Fogyás és egészség

Tényleg hízlal-e a stressz?

Nem, ez a cikk nem arról szól, hogy hogyan fogjuk a zsírpárnáinkat a főnökünkre és a tömegközlekedésre! És nem is arról, hogy hogyan növesztünk magunk köré védőburkot félelmeink hatására. Az emberi szervezet alapvető működéséből fakadóan, és ősi, genetikai mintáinknak köszönhetően azonban a stressz vitathatatlanul a mérleg ellensége, ezért ha valóban fogyni szeretnénk, tennünk kell ellene.

Az emberek az egyes helyzetekre, ingerekre különbözően reagálnak: lehet, hogy egy adott helyzet az egyik ember számára teljesen közömbös, míg a másiknak kellemetlen, vagy elviselhetetlen mértékű feszültséget, stresszt okoz. Mi több, ugyanolyan mértékű stressz reakció a szervezetben az egyik ember számára óriási megterhelést jelenthet, míg a másikat épp csak motiválja.

Tehát a stressz nem egy objektív, mindenkinél azonosan működő, azonos formában jelentkező dolog. Az, hogy ki mit tart stresszesnek és „mennyit bír” a feszültségből, teljesen az egyén lelki és fizikai alkatának kérdése.

A stressz általában véve valamiféle fizikai, mentális vagy érzelmi feszültség vagy terhelés. Annak ellenére, hogy egyénileg változik, kinél mi okoz feszültséget és milyen mértékű ez a feszültség, a stressz működése, fiziológiai hatásai mindannyiunk testében hasonlóak.

Mi történik a testben, amikor „stresszesek” vagyunk?

Testünk működését a neuroendokrin rendszer szabályozza, amely tulajdonképpen a hormonrendszert (endokrin-) és az idegrendszert (neuro-) jelenti. Alapvetően ez az a szervrendszer, amely a stresszel kapcsolatos testi reakciókért felel.

Amikor a szervezet veszélyt érzékel, a neuroendokrin rendszer fokozott hormontermeléssel reagál, úgynevezett stressz hormonokat termel, ezzel segítve bennünket a helyzet megoldásában (=harc vagy menekülés). Az emberi szervezet működése azonban nem változott olyan mértékben az ember Földön való megjelenése óta, mint az életkörülményei: annak ellenére, hogy manapság inkább a kifizetetlen számlák, a veszekedések vagy egyéb félelmek, mintsem a kardfogú tigrisek a stresszoraink, a szervezetben végbemenő reakciók ugyanazok: elsősorban a fizikai aktivitást támogatják. A szívverés felgyorsul, ezáltal javul az izmok és a végtagok vérellátása, a fokozottan termelt hormonok hatására pedig nagyobb mennyiségű táplálék szívódik fel, biztosítva számukra a küzdéshez vagy a meneküléshez szükséges energiát.

Hogyan hizlal a stressz?

Nem, a legkevésbé sincs szükség olyan úgynevezett lelki tényezőkre, amelyek pótcselekvésre vagy a nyelés általi feszültség-levezetésre kényszerítenének bennünket ahhoz, hogy a stressztől gömbölyödjünk! A stressz önmagában véve is több ponton intéz támadást vonalaink ellen. Például annak ellenére, hogy egy-egy jelentősebb stresszhatás inkább átmeneti étvágytalansághoz vezethet, a huzamosabb ideig fennálló stresszes állapot egyértelműen növeli az étvágyat és hozzájárul a súlygyarapodáshoz.

Stressz hatására a szervezet igyekszik elegendő energiát biztosítani a szervezet (izmok, fizikai aktivitás, gyorsuló szívverés és anyagcsere) számára a helyzet kezeléséhez, ezért hormonokat választ ki. Ilyen hormon például az adrenalin is, aminek hatására a szívverés felgyorsul, de más hormonok termelése is beindul, különböző feladatokkal – például a kortizol, amely kimutatható a nyálból is, és alapvetően arra figyelmeztet bennünket a stressz kimerülési szakaszát követően, hogy a stressz okozta felfokozott energiafelhasználást kompenzálva töltsük fel ismét energiával a szervezetet, magyarán együnk!

Ez a rendszer a fizikai vészhelyzetek kezeléséhez tökéletes, és a meneküléshez, harchoz valóban biztosította a többlet energiát a régi időkben, a mai stressz helyzetekkel szemben (melyek leginkább nem fizikai kihívások) már nem állja meg a helyét. Fizikai erőkifejtés hiányában ma leginkább csak több kalóriafogyasztással reagálunk a stresszhelyzetekre.

A stressz 7 trükkje, amellyel elhízást okoz

  1. A stresszes állapotot követő kimerültség evésre ösztönöz, étvágynövelő hatású
  2. Az érzelmi feszültségeket gyakran nassolással “vezetjük le”, amely észrevétlenül bár, de szintén elhízáshoz vezethet
  3. A kortizol hormon nem csak a stresszes állapotot követő éhségérzet növeléséért felelős, másik hatása az anyagcsere lelassulása
  4. A stressz védelmi készültséget jelent, ezért a szervezet biztonságérzetének növelése érdekében hasi zsírpárnákat gyarapít (“tartalékol”)
  5. A munkahelyi stressz gyakran rohanást, időhiányt is jelent, amely sajnos étkezési szokásainkon is nyomot hagy és a gyorséttermeket választjuk
  6. A stressz vércukorproblémát is okozhat, ezáltal nő az édesség utáni vágy, nem is beszélve a limbikus rendszer egyensúlytalanságáról, amely jutalmazás és örömérzésért kiált a stresszes időszakokban, és mi lehetne jobb erre, mint a csokoládé?
  7. A stressz miatt fáradtabbak vagyunk, nem marad energiánk testmozgásra

4 üdvös szokás, amivel elkerülhetjük a stressz okozta elhízást

Nagyon fontos lenne, hogy a stressz mértékét és hatásait mérsékelni vagy kompenzálni tudjuk, saját egészségünk megőrzése érdekében. A tartós vagy rendszeres stressz hatás már önmagában véve is elegendő a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásához, de ha még emellett ki is gömbölyödünk tőle, akkor a veszélyeztetettségünk elképesztő mértékben megnövekedik!

