függetlenségén és az általa feldolgozott igen nagyszámú beteg adatainak elemzésén alapul, a HPS-t ugyanis a legtöbb tanulmánnyal ellentétben semmilyen gyógyszercég nem támogatta. A tanulmányba húszezer önkéntest vontak be, akiket két csoportra osztottak. Az egyik csoport egy simvastatin nevű lipid csökkentő gyógyszert, a másik pedig placebót kapott.

(A placebo minden gyógyszerkísérletnek törvény által előírt része; az a lényege, hogy a kísérletben részt vevők egy része a tesztelni kívánt gyógyszert kapja, másik része pedig csak az eredetivel színben, formában, ízben megegyező, de hatóanyagtól mentes tablettát kap. Hogy ki melyiket kapta, azt csak az orvosok tudják, az önkéntesek nem. Ezután figyelik a hatást mindkét csoportnál. Megfelelő hatékonyság esetén értékelhető különbségnek kell lennie a „gyógyszert kapott”, és az „azt hitte, hogy gyógyszert kapott” csoport között.)

A simvastatin hatékonyan csökkentette az LDL koleszterin szintjét, ezzel együtt a koszorúér betegség, a szívinfarktus és a szélütés gyakoriságát. Előnyét még azok is élvezték, akiknek eredeti LDL koleszterinszintje 2,6 mmol/L alatt volt.

A tanulmány eredményei bebizonyították azt is, hogy a koleszterinszint csökkentése a már fennálló szív és érrendszeri betegség ellenére (szívinfarktus, bypass műtét, angioplasztika, szélütés utáni állapot, érszűkület, magas vérnyomás, cukorbetegség) is jótékony hatással van annak kimenetelére, és egyértelműen javítja az életkilátásokat. Mindezen előnyök a gyógyszer szedésének időtartamával egyenes arányban nőttek.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.