Genetikailag módosított élelmiszerek – károsak vagy egészségesek?
A vitaminokkal dúsított gabonapelyhek és a koffeinmentes kávé ma már nem újdonság. De mi a helyzet az eleve több tápanyagot tartalmazó gabonafélék és a természetesen koffeinmentes kávészemek termesztésével? A genetikailag módosított fajták előállításával elvben mindkettő lehetséges.
Legyen az genetikailag módosított vagy hagyományos módon termesztett termény, Magyarországon minden forgalomba hozott élelmiszernek meg kell felelnie a törvények által támasztott szigorú egészségügyi, biztonsági és minőségi követelményeknek, valamint az EU-szabályozásnak. A földművelők az évekig tartó fajtakeresztezéssel (nemesítéssel) már régóta képesek megváltoztatni terményeik genetikai tulajdonságait, hogy mondjuk ízletesebb paradicsomot nyerjenek, ami ugyanakkor ellenálló is. Ma az új biotechnológiai eljárások a növények és állatok kiválasztott génszakaszainak átültetésével le tudják rövidíteni ezt a folyamatot. Így jönnek létre az ún. genetikailag módosított organizmusok (GMO-k), olyan élő szervezetek, amelyekben a genetikai örökítő anyagot a természetben elő nem forduló módon változtatták meg.
Az ún. transzgenikus szervezetek viszont fajidegen örökítő anyagot is tartalmaznak. A GMO célja a tápanyagtartalom és a terméshozam, ül. a kártevők elleni ellenálló képesség növelése. Jó példái ennek az USA-ban termesztett, a burgonyabogárnak és vírusfertőzéseknek ellenálló burgonyafajták vagy a kanadai „canola” repceolaj. További célkitűzések a jó eltarthatóság és a nagy hozam. A biotechnológia a sajtkészítésben is szerephez jut egy olyan folyamatban, amelyben tej oltó enzimre van szükség. Jelenleg a tej oltó enzimet nagyrészt a tehenek gyomrából vonják ki, ám az enzim termeléséért felelős gént ma már be lehet ültetni baktériumokba, amelyek gyorsan és olcsón termelik az enzimet.
Biztonsági szempontok
Általában az újonnan bevezetett élelmiszerek forgalmazásának megítélésében igen nagy különbség van az EU és az USA, Ül. Kanada között. A forgalmazónak az adott EU-tagállam illetékes nemzeti hatóságához kell az engedélyeztetési kérelmet benyújtania, de kedvező vélemény esetén is a tagállamnak tájékoztatni kell a többi államot az Európai Bizottságon keresztül. A termék az EU-n belül csak akkor forgalmazható, ha a többi tagállam részéről nincs ellenvetés. Az engedélyeztetési eljárás során kockázatbecslési vizsgálatokat végeznek, meghatározva, ül. felbecsülve a lehetséges rövid és hosszú távú hatásokat az emberi egészségre és a környezetre.
A GMO-k termesztését és forgalmazását illetően az EU-n belül nem tagállami, hanem közösségi szinten hoznak döntést. Az engedélyezési eljárástól függetlenül a tagállamok különösen indokolt esetben átmeneti időre megtilthatják területükön a közösségi szinten engedélyezett termék forgalmazását, ül. előállítását. Az EU-ban fontos előírás a GMO-kból származó termékek nyomon követhetősége a termelési és forgalmazási lánc minden fázisában.
A leggyakoribb GMO-élelmiszerek közé tartozik a burgonya, a kukorica, a szója, a paradicsom, a repce és a cukorrépa.
Jelzik a címkén?
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.