Az elválasztott gyerek lefektetése
„Soha nem tettem ébren ágyba a gyereket, szopás közben mindig elaludt Hogy tudom elaltatni most, hogy átszoktattam a bögrére?”
Milyen egyszerű volt, míg a baba evés közben az álmok világába szenderült. Milyen egyszerű volt esténként vitatkozás nélkül elcsendesíteni. Most azonban le kell szoknia az altatóról, így a lefekvés az ágyrács mindkét oldalán valamivel több nehézséggel fog járni.
A szopás közbeni elalvásról éppúgy le lehet szokni, mint más altatókról:
A tablettáról, az éjszakai beszélgetős műsorokról. Ha sikerül, és a baba megtanul magától elaludni, ezzel elsajátít egy létfontosságú képességet. A cél megvalósítása érdekében jóval az átszoktatás előtt fogjunk hozzá a következő terv végrehajtásához:
Esti szertartások:
A lefekvés rutinos művelete, a minden este szabályosan ismétlődő mozzanatok gyerekre, felnőttre egyaránt bűvös, álmosító hatással vannak. Ha a gyerekünknél még nem alakult ki ilyen szertartás, legalább két héttel a tervezett időpont előtt vezessük be. Ezenkívül teremtsünk álmosító körülményeket, a szoba legyen sötét (kivéve ha égő lámpával szeret aludni), se túl meleg, se túl hideg, és csöndes, a család viselkedjen úgy, mint máskor, ebből tudja, hogy szükség esetére ott van mindenki.
Iktassunk be egy új elemet:
Néhány nappal vagy egy héttel a nagy nap előtt iktassunk be a szertartásba valami kis ennivalót (ha eddig nem szerepelt volna benne). Akkor eszegessen, amikor már pizsamában hallgatja a mesét. Könnyű, de laktató legyen, például kis süteményfalatok és egy fél pohár tej (ha már elmúlt egyéves), esetleg egy darabka sajt keksszel, és ha úgy kívánja, engedjük az ölünkben enni.
A minivacsora annak a helyébe lép, amiről hamarosan le kell szoknia, ráadásul a tej álmosít. Ha eddig a gyerek korábban mosott fogat, ezt a műsorszámot természetesen át kell tenni a vacsi utánra. Ha fogmosás után megszomjazna, itassuk meg vízzel.
Ne bombázzuk új ötletekkel:
Lehet, hogy a gyerek a könnyebb utat választja, és csak ringatásra, altatódalra stb. Alszik el. Ahhoz azonban, hogy valóban megtanuljon segítség nélkül elaludni, neki magának kell rájönnie az elalvás módjára. A lefektetés szertartása közben babusgassuk sokat, majd fektessük az ágyba tisztába téve, (remélhetőleg) jókedvben, kényelemben és bár álmosan, de még ébren.
Egy kicsit még ezután is vele maradhatunk, hogy simogassuk, nyugtatgassuk.
Készüljünk fel sírdogálásra:
Eleinte talán nem is kevésre. A gyerek valószínűleg hangosan fog tiltakozni az új módi ellen. Kevesen törődnek bele hang nélkül a változásba. Van gyerek, akinek köny-nyebben megy, ha nem az anyja fekteti, hanem valaki más, mert az anya (és az anyai mell) közelsége nem könnyíti meg a feledést.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.