• egészség
• koleszterin
• pulzus
• szív
• vérnyomás

6 szám, amely megmentheti az életet – Szívbarát tippek!

Hogyan követjük pénzügyeink alakulását? Több száz olyan szám van, amelyet figyelni kell, s ha képzett szakemberek vagyunk, a legtöbbjüket szinte napi rendszerességgel kell figyelnünk. A legtöbb ember számára azonban néhány szám is elég a „pénzügyi egészség” felmérésére: az összes tartozásnak, a teljes vagyonnak, a havi jövedelemnek és a befektetések hozamának jelzőszámai.

Ugyanez érvényes testünk egészségére is!

Számos értéket követhetnénk nyomon szinte mániákusan, és ha orvosok volnánk, elvárnánk az egyik napról a másikra végbemenő apró változásokról szóló jelentést is. A legtöbbünknek azonban néhány szám is elárulja a lényeget egészségünkről, ha hosszabb időn át rendszeresen figyelemmel kísérjük őket.

Melyek a legfontosabb mutatók?

Ha megkérdeznénk száz orvost, száz különböző választ kapnánk erre a kérdésre! Ez meglepőnek látszik, ám sem a kormányok, sem a nagyobb egészségügyi szervezetek nem tettek még közzé útmutatást arra vonatkozóan, hogy az emberek milyen adatok alapján kísérhetik figyelemmel a legjobban egészségi állapotukat.

Ha azonban valóban a kezünkbe szeretnénk venni az ellenőrzést szívünk és egészségünk felett, akkor tisztában kell lennünk azzal, hogy mely értékek adják a legmegbízhatóbb és legátfogóbb képet egészségi állapotunkról.

Számos megbeszélést folytattunk orvos szakértőkkel, míg végül kiválasztottuk azt a hat értéket, amely jó képet ad arról, milyen is a „harci helyzet” szívünk hat fő ellenségével. Ezek a könnyen megállapítható jelzőszámok fontos tájékoztatást adnak szívünk egészségi állapotáról, ezért minden felelősen gondolkozó felnőttnek ismernie kellene a rá vonatkozó értékeket.

A szükséges adatok közül hármat magunk is könnyen megmérhetünk – csupán mérőszalagra, ceruzára és másodperceket is jelző órára van hozzá szükség -, a többi pedig egyszerű orvosi vizsgálattal állapítható meg. Írjuk fel magunknak ezt a hat értéket, s rendszeresen kövessük nyomon alakulásukat! Együttesen rengeteget elmondanak szívünk egészségéről és arról is, hogyan haladunk a Napi 30 perc program teljesítésével.

1. NAPI KALÓRIASZÜKSÉGLET: Tudjuk, mennyit kell ennünk!

Ez olyan szám, amely – ha ügyelünk rá – nagyban befolyásolhatja egészségünket. Csak kevesen tudják pontosan, mennyi kalóriára is van szükségük – pedig könnyen kiszámítható a napi kalóriaszükséglet, ha a kilogrammban vett testsúlyt megszorozzuk – az aktivitási szinttől függően – 28-33-mai.

Az egészségünk érdekében létfontosságú, hogy meghatározzuk és elfogadjuk napi táplálékszükségletünket és azt is, hogy túllépjük-e, vagy sem. Ennek nyilvánvalóan az az oka, hogy a túl sok evés hízáshoz vezet, és a túlsúly felszedése az egyik legrosszabb dolog, amit a szívünk kárára megtehetünk. Valamivel kevésbé kézenfekvő az az ok, hogy aki túl sok kalóriát fogyaszt, az rendszerint egészségtelen ételeket (is) eszik, amelyeknek jóval magasabb a kalóriatartalma a természetes állapotú élelmiszerekénél, mivel jellemzően sok cukrot vagy zsiradékot tartalmaznak.

A kalóriaszámlálással bíbelődni azonban nem a legjobb módszer arra, hogy a táplálékbevitelt összhangba hozzuk szervezetünk energiaigényével. Sokkal célszerűbb megváltoztatni a fogyasztott ételek típusát. Szinte lehetetlen túl sok kalóriát bevinni, ha sok zöldséget és gyümölcsöt eszünk. Ráadásul a nyers terményekben gazdag étrenddel sok vitaminhoz, ásványi anyaghoz, antioxidánshoz és egyéb, az egészséghez nélkülözhetetlen anyaghoz is juthatunk.

A nők többségének 2000 kcal-nál kevesebb is elegendő a jó egészséghez; a férfiaknak átlagosan 2550 kcal-ra van szükségük. Ez nagyjából a következőképpen oszlik meg: 3-400 kcal reggelire, 5-600 kcal ebédre, 6-700 kcal vacsorára, továbbá napi két-háromszori „nassolás”, alkalmanként 1-200 kcal-val.

A napi kalóriaigény azonban nem állandó érték, hanem idővel változhat

Ha többet mozgunk, betegségből vagy sérülésből lábadozunk, vagy stresszes időszakot élünk át, szervezetünknek több tápanyagra lehet szüksége. Aki viszont fogyott, annak valószínűleg kevesebb energia kell szervezete fenntartásához, mint régen. Az anyagcsere hatékonyságáról még nem is beszéltünk – egyesek ugyanis jóval hatékonyabban használják fel a bevitt kalóriamennyiséget, mint mások.

