Szoláriumok – veszélyes vagy biztonságos?
Miért járnak még mindig olyan sokan szoláriumba? Nos, ez jó kérdés. Miért dohányoznak még mindig az emberek? Vagy miért autóznak még mindig biztonsági öv nélkül? Talán sohasem fog kiderülni. A szoláriumok veszélyeit illetően azonban már semmilyen rejtély nincs.
Biztonságos a szolárium alkalmankénti használata?
NEM! Tönkreteszi a bőrét, mert sokkal több ibolyántúli sugárzással árasztja el, mint amennyi azonos ideig tartó napozás során érné. Ha a ráncok nem riasztják is el, legalább féljen a bőrráktól!
Nyilvánvaló, hogy mitől olyan csábítóak a szoláriumok: az ember bemegy, és 20 perccel később olyan barnán jön ki, amihez órákig kellett volna aszalódnia a napon. Csakhogy ennek nagy ára van – és azt az egészségének kell megfizetnie. A szolárium azért barnít gyorsan, mert a csövekből származó és a bőrét bombázó ibolyántúli fénysugarak sokkal intenzívebbek a Napból érkezőknél.
Ez sejtkárosodást okozhat, idő előtt elöregítheti a bőrt, s akár bőrrákhoz vezethet. Aztán ott van még a leégés és a hámlás, ha túl sokáig sütteti magát, valamint a védő szemüveg használatának elmulasztása miatti átmeneti vakság. Szakértők megállapították, hogy egyesek szó szerint függővé válnak a szoláriumtól, s heti több alkalommal is befekszenek a csövek alá, noha pontosan látják, hogyan megy tönkre eközben a bőrük.
A veszélyek egyértelműek!
A lényeg tehát, hogy a cigarettásdobozokhoz hasonlóan az összes szoláriumon szerepelnie kellene az alábbi nagybetűs feliratnak: „Az USA Országos Egészségügyi Intézete (NIH) megállapította, hogy a szoláriumok és a naplámpák fénye rákkeltő hatású az emberre; erre az embereken végzett vizsgálatok alapján elegendő bizonyíték gyűlt össze, amelyek egyértelmű ok-okozati összefüggést mutatnak a szoláriumok és naplámpák fényével való érintkezés és a rákbetegség kialakulása között.”
Miért, nem igaz, hogy a szoláriumozás jó módszer a D-vitamin-szint növelésére?
NEM! A szoláriumok támogatói (többnyire a készülékek gyártói és a szalonok tulajdonosai) azzal érvelnek, hogy testünknek szüksége van az ibolyántúli fényre ahhoz, hogy D-vitamint tudjon termelni. Csakhogy már akkor is elegendő D-vitamin termelődik, ha naponta néhány percig – például egy szabadban tett séta során – napfény éri a kezet és az arcot, s ez ráadásul nem jár a szoláriumozáshoz hasonló veszélyekkel sem.
Ha orvosa megállapítja, hogy több D-vitaminra van szüksége, mint amennyit a szervezete természetes úton, a napfény segítségével megtermel, akkor táplálékkiegészítő szedésével sokkal biztonságosabban pótolhatja a hiányt, mint szoláriumozással vagy akár napozással.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.