• ételek
• táplálkozás

Károsak a sugárkezelt ételek?

Élelmiszer-besugárzással jelentősen csök­kenthetők a baktériumok, pl. a szalmonella vagy a kólibaktérium okozta fertőzések.

A sugárkezelés során az élelmiszereket kis dózisú gamma- vagy röntgensugárzásnak, ill. elektronsugaraknak teszik ki. Ezek a sugárzá­sok vagy elpusztítják, vagy szaporodásra kép­telenné, s ezzel ártalmatlanná teszik a veszé­lyes mikroorganizmusokat – de úgy, hogy az étel nem válik radioaktívvá.

A besugárzás sokkal biztonságosabbá teszi az ételeket – de nem tökéletesen biztonságos­sá. A jelen lévő mikroorganizmusok 99,9%-ától megszabadít, de ha az ételt nem megfe­lelő módon kezelik, a megmaradt kisszámú baktérium újra elszaporodhat – ráadásul még a sugárkezelt hamburger sem tekinthető biz­tonságosnak, ha nincs jól átsütve.

Az űrhajósok, akárcsak egyes kórházi betegek, akiknél különösen nagy a fertőzés veszélye, sugárkezelt ételeket fogyasztanak. Mindezek ellenére az emberek eléggé bizal­matlanok a módszerrel szemben. Magyaror­szágon az élelmiszerek csomagolásán fel kell tüntetni, ha ilyen módon kezelték őket („su­gárkezelt” vagy „ionizáló energiával kezelt”).

Biztonságos?

Sokat vitatkoznak az élelmiszerek besugár­zásának biztonságosságán. Több mint 30 év kutatásai sem tudták kimutatni, hogy a sugár­kezelt ételek fogyasztása bármilyen közvetlen kockázattal járna. Ez az oka annak, hogy az illetékes nemzetközi szervezetek – köztük az ENSZ Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) – már 1980-ban jóváhagyta a módszer alkal­mazását. Ám az engedélyeztetés, ill. a besu­gárzott élelmiszerek forgalmazhatósága még ezután is hosszú ideig országonként változott az Európai Unión belül is. 1999 óta azonban már közös előírás határozza meg az élelmi­szerek ionizáló energiával való kezelésének szabályait, amit a jogharmonizációs program keretében Magyarország 2001-ben vett át.

Ellenzők is akadnak szép számban, és szá­mos élelmiszeriparban érdekelt cég bejelen­tette, hogy nem értékesít, ill. használ fel su­gárkezelt termékeket. A bizalmatlanság egyes, még mindig nem egyértelmű eredményekkel szolgáló vizsgálatokból ered, amelyek szerint a sugárkezelt élelmiszerek fogyasztásának lehetnek bizonyos egészségkárosító hatásai. A módszer támogatói szerint a besugárzás valóban okoz mikroszkopikus elváltozásokat az ételben, ám azok a főzés során keletkezők­höz hasonlítanak. Az USA hadseregének ku­tatói megfigyeltek több nemzedéken keresz­tül kizárólag sugárkezelt ételekkel táplált állatokat, és megállapították, hogy ugyanak­kora volt a rákos daganatok és az örökletes betegségek előfordulási aránya a kezelt élel­miszerrel etetett, ill. a kontrollcsoportban. Angol tudósok egerek 60 nemzedékén át vé­geztek ilyen megfigyeléseket, és hasonló ered­ményre jutottak. Kínában 400 ember fo­gyasztott 7-15 héten át sugárkezelt ételeket, és náluk sem volt megfigyelhető, hogy növekedett volna a rákos daganatok előfutárának tekintett kromo szómasérülések gyakorisága.

Az is igaz, hogy a besu­gárzás során a vitaminok egy része elveszhet. A C-vitamin esetében 5-10%-os csökkenést mutattak ki – de ugyan­ennyi vész el a vitamin­ból a konzervgyári fel­dolgozás során, sőt akkor is, ha a friss ter­mék néhány napig a boltban vár vevőre. Ennél nyugtalanítóbbak a besugárzáshoz használt veszélyes radioaktív anyagok szállításával kapcsolatos környezetvédelmi aggodalmak.

Az, hogy az élelmiszer-besugárzás elter­jedtebb módszerré válhat-e, nagyrészt a fogyasztók hozzáállásától függ. Gyakorivá váló ételmérgezéses járványok az eljárás felé billenthetik a mérleg nyelvét. Addig is, a szakemberek egyéb módszereket is vizsgálnak, amelyekkel ételeinket biztonságosabbá tehetik – pl. a gőzölést, valamint a fény- és az ózonkezelést.

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.