Mindebből az a fontos, hogy a felnőtteknek tisztában kell lenniük azzal, mennyi táplálékra van szükségük naponta az optimális egészséghez, energiához és testsúlyhoz. A számon tartásra a kalóriamennyiség meghatározása volna a legpontosabb módszer, csakhogy a marhasültre nincs rányomtatva a kalóriatartalma, és különben is, ki akarja az egész életét azzal tölteni, hogy minden egyes falat kalóriatartalmát kiszámolja és nyilvántartja?

A legjobb módszernek a vizuális megítélést ajánljuk. Ez azt jelenti, hogy meg kell tanulnunk, mit ér – például – egy szelet kenyér vagy egy közepes alma. A Napi 30 perc programban ismertetett, gondosan meghatározott kalóriatartalmú ételek is segítenek célunk elérésében. Nincs más dolgunk, mint a szükségleteinkhez igazítani őket.

A napi kalóriaigény … nem állandó érték, idővel változhat!

2. DERÉKBŐSÉG Hatékony módszer a testzsír ellenőrzésére

Mindazon módszerek közül, amelyekkel ellenőrizhetjük, hogy testsúlyunk hatással van-e szívünk egészségére, a derékbőség mérése az egyik legjobb. Még pontosabb eredményt ad a derék- és a csípőbőség aránya, amelyet úgy számíthatunk ki, ha a derekunk legkeskenyebb részén mért körkerületet elosztjuk a csípőnk legszélesebb részén mért körkerülettel. Ha az arány nagyobb,1 mint 0,90 (férfiaknál) vagy 0,85 (nőknél), az hastáji elhízást jelent, és metabolikus szindrómára utalhat.

Ne feledjük: a zsírsejtek nem egyszerűen tárolóedények a test által el nem égetett kalóriák számára. Amikor a zsír a hasi tájékra – a belső szervekbe és azok köré – rakódik le, a zsírsejtekből gyulladáskeltő vegyületek és étvágyat fokozó fehérjék szabadulnak fel. Végeredményként a szívroham kockázata jelentősen megnő, ahogy a gyulladás felgyorsítja az érelmeszesedés folyamatát.

Megnő az inzulinrezisztencia és a metabolikus szindróma kockázata is, mivel a gyulladáskeltő anyagok megzavarják a máj és az izomsejtek működését. Rendellenesen fog működni a természetes étvágyszabályozó rendszer is, így nagyobb lesz a túlzott evésnek és a még több hasi zsír lerakódásának kockázata.

A hasüregben lerakódott zsír mennyiségének felbecsülésére az a legjobb módszer, ha mérőszalaggal megmérjük a derékbőségünket. Nőknél az egészségi kockázat 80 cm felett kezd nőni, s 90 cm felett már súlyos a veszély. A férfiaknál 95 cm felett van ok aggodalomra, 100 cm felett pedig már komoly nehézségekre lehet számítani.

3. LDL-ek és HDL-ek

A koleszterinszint fontos

Itt két számot kell figyelemmel kísérni, de ugyanabban a kategóriában. Nem elég csupán az össz-koleszterinszintet ismerni, azt is tudnunk kell, mennyi van vérünkben az „ártalmas” LDL-ekből és a „jó” HDL-ekből. Ha elkérjük orvosunktól vérvizsgálati eredményeinket, azon valószínűleg külön pontban szerepel ez a két fajta, és talán az összkoleszterin és a HDL arányát is feltüntetik (TC:HDL). A HDL és az LDL értékét, valamint az arányszámot is jegyezzük fel magunknak!

Az a jó, ha összkoleszterinszintünk 4 mmol/1 alatt van (illetve 3 mmol/1 alatt annak, aki szívbeteg vagy cukorbeteg), LDL-szintünk pedig alacsonyabb 2,5 mmol/l-nél (illetve 2 mmol/l-nél annak, akinek már volt szívbetegsége). Az egészséges HDL-szint 1,3 mmol/1 vagy magasabb.

4. VÉRNYOMÁS Az artériák egészségének jele

A vérnyomás – vagyis az, hogy milyen erővel nyomja a vér az artériák falát – természetes módon is változik a nap folyamán. Akinek ez az értéke állandóan magas, annak magas vérnyomása van, ami növeli az érelmeszesedés, a szívbetegség és a szélütés kockázatát.

A 140/90 Hgmm vagy magasabb vérnyomásértéket kell kifejezetten magasnak tekinteni, de már a 120/80 és 139/89 Hgmm közötti vérnyomás is enyhén emelkedett, és meg kell tenni az első lépéseket a magas vérnyomás kialakulásának elkerülésére.

5. TRIGLICERIDEK Még egy zsír, amelyre ügyelni kell

A trigliceridek az étellel elfogyasztott zsírokból és szénhidrátokból képződnek, hogy az energia ilyen formában raktározódjon a zsírsejtekben. A zsírszövetből azután trigliceridek szabadulnak fel, ha a szervezetnek az étkezések között többletenergiára van szüksége. A vérben mindig van valamennyi triglicerid, ám ha magas a szintje, az koszorúér-betegséget okozhat – különösen nőknél.

Azoknak az esetében, akiknek a trigliceridszintje magas, a HDL-szintje pedig alacsony, megnőhet az inzulinrezisztencia és a metabolikus szindróma kialakulásának kockázata. Normálisnak a 2,0 mmol/1 alatti trigliceridszint számít; a 2,0 feletti érték magas, a 4,5 feletti pedig nagyon magas.

6. Pulzusszám! Erős-e a szívünk?

A pulzus azt mutatja meg, hányat ver a szív egy perc alatt.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.