• háziállat

Házi kedvencek előnyei és hátrányai

Kutatások bizonyítják, hogy ha egy házi kedvencről kell gondoskodnunk, az jót tesz az egészségünknek: csökkenti a stresszt és a vérnyomást, és lassítja a szívritmust. Az esetleges veszélyeket messze felülmúlják bizonyos előnyök.

Egy a Cambridge-i Egyetemen végzett kí­sérletben olyan személyeket figyeltek meg, akik nem tartottak állatot. A kutatók a résztvevők egyharmadánál kutyákat helyeztek el, másik egyharmaduk macskát kapott, a harmadik csoport pedig állat nélkül maradt. Az első két csoport tagjai­nak egészségi állapotában határozott javulást figyeltek meg – főként a kutyá­soknál -, ami annak tulajdonítható, hogy ők nemcsak társat kaptak, de még több testmozgáshoz is jutottak.

A Kaliforniai Egyetem munkatársai az egyik egészségbiztosító 1000 ügyfelét vizs­gálva megállapították, hogy az állattulaj­donosok ritkábban járnak orvoshoz.

Egy ausztrál vizsgálat szerint a kutyatar­tóknak alacsonyabb a vérnyomásuk, illet­ve a koleszterin- és a trigliceridszintjük.

Az Alzheimer-kóros személyek kevésbé szigetelődnek el, ha állatokról – különö­sen kutyákról – gondoskodhatnak.

Egy orvoscsoport jelentése szerint a szív­infarktuson átesett személyek közül jóval nagyobb a hosszú távú túlélési esélyük azoknak, akik valamilyen állatot tartanak. Kedvenceink hatására nemcsak a vérnyo­más és a koleszterinszint csökken, hanem abban is segítenek, hogy nyugodtabbak legyünk és ritkábban guruljunk dühbe.

A kutatók azt is megfigyelték, hogy bár­milyen állat – madár, hal, kígyó, teknős vagy gyík – tartása védhet a depresszió és a magányosság ellen, mivel az ember ilyenkor érzi, hogy van kihez kötődnie, és hogy felelősséggel tartozik az állat iránt.

A Buffalóban működő New York-i Állami Egyetem szakértői azt tapasztalták, hogy ha a kerekes székhez kötött személyek olyan kutyát kapnak, amelyet betanítottak a nekik való segítségnyújtásra, kevésbé lesznek depressziósak, s bátrabban kimernek mozdulni otthonukból. A kutyák betanításának költségeit bőven ellensú­lyozza az orvosi költségek terén elérhető megtakarítás az állatok átlagosan nyolc­éves élettartama alatt.

És a hátrányok?

Az allergológushoz fordulók kb. 40%-ánál mutatható ki a házi kedvencekkel kapcsola­tos allergia. A gondot általában nem az álla­tok szőre, hanem a nyáluk és a bőrükről származó hámsejtek okozzák, vagyis az elhalt bőrdarabok, amelyek tartalmazzák az állat testében termelődő allergéneket is. A hám­sejteken él a háziporatka, amelynek ürüléke a lakás levegőjébe jut, és tüsszögést, könnyezést és viszketést okoz. Egyes szakemberek azt ja­vasolják, hogy a levegőben lévő allergén eltá­volításához vásároljunk olyan légtisztító berendezést, amelyet HEPA-szűrővel (nagy hatékonyságú részecskeszűrő) szereltek fel. A macskák a kutyáknál gyakrabban váltanak ki allergiás re­akciót, s mind közül a kasztrálatlan hímek a legrosszabbak. Ha al­lergiásak vagyunk kedvencünkre, de nem akarunk megválni tőle, akkor injekciókúrával csök­kenthetjük az allergiát. Ha csak időnként találkozunk macskával, a tünetek antihisztaminokkal is enyhíthetők. A macska hetenkénti fürdetése is segít, de a problémát nem szünteti meg. Van olyan spray, amellyel állítólag csökkenthető a kibocsá­tott allergén mennyisége, ám ez nem sokkal hatékonyabb, mint ha nedves ronggyal letöröljük az állat szőrét.

