Betegségek és megelőzésük

Hólyagrák tünetei, lehetséges kezelése

Tünetek

Az idősödő férfiak többsége a prosztataráktól retteg: kevesen gondol­nak a hólyagtumorra, holott a középkorúak és az idősebbek körében ez a második leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés. Majdnem minden ötödik eset hátterében valamilyen vegyszer – például padlóbeeresztő, bútorlakk, textilfesték, oldószer stb. – mérgező hatása áll, melynek a rák kialakulása előtti harminc-ötven év alatt folyamato­san ki volt téve a szervezet. Az ilyen eredetű egészségkárosodás sajnos visszafordíthatatlan, de a hólyagrák kialakulásához vezető egyéb okok meglepően sokféle módon kiküszöbölhetők.

Tipp! A dohányzásról való leszokást követő négy éven belül 30%-kal csökken a hólyagrák kockázata.

Prevenció első körben

Füstmentesen. A megrögzött dohányosok körében a nem dohányzókhoz képest négyszer olyan gyakori a hólyagrák, de még egy kocadohányos­nál is kétszeresére nő a kockázat. A kutatók becslése szerint a megbete­gedések kétharmadának a dohányzás a kiváltó oka. Minél tovább és minél többet füstöl valaki, annál inkább fenyegeti a hólyagtumor.

Jegyezzük meg! Ha a leszokás nem megy egyedül, használjunk nikotintapaszt, nikotinos rágógumit vagy orrsprét: ezekkel a segédeszközökkel ugyanis jóval könnyebb egyszer és mindenkorra letenni a cigarettát, főleg, ha csoport­terápiával, tanácsadással vagy telefonos segélyvonal igénybevételével is megerősítjük magunkat.

A vízminőség szerepe. Ahol a fúrt kutak vize vagy a vezetékes víz nagy mennyiségű arzént tartalmaz, ott magasabb a hólyagrákos esetek ará­nya. Az arzénszint egészségügyi határértéke 10 µg/l. A helyi vízművek­től érdeklődjük meg, hogy térségünkben milyen a vezetékes víz összeté­tele; az elemzés az arzént is kimutatja. A szolgáltatótól függ, hogy a tájé­koztatás ingyenes-e vagy sem. Aki saját kútból emeli ki a vizet, annak fizetnie kell a vízminőség-vizsgálatért.

Brokkolit és karfiolt – nyersen! Az összes keresztes virágú zöldségféle, köztük a káposzta és népes rokonsága – a leveles kel, a fodros kel, a brok­koli, a karfiol, a kelbimbó stb. – mind bővelkedik antioxidáns hatású izotiocianátokban (kéntartalmú növényi vegyületek), melyek enzimatikus reakciók révén megakadályozzák, hogy egyes vegyületek rákkeltő­vé váljanak a szervezetben.

Kutatási eredmények! Egy kutatás kiderítette, hogy közel 40 száza­lékkal csökken a hólyagtumor kockázata annál, aki havonta legalább három adag keresztes virágú zöldséget fogyaszt. Hő hatására csökken az izotiocianátok mennyisége, ezért a főtt, sőt a párolt káposztafélékben is 60 százalékkal kevesebb van belőlük.

Ajánlott tehát havonta legalább egy-két alkalommal nyersen rágcsálni ezeket a zöldségeket; ízük egy­hangúságát oldja kissé, ha nem hizlaló mártásban megforgatva tálaljuk. (Jól illik ezekhez például a sovány tejföllel összekevert, snidlinges-fokhagymás, zsírszegény majonéz vagy bármi más, amit szeretünk – a választéknak csak a fantáziánk szabhat határt.)

Prevenció második körben

A jótékony szelén. E nyomelem rendkívül hatékony antioxidáns, mely számos rosszindulatú daganat, így a hólyagrák ellen is védelmet nyújt. A szervezetbe kerülve közvetlen kapcsolatba lép a húgyhólyag sejtjeivel, melyeket megóv a szabad gyökök (DNS-károsító, erősen reakcióképes, instabil molekulák) ártalmas hatásaitól, és csökkenti a karcinogén (rák­keltő) vegyületek szintjét. Egy közel huszonhatezer alany részvételével tizenkét éven át végzett vizsgálat eredményeképpen kiderült, hogy két­szer gyakoribb a hólyagtumor azok körében, akiknek a vére alig tartal­maz szelént, szemben azokkal, akiknél a legmagasabb vérkoncentrációt mérték.

Nyomelemünk sokféle élelmiszerben megtalálható, de legjobb forrása a paradió (más néven brazil dió), továbbá a korpás liszt, a gersli (árpa­gyöngy) és szinte az összes tengeri hal (főleg a tonhal). Táplálékkiegé­szítőként fogyasztani ritka esetben és csak orvosi javaslatra indokolt.

Zsírszegény élelmiszerek előnyben.

Kutatási eredmények! Spanyol kutatók nagyszabású vizsgá­lata szerint több mint kétszeresére növeli a hólyagrák kialakulásának kockázatát, ha sok telített zsírsavat fogyasztunk; ezek fő forrásai a ma­gas zsírtartalmú tejtermékek (főleg a kövér sajtok) és a zsíros húsok. Más vizsgálatok arra utalnak, hogy mindenféle zsiradék – tehát általában a zsíros étrend – kockázat növelő hatású.

Ebből következik, hogy a beteg­ség megelőzésében igen fontos szerepet játszhat, ha áttérünk a zsírsze­gény táplálkozásra.

Összefoglalás

Okai. Többnyire különféle mér­gező anyagok, melyek a húgyhó­lyag nyálkahártyájával érintkezve idővel megváltoztatják a sejtek DNS-állományát, ami rákos bur­jánzáshoz vezethet. E mérgező vegyületek bárhonnan származ­hatnak: élelmiszerekből, ivóvíz­ből, dohányfüstből, légszennyező anyagokból, ipari, mezőgazdasá­gi vagy háztartási vegyszerekből. A Közel-Keleten és Afrika egyes területein a mételyféreg-fertőzés a hólyagtumor gyakori oka.

Figyelmeztető tünetek. Véres vizelet; nehéz vagy fájdal­mas vizelés; gyakori vagy hirte­len fellépő inger vizelet ürülése nélkül; alhasi fájdalom. (A tüne­tek egyike sem specifikus!)

Új fejlemények. Manapság már nem feltétlenül távolítják el a rákos húgyhólyagot: hasonlóan eredményes lehet, ha csak a tu­mort metszik ki, majd megfelelő kemo- és sugárterápiás kezelést alkalmaznak. Teljes hólyagkivétel csak a rák igen előrehaladott stádiumában indokolt.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.