Babaápolás

Az elválasztott gyerek lefektetése

“Soha nem tettem ébren ágyba a gyereket, szopás közben mindig elaludt Hogy tudom elaltatni most, hogy átszoktattam a bögrére?”

Milyen egyszerű volt, míg a baba evés közben az álmok világába szenderült. Milyen egyszerű volt esténként vitatko­zás nélkül elcsendesíteni. Most azonban le kell szoknia az altatóról, így a lefekvés az ágyrács mindkét oldalán valamivel több nehézséggel fog járni.

A szopás közbeni elalvásról éppúgy le lehet szokni, mint más altatókról:

A tablettáról, az éjszakai beszélgetős mű­sorokról. Ha sikerül, és a baba megta­nul magától elaludni, ezzel elsajátít egy létfontosságú képességet. A cél megva­lósítása érdekében jóval az átszoktatás előtt fogjunk hozzá a következő terv végrehajtásához:

Esti szertartások:

A lefekvés rutinos művelete, a minden este szabályosan is­métlődő mozzanatok gyerekre, felnőttre egyaránt bűvös, álmosító hatással van­nak. Ha a gyerekünknél még nem ala­kult ki ilyen szertartás, legalább két hét­tel a tervezett időpont előtt vezessük be. Ezenkívül teremtsünk álmosító körül­ményeket, a szoba legyen sötét (kivéve ha égő lámpával szeret aludni), se túl meleg, se túl hideg, és csöndes, a család visel­kedjen úgy, mint máskor, ebből tudja, hogy szükség esetére ott van mindenki.

Iktassunk be egy új elemet:

Néhány nappal vagy egy héttel a nagy nap előtt iktassunk be a szertartásba valami kis ennivalót (ha eddig nem szerepelt volna benne). Akkor eszegessen, amikor már pi­zsamában hallgatja a mesét. Könnyű, de laktató legyen, például kis süteményfa­latok és egy fél pohár tej (ha már elmúlt egyéves), esetleg egy darabka sajt keksszel, és ha úgy kívánja, engedjük az ölünkben enni.

A minivacsora annak a helyébe lép, amiről hamarosan le kell szoknia, rá­adásul a tej álmosít. Ha eddig a gyerek korábban mosott fogat, ezt a műsorszá­mot természetesen át kell tenni a vacsi utánra. Ha fogmosás után megszomjaz­na, itassuk meg vízzel.

Ne bombázzuk új ötletekkel:

Lehet, hogy a gyerek a könnyebb utat választja, és csak ringatásra, altatódalra stb. Alszik el. Ahhoz azonban, hogy valóban meg­tanuljon segítség nélkül elaludni, neki magának kell rájönnie az elalvás módjára. A lefektetés szertartása közben babusgas­suk sokat, majd fektessük az ágyba tisztá­ba téve, (remélhetőleg) jókedvben, kénye­lemben és bár álmosan, de még ébren.

Egy kicsit még ezután is vele marad­hatunk, hogy simogassuk, nyugtatgassuk.

Készüljünk fel sírdogálásra:

Eleinte talán nem is kevésre. A gyerek valószí­nűleg hangosan fog tiltakozni az új módi ellen. Kevesen törődnek bele hang nélkül a változásba. Van gyerek, akinek köny-nyebben megy, ha nem az anyja fekteti, hanem valaki más, mert az anya (és az anyai mell) közelsége nem könnyíti meg a feledést.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.