• kezelések
• koleszterin

A koleszterinszint csökkentésének eredményei

Kezdetben zárt közösségekben vagy bizonyos betegcsoportokban vizsgálták a zsírszegény vagy koleszterinszegény, vagy pl. mediter­rán diéta hatását.

Ezen a téren akkor következett be jelentős előrelépés, amikor egy Nobel-díjas kutatás nyomán forgalomba kerültek a koleszterin belső termelését gátló gyógyszerek, az ún. statinok, és ismertté váltak a ve­lük végzett nagy, sok ezer emberre kiterjedő vizsgálatok.

Ezek közül mérföldkőnek tekinthető egy simvastatinnal végzett vizsgálat (4S), amelyben 5 év alatt a szív- és érrendszeri halálozás 42%-kal, az összes halálozás pedig 30%-kal volt alacsonyabb a gyógyszeres, mint a placebo – tehát üres tablettát szedő – csoportban. A gyógyszer hatására te­hát csökkent a szív- és agyi érbetegségek száma, és a megbetegedet­teknek is kisebb hányada szenvedett halálhoz vezető súlyos károso­dást.

Eredmények és vizsgálatok

Hasonló vizsgálatok után olyan eredményeket is közöltek, hogy nor­mális koleszterinszintűeknél is 25%-kal volt csökkenthető statinnal az infarktus kockázata. Ezek a gyógyszerek a koleszterinszint csökkenté­sén túl egyéb érelmeszesedést gátló hatással is rendelkeznek. Ha a statinokkal a koleszterinszintet legalább 30-35%-kal (és az LDL-koleszterin-szintetet 50%-kal) tudták csökkenteni, akkor nemcsak a szívkoszorúér-elmeszesedés előrehaladása lassult le az évek során, ha­nem az esetek 30%-ában az érelmeszesedés bizonyos fokig vissza is fejlődött.

A statinokkal végzett legújabb vizsgálatok megerősítették, hogy a koleszterinszintet érdemes a normálisnak tartott szint, akár 3,5 mmol/l alá is csökkenteni, mert ez által tovább csökkenthető a kockázat. Ilyen célértékek elérése diétával általában nem lehetséges, de gyógyszerekkel megvalósítható (általában az eddig szokásosnál nagyobb mennyiségek vagy gyógyszerkombináció alkalmazásával). A koleszterinszint csök­kentésnek nemcsak a vizsgálatokban részt vevők körében, hanem or­szágos méretekben is megvolt a kedvező hatása.

Külföldi eredmények

Az 1970-es években Észak-Finnországban a sok vajat, zsíros sajtot fogyasztó finnek koleszterinszintjének átlaga 7,1 mmol/l volt. Egy 10 éves egészségügyi program során a lakosság koleszterinszintje jelen­tősen csökkent – persze a többi rizikófaktor is -, ami a szívhalálozás 24%-os csökkenésével járt.

Az Egyesült Államokban 20 év alatt az állati eredetű zsírok fogyasz­tásának 56,7%-os csökkentésével párhuzamosan a növényi olajok, margarin fogyasztásának 44,1%-os emelkedése mellett 35%-kal csök­kent a szívkoszorúér-betegség okozta halálozás. A korábbi átlagos 5,7 mmol/l-es koleszterinszint jelenleg 5,2 mmol/l.

Hazai eredmények

Magyarországon hasonló eredményekről még nem tudunk beszá­molni, bár a zsír-, olaj-, vaj-, margarinfogyasztás kedvezően változott, és a szívhalálozás is csökkent. A koleszterinszint változásáról azonban még nincsenek megbízható adatok.

A trigliceridszint elsősorban cukorbetegségben, elhízásban maga­sabb. Egy lakossági felmérésünkben az átlag 2,48 mmol/l volt, ami je­lentősen meghaladja az 1,7-nek tekintett felső határértéket. A trigliceridszint diétával jobban befolyásolható, de ilyenkor nemcsak a zsí­rok, hanem a szénhidrátok fogyasztását is korlátozni kell.

A HDL-koleszterinszint az ösztrogén hormon hatására a klimaxig nőkben magasabb, mint férfiakban. Ez az ötödik évtizedig ad egy bizo­nyos védettséget nőkben az infarktus ellen. Ez a védőhatás azonban a klimax után megszűnik. A HDL-koleszterinszintet nehezebb befolyásolni diétával, mint a trigliceridszintet, gyógyszerrel pedig mindkettőt inkább ún. fibrát ha­tóanyagú gyógyszerekkel kezeljük.

Sajnos a jelenlegi gyakorlatban messze vagyunk a célértékek elérésétől. Egy 15 000, háziorvosok által kezelt beteg adatait feldolgo­zó ún. CÉL program szerint a nagy kockázatú betegeknek csak 12%-ában volt a koleszterinszint 4,5 mmol/l alatt.

A zsíranyagcsere zavaraival, azok kezelésével foglalkozó rendelése­ket, központokat a könyv végén közöljük.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.