Bolhacirkusz

A háziállatok kullancsot szedhetnek össze, amely az emberre is átkapaszkodhat. A kul­lancs súlyos fertőzés (Lyme-kór, agyvelőgyul­ladás) hordozója lehet. Ha kedvencünkön kullancsot találunk, csipesszel távolítsuk el, ügyelve, hogy a rovar testét ne nyomjuk szét.

A háziállat bolhát hozhat a házba vagy a kertbe. A bolhacsípés ugyan nem jelent különösebb egészségügyi kockázatot az em­berre, viszont nagyon kellemetlen. A bolhák­nak a háziállatokkal szembeni allergiákban is szerepük lehet. Kutatások szerint a bolhák ürülékében lévő fehérjék allergiás reakciót válthatnak ki. Ha mások kedvencére allergiá­sak vagyunk, de a magunkéra nem, könnyen lehet, hogy a reakciót a bolhák okozzák.

A szaküzletekben jó néhány hatékony bol­ha- és kullancsűző termék kapható – kérdez­zük meg az állatorvost, melyiket ajánlja.

Mit hoz a macska?

A macskák több olyan baktériumot hordoz­hatnak, amelyek az embert megfertőzve be­tegséget okozhatnak – ezek némelyike enyhe lefolyású, mások életveszélyessé válhatnak. A Rochalimaea henselae hidegrázást és lázat

vált ki, bakteriális angiomatosis esetén pedig a csontok, a bőr és egyes belső szervek kóros elváltozáson mennek át. Mindkét betegség a vérrel, ill. szennyezett ételek fogyasztásával terjed. A toxoplasmosis kórokozója, a Toxo-plasma gondii nevű, macskák terjesztette élősködő, amely az állat ürülékével való érintkezés – a leggyakrabban a macskaalom cseréje – során fertőzheti meg az embert. A fertőzésnek néha egyáltalán nincsenek tü­netei, de a terhes nőknél vetélést vagy a mag­zatban fejlődési rendellenességeket okozhat.

A macskakarmolási betegség kiváltója a Bartonella nevű baktérium. Első tünete a karmolás közelében lévő nyirokcsomók meg-duzzadása, később ízületi fájdalom jelentkez­het. A fertőzés antibiotikumokkal kezelhető.

A szalmonellabaktériumot, amely az em­bernél gyomorrontásszerű tünetekkel jár, a macskákon kívül a kutyák, a madarak és főként a hüllők (teknősök, gyíkok, iguánák és kígyók) terjesztik. A fertőzés kisgyerekek, idősek és meggyengült immunrendszernek esetén súlyos, akár halálos kimenetelű lehet.

Ezért az állatok érintése és alomcsere után mindig mossunk kezet – főleg, ha utána étel­hez nyúlunk vagy kisgyerekkel foglalkozunk!

Nem az ugatás a legrosszabb

Évente több százezren keresik fel az orvosi rendelőket kutyaharapás miatt. Ha kutyát (vagy más háziállatot) tartunk, tanítsuk meg a gyermekeinket arra, hogyan kell az állat közelében viselkedni – de persze az állatot is meg kell nevelnünk. A gyerekeknek azt is tanítsuk meg, hogy soha ne menjenek közel idegen kutyákhoz.

Ha ingerült kutyával találkozunk, fordít­suk el a tekintetünket, és lassan hátráljunk el. Néha egy ismerős parancsszó („Ülsz!”, „Láb­hoz!”) is megállíthatja. Ha ledönt a lábunk­ról, a földön összegömbölyödve a kezünkkel és a karunkkal védjük a fejünket. Ne kiabál­junk: ezzel csak még jobban feldühíthetjük.

A macska mélyebb sebet ejt, ami könnyebben elfertőződhet. Macskaharapás, -kar­molás esetén mossuk ki a sebet szappannal és vízzel, szárítsuk meg, és forduljunk orvoshoz!

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.