• köszvény
• rák

Rákok és kagylók mennyire egészségesek? Köszvényt okozhatnak?

Héjuktól és páncéljuk­tól megfosztva, sütve vagy főz­ve a rákok és kagylók min­dig különleges helyet foglaltak el étkezéseinkben. A sokáig gyanakvással kezelt finomságokat ma már „szívbarát” ételekként tartják számon. Ám a langusztával együtt bizonyos veszélyek, bak­tériumok, szennyező anyagok is a tányérra kerülhetnek. Megfelelő elkészítéssel az efféle kockázat jelentősen csökkenthető, és nyu­godtan fogyaszthatjuk a tenger gyümölcseit.

Jó fogás

A kagylókat és rákokat sokáig koleszterinben gazdag ételeknek tartották, pedig koleszterin­tartalmuk valójában a sovány marha- vagy csirkehúséhoz hasonlítható. Napi koleszte­rin bevitelünk lehetőleg ne haladja meg a 300 mg-ot, és a telített zsírok a napi kalóriaadag­nak legfeljebb 10%-át tehetik ki. így nyugodt szívvel fogyasztható el egy 85 g-os garnélaadag (15 garnéla), amely 166 mg koleszte­rint tartalmaz, és szinte teljesen zsírmentes.

A rákok és kagylók a szívünknek is jót tesznek. Kutatások szerint jóval kisebb a hir­telen szívroham miatti halálozás valószínűsé­ge azon férfiaknál, akik hetente legalább egyszer fogyasztanak ilyen ételeket. A Rocke­feller és a Harvard Egyetemek közös tanul­mányából pedig az derül ki, hogy a három héten át napi 280 g garnélát fogyasztó kísér­leti alanyoknál csökkent a vér trigliceridszintje (ezek a zsírok zárják el az artériákat). En­nek egyik oka, hogy a rákok (pl. a languszta vagy a garnélák) és a kagylók (pl. az osztriga vagy az éti kagyló) húsa ómega-3 zsírsavat tartalmaz, amely csökkenti a vérnyomást és a vér koleszterinszintjét. E csoporton belül az osztrigák, az éti kagylók és a tarisznyarákok fogyasztásával vihetjük a legtöbb ómega-3 zsírsavat a szervezetünkbe. E tengeri állatok sok fehérjét, a csontépítésben szükséges kal­ciumot, a prosztatarák ellen hatásosnak vélt cinket, vasat és B-vitaminokat tar­talmaznak. Emellett viszonylag alacsony a nátrium- és az energiatartalmuk is.

Tengeri veszélyek és óvintézkedések

A rákok és kagylók hamar magukba szívják a tengervízbe került mérgező anyagokat, pl. baktériumokat (szalmonella) vagy vírusokat (hepatitis B). A nem jól átfőzött osztrigában egy tengeri baktérium, a Vibrio vulnificus él­het, amely súlyos betegséget okozhat, főleg májbetegeknél, cukorbetegeknél és emésztő­rendszeri betegségekben szenvedőknél.

Van azonban még egy veszély: ha a rákok és kagylók szennyezett vízben élnek, a káros anyagok (pl. poliklórozott benzolszármazé­kok) a testükbe is bekerülnek. Ne fogyasszuk el a languszták zöld színű máját, sem a kék tarisznyarák belsőségeit.

Noha a rákok és kagylók átfőzése általá­ban a baktériumokat is elpusztítja, a párolt osztrigát és az egyéb friss kagyló- és rákhús­készítményeket csak az „r” betűs, hidegebb téli hónapokban fogyasszuk; az éti kagylókat pedig felbontás előtt legalább 6 percen át gőzöljük, hogy az összes benne lévő baktériu­mot és vírust elpusztítsuk.

A tenger gyümölcsei nyers állapotban igen romlékonyak, ezért megfelelően tárolandók.

• A nyers kagylóknak a főzés előtt még élni­ük kell, s a héjuknak szorosan kell záród­nia. A nyitott héjúakat dobjuk ki.
• A friss rákokat, kagylókat hazaérkezéskor rögtön tegyük a hűtő leghidegebb részébe.
• Az élő rákoknak és kagylóknak szellőzésre van szükségük. Nyitott edényben tároljuk őket, amelyet nedves ruhával taka­runk le.
• A friss rákot, kagylót a vásárlást követő egy-két napon belül fogyasszuk el.

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.