És ahogy máshol sem az erős gyógyszerekkel és kemikáliákkal kellene kezdenünk, a stressz esetében is fontos, hogy először egészségesen, természetes anyagokkal, összhangban a szervezetünk alapműködésével próbáljuk annak mértékét és mellékhatásait csökkenteni!

Az alább leírt néhány lépéssel a stressz hatásai jelentősen mérsékelhetők, ezáltal segítenek bennünket abban, hogy hosszú, és teljes életünk lehessen, egészségben (és jó formában).

1. Szüntessük meg a feszültség okát!

Az első és legalapvetőbb dolog, amit tennünk kellene egészségünk megőrzése érdekében: próbáljuk meg csökkenteni a stresszes helyzetek számát, kiszakadni a stresszkeltő közegből!

Persze ezt nagyon könnyű mondani, tudom, ám nagyon sok esetben erre a legtöbbünknek nincs lehetősége, vagy valamilyen oknál fogva egyelőre nem találjuk a kiutat. Stresszkeltő közeg lehet a család, a munkahely, a párkapcsolat… ezek mind-mind olyan dolgok, ahol nem tudunk vagy nem merünk azonnali és gyökeres változtatásokat kezdeményezni.

Ilyen esetekben a legtöbb, amit tehetünk, hogy megpróbálunk olyan szokásokat, gyakorlatokat bevezetni, amelyek segítenek bennünket a stressz elviselésében, kezelésében és hatásainak mérséklésében. Tehát gyógyítanak megnyugtatnak és örömforrást jelentenek. Ez lehet relaxációs technika, légzéstechnika, vitamin… bármi az alábbi pontokban foglaltak közül, csak lehetőség szerint ne édesség vagy csokoládé!

2. Tegyünk a nyugalmunkért!

Számos olyan dolgot fel lehetne itt sorolni, melyek segítenek a stressz csökkentésében, illetve jobb kezelésében. Ez a skála igen széles, s a zenehallgatástól kezdve a mentális technikákig bármit felölelhet.

A fogyás szempontjából üdvös technikák között szerepelhet például az NLP, az agykontroll, a programozott / irányított relaxációs és meditációs technikák, légzőgyakorlatok, különböző mozgással egybekötött lelkigyakorlatok, úgymint csikung, jóga, tánc… A skála napjainkra már olyannyira széles, hogy mindenki választhat saját hitvilágának és preferenciáinak függvényében.

3. Stressz-csökkentő vitaminok

  • B vitamin: segítik az anyagcsere és az idegrendszer egészséges működését, csökkenti a stressz hatását és megelőzi az túlzott éhségérzet kialakulását.
  • Magnézium: a magnézium nélkülözhetetlen az izmok működésében (B6 vitaminnal kombinálva pedig különösen jó hatással van az idegrendszerre). Nem csupán az izomfeszültséget csökkenti, de védi a szívizomzatot, részt vesz a vízháztartás és a sejtanyagcsere szabályozásában, valamint segít elkerülni a hangulati mélypontokat is.
  • Aminosavak (fehérjék): Az aminosavak amellett, hogy a fehérjemolekulák építőkövei, szintén részt vesznek a hormonrendszer szabályozásában, a hangulatunkért felelős homonális egyensúly fenntartásában. A stressz által okozott érzelmi hullámvölgyek, és az nyomukban lihegő falási rohamok valamint az édesség (=jutalmazás) iránti vágy elkerülésében tehát kulcsfontosságú szerepe lehet az aminosavaknak.
  • C-vitamin: Csodavitamin, amely szintén hozzájárul a nassolás vágyának csökkentéséhez, valamint segíti minden más vitaminok és ásványi anyagok felszívódását.

Elvileg a fenti tápanyagokból, vitaminokból megfelelő mennyiséghez kellene, hogy jussunk pusztán azáltal is, hogy egy teljes értékű, változatos étrendet követünk, de a jelentős stressz hatás által terhelt időszakokban érdemes megfontolnunk táplálékkiegészítők fogyasztását.

4. Mozogjunk!

A mozgás a stressz legjobb ellenszere, mert nem csupán levezeti a feszültséget, hanem természetes endorfin (örömhormon) forrásként növeli elégedettség érzésünket. A kellemes átmozgatás nem csupán fogyaszt, hanem örömet is okoz! Hatására energikusabbak és „stressztűrőbbek” leszünk, izomzatunk, szív- és keringési rendszerünk ellenállók-épessége növekszik, sejtjeink friss oxigénhez jutnak, ezáltal a stressz hormonok hatására felszabaduló „mérgek” semlegesítődnek, távoznak a szervezetből, nem is beszélve arról, hogy a hizlaló jutalmazásérzet helyett ténylegesen teszünk valamit önmagunkért.

Nem kell naponta órákat az edzőteremben töltenünk! Éppúgy megfelel egy félórás intenzív séta a friss levegőn, vagy heti pár alkalommal másfél óra tánc vagy torna, esetleg a hétvégi hegyi kirándulás.

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.