A hányás és a hasmenés lehetséges okai és kezelése
A hányás az emésztőrendszer védekezése (így távolítja el a nem megfelelő táplálékot), ám okozhatja bakteriális vagy vírusfertőzés, sőt, más, az emésztéssel nem összefüggő ok is. A tartós hányás hasmenéssel párosulva kiszáradást okozhat.
Tünetek
A hányás az esetek többségében enyhe lefolyású, ám lehet nagyon heves is. Ilyenkor szakszerű kezelésre van szükség. Ha kisgyerek, idős vagy beteg ember hevesen, illetve tartósan hány, sürgős orvosi ellátásra szorul. Íme, a jellemző tünetek!
- Émelygés, hányinger
- Hasmenéssel párosuló hányás
- Gyomorfájás
- Láz
- Korábban romlott vagy mérgező táplálék fogyasztása
Veszélyek:
- A terhesség korai szakaszában meglehetősen gyakori a hányinger, hányás, fáradékonyság.
- A tisztaság fontosságát nem lehet túlhangsúlyozni, ha gyomor-bél hurutban és más erősen fertőző betegségben szenvedő emberrel érintkezünk.
- Ha a tünetek súlyosak, a beteget küldjük orvoshoz.
- A beteg ne fogyasszon alkoholt.
- Ha valaki élelmiszerekkel dolgozik, hányással, hasmenéssel járó betegség esetén vegyen ki szabadságot. Csak akkor térjen vissza a munkába, ha teljesen tünetmentes.
- Ha a betegnél a kiszáradás jeleit tapasztaljuk, sürgősen orvosi ellátásra szorul. A kiszáradás sokkot válthat ki.
Csak óvatosan! A tisztaság rendkívül fontos: ha hányó vagy hasmenéses beteget látunk el, mind előtte, mind utána alaposan mossunk kezet.
Ki van a legnagyobb veszélyben?
Az idősek, betegek, kisgyermekek és csecsemők szervezete könnyebben kiszárad, mint az egészséges felnőtteké. Esetükben a tartósan fennálló hányás, hasmenés súlyos következményekkel járhat.
Ha a beteg idős:
- Többnyire elegendő az otthoni ápolás. Helyezzük kényelembe a beteget. A szükséges lépések megismeréséhez olvassuk el a túloldalon írottakat. Mivel a kiszáradás időskorban életveszélyes lehet, figyelni kell, nem tapasztaljuk-e a jeleit.
- Adjunk a betegnek bőségesen folyadékot (ásványvizet vagy csapvízben feloldott patikai só készítményt). Egyes készítményeket vesebetegek nem kaphatnak, ezért mindig olvassuk el a tájékoztatót.
- Ha a hányás tartós vagy nagyon heves, illetve ha hasmenéssel párosul, hívjuk ki a háziorvost, az ügyeletet, legsúlyosabb esetben a mentőket. Kiszáradás esetén azonnal gondoskodjunk orvosi kezelésről.
Ha a beteg kisgyermek vagy csecsemő:
- Ha a csecsemő szopik, nem kell külön megitatni, mert az anyatej gondoskodik a folyadékpótlásról. A cumisüvegből táplált csecsemőknek adjunk vizet, ásványvizet vagy vízben oldott patikai sókészítményt.
- Vigyük a gyermeket kórházba, vagy hívjuk ki hozzá az orvost, ha folyton hány, illetve sokszor ürít nagyon híg székletet. Szintén szakszerű segítség kell, ha a hányás vagy a hasmenés csecsemő esetében nyolc, kisgyerek esetében huszonnégy óránál tovább tart, illetve kiszáradás Esetén (tünete: beesett szem, csecsemőnