• stressz

Stressz mennyire káros?

A stressz számos álruhában jelentkezik: bosszúság, szorongás, félelem, munka­helyi és családi feszültségek, szomorúság és öröm, unalom, túlterheltség. A stressz az élet természetes velejárója; az egészségünket az befolyásolja, hogyan reagálunk rá.

A stressz feszültséget jelent, függetlenül attól, hogy jó vagy rossz dolog váltja-e ki. A negatív élmények – munkahelyi gondok, forgalmi dugók, otthoni veszekedések, válás vagy állás elvesztése – nyilvánvalóan komoly stresszt okoznak. De még az olyan pozitív események is, mint egy új állás, a házasság, a lakásvásárlás vagy a gyermek születése, komoly megterhelést jelenthetnek. A feszült­ségre adott reakció megemelheti a vérnyo­mást, és ha az állapot krónikussá válik, akkor súlyosabb gondokat, pl. szívbetegséget okoz­hat. Ezért fontos, hogy megtanuljuk helyesen kezelni a stresszt.

Harcolj vagy menekülj

A szervezet stresszre adott válasza a túlélési ösztönön alapul. Ez az ún. „harcolj vagy menekülj” reakció. Az idegrendszer mindkét esetben felfokozott tevékenységbe kezd. A mellékvesében két hormon szabadul fel.

A mérhető stressz

Az eredetileg Holmes és Rahe által 1967-ben kidolgozott skála pontokat rendel egy sor pozitív és negatív, stresszt kiváltó történéshez. A pontok száma az adott esemény súlyosságától, valamint az utána szükséges regenerációs időszak hosszától függ. Minél nagyobb a pontszám, an­nál nagyobb stresszt okoz az adott történés. Ha az elmúlt évben az alább felsoroltak közül egy vagy több eseményt átéltünk, megnőhet a stresszel összefüggő betegségek kockázata.

Nyomás alatt

A stresszel teli életmód – amelynek része lehet a sok feszültséggel járó, de döntéseket lehetővé nem tevő munka, a családtól és ba­rátoktól való elszigetelődés, valamint a rend­szeres testmozgás hiánya – különböző beteg­ségeket idézhet elő. Rövid távon a stressz pl. fej- és hátfájást, álmatlanságot okozhat. Ennél azonban sokkal riasztóbbak azok a ku­tatási eredmények, amelyek szerint a stressz hosszabb távon olyan súlyos állapotok kiala­kulásához járulhat hozzá, mint a cukorbeteg­ség, az emlékezetzavar, az immunrendszer működési zavara és a csökkent csontsűrűség. A terhesség alatt a kismamát érő stressz káros hatással lehet a magzat korai fejlődésére. De ezzel még nincs vége a stressz és a betegségek közötti összefüggések sorának:

• Meghűlés. A munkával összefüggő stressz jelentősen rontja az im­munrendszer működését. A nagy munka­helyi nyomás következtében könnyebben kapjuk el a náthát (és más betegségeket).
• Szív- és érrendszeri betegségek. A Rocke­feller Egyetem kutatói megállapították, hogy a hosszabb időn át tartó magasabb napi stresszterhelés rontja a szellemi és fizikai teljesítőképességet, és növeli a szív­es érrendszeri betegségek kockázatát.
• Szívinfarktus. A Duke Egyetem kutatói szívbetegek vérkeringését vizsgálták. A kí­sérleti alanyoknak matematikai számítá­sokat kellett időre elvégezniük, és szakér­tők előtt kellett előadást tartaniuk anélkül, hogy elég időt kaptak volna a felkészülés­re. Erre sokan a szív vérellátásának átme­neti romlásával reagáltak: e személyeknél nagyobb volt a valószínűsége annak, hogy a jövőben szívinfarktust kapnak.

Nyugi!

A stressz nem feltétlenül egészségtelen. A mindennapi életben bizonyos mennyiségű stressz ösztönző hatású lehet, és segít abban, hogy készek legyünk alkalmazkodni az új helyzetekhez. De ha a stressz árt nekünk, akkor tanuljuk meg, hogyan kerülhetjük el. Az életmód, a személyiség, sőt még az örökletes tulajdonságok is hatással vannak arra, milyen érzelmi és élettani választ adunk a stresszre. Ám a válaszok módosíthatók, ha változtatunk a viselkedésünkön, a hozzáállá­sunkon és a relaxációs módszereinken. Az alábbi ötletek segítenek megbir­kózni a stresszel.

• Döntéshozás. Komoly kocká­zati tényező a stresszel összefüggő betegségek szempontjából, ha a mun­kánk nem ad lehetőséget önálló döntéshozatalra. Ha ezen a területen sehogyan sem sikerül valamilyen mértékű irá­nyító szerepre szert tennünk, akkor legalább valami más te­vékenységben, pl. a hobbink­ban igyekezzünk döntési helyzetbe kerülni.
• Fontos a pihenés. Nem biztos, hogy akkor dolgozunk hatéko­nyan, ha sok időt töltünk munkával. Még a legnagyobb hajtások idején is próbál­junk meg hetente legalább néhány nyu­godt estét biztosítani magunknak. Emel­lett minden órában pihenjünk öt percet.
• Ne vállaljunk mindent! Tanuljunk meg nemet mondani, és ne vállaljunk több fel­adatot, mint amennyit el tudunk végezni. Hagyjuk el a felesleges dolgokat. Legyünk képesek átadni másnak a feladatokat.
• Rugalmasság. Vegyük tudomásul, hogy a magánéletünkben és a munkánkban is előfordulnak hibák, és hogy senki sem tökéletes – még mi sem. A vitákkal csak fokozzuk a stressz hatását.
• Egyszerre csak egy dolgot! Ha úgy érez­zük, hogy összecsapnak fejünk felett a hullámok, készítsünk listát a teendőink­ről, és először a legfontosabbakkal foglal­kozzunk.
• Társas kapcsolatok. Minél több baráti kapcsolatot ápolunk, annál kevésbé érez­zük feszültnek magunkat, és annál kisebb lesz számunkra egy sor betegség kockáza­ta. Ha nehezünkre esik másokkal megosz­tani az érzéseinket, vezessünk naplót.
• Foglalkozzunk a kutyánkkal! A házi kedvenccel való foglalkozás megnyugtató.
• Mozogjunk! A testmozgás a stressz egyik legjobb ellenszere. Eltereli a figyelmünket a gondjainkról, és enyhíti a szorongást.

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.