Tanácsok az egészséges szívért

Hogyan tehetünk jót a szívvel? – 6 ötlet szívünk boldogítására

Képzeljük el, hogy van egy kutyánk! Valószínűleg úgy viselnénk gondját, hogy egészséges és tápláló ételeket etetjük, sok mozgást teszünk lehetővé szá­mára, s kényelmes helyet alakítunk ki neki a pihe­néshez. Ezek azonban csak az alapvető szükségle­tek. Akárcsak a legtöbb kutyabarát, mi is nagyon szeretnénk játszani vele, kedveskedni neki, és min­dent elkövetnénk, hogy boldog legyen, jól érezze magát, s így hosszú és egészséges életet éljen.

Hát akkor a szívünk nem érdemelné meg, hogy ugyanolyan szépen bánjunk vele, ahogyan egy kutyával tennénk?

A hasonlat nem is olyan bántó, mint elsőre gondolnánk. A házi kedvencekhez hasonlóan szívünk egészsége – vagy betegsége – is nagyrészt azon múlik, mennyi törődést,szeretetet, gondoskodást és kedvességet kap „gazdájától”.

Hosszú távon bármilyen gyógyszernél haszno­sabb, ha jól bánunk a szívünkkel

Egy kaliforniai kutatócsoport az úttörő jellegű szív- és életmód­vizsgálat során öt éven át kísért figyelemmel ötven, közepesen súlyos vagy súlyos koszorúér­betegségben szenvedő férfit és nőt. A csoport tag­jainak egyik fele semmilyen gyógyszert nem sze­dett, csak az életmódján változtatott: egészségesen táplálkoztak, sokat mozogtak, eljártak az önsegély­ző csoportok találkozóira, stresszkezelő módszere­ket használtak, és leszoktak a dohányzásról. A csoport másik fele elsősorban gyógyszerekre hagyatkozott, és az életmódját csak kismértékben módosította.

Az eredmény pedig:

Az időszak végére az „életmódcsoport” tagjai­nak artériái 8%-kal tisztábbak lettek, miközben a szokásos kezelésben részesülőknél a gyógy­szerek ellenére 28%-kal nőtt az erek beszűkülése. Ráadásul az utóbbiaknál két­szer annyi „szívesemény” (ritmuszavar, szívroham stb.) fordult elő, mint az életmód­csoportban.

Furcsa, milyen sokan fogadják fenntartásokkal a szívvel kapcsolatos érzelmi jellegű tanácsokat. Úgy vélik, hogy a szív egészsége ennél komolyabb lépéseket igényel: gyógyszereket, táplálékkiegészí­tőket, szigorú diétát, gondosan kidolgozott edzés­programokat. Ez azonban nem szükségszerűen igaz. Számos vizsgálat igazolta már a pozitív szemlélet és a sok nevetés gyógyító hatását.

A lelki élet is sokat segíthet!

De ne gondolja senki, hogy itt valamiféle alternatív gyógyászatról vagy az örök ifjúságot kereső széplelkek túlfűtött vágy­álmairól van szó. A boldogság igenis számít, s a következő hatféle lehetőség szervesen beleillik a Napi 30 perc programba.

  1. A lélek ápolása. A hit – akár egy felsőbbrendű lényben, akár a ter­mészet erejében vagy éppen saját magunkban -alapvető fontosságú és nagyon egészséges. Ez főleg a hit optimizmusával függ össze. Azok, akik életszemléletük jellemzésére olyan szavakat használnak, mint az „öröm” és a „remény”, egy évtizeddel is túlélhetik borúlátóbb társaikat. Bár­milyen helyzetben legyünk is, a harag kezelésére és az élet szépségeinek felismerésére való képes­ség a kezünkben van.
  2. Élvezzük az életet! A szülői ház elhagyása és a 25 éves lakáshitel­-szerződés aláírása között valami megváltozik, és már nem élvezzük annyira az életet, mint azelőtt. Tele vagyunk komoly, felnőttes kötelezettségekkel – ugyanakkor a szívünkért is felelősek vagyunk, ezért néha lazítanunk kellene, és gyermekként élvezni az életet. Kimutatták, hogy a sokat nevető embereknél jóval kisebb a szívbetegség kockázata, mint a gondjaikba feledkező búskomoraknál.
  3. Relaxáló rituálék. Ahogy az élet mind hajszoltabbá válik, fokozódik a stressz, és a következménye gyakran szívbeteg­ség. A világot nem változtathatjuk meg, de a bennünket érő hatásokra adott reakcióinkat igen. Az olyan mindennapos „szertartások”, mint a me­ditáció, a jóga, a csendes elmélkedés, a relaxáció vagy akár a kutyasétáltatás elnyomhatják a stresszt, és csökkenthetik a szívbetegség kockázatát.
  4. Egy pohár bor naponta. A megfigyelések szerint azoknál, akik a vacsorá­hoz egy pohár bort is megisznak, akár 30%-kal ki­sebb lehet a szívbetegség kockázata. A jelek szerint a napi rendszerességgel fogyasztott kis mennyisé­gű alkohol egészségesebb a teljes absztinenciánál – és persze a túlzásba vitt ivásnál is. A vörösbor kedvezőbb hatású más szeszes italoknál.
  5. Nyugodt menedék. Azt mondják, az az otthon, ahol a szív lakik -tegyük hát szívünk menedékévé az otthonunkat! Alakítsunk ki megnyugtató környezetet virágokkal és növényekkel, zenével, pihentető hálószobával és egy olyan, csendes zuggal, ahová bármikor vissza­húzódhatunk, ha valamit át kell gondolnunk! Ha időnk nagy részét nem stresszes, hanem ellazult állapotban töltjük, azzal felére csökken a szív­betegség kockázata.
  6. Adjunk magunkból másoknak! A szív akkor a legboldogabb és a legegészsége­sebb, ha nincs egyedül. Ne legyünk annyira elfoglaltak, hogy ne jusson időnk azokra, akiket szeretünk, legyen szó közelebbi vagy távolabbi családtagjainkról vagy barátainkról
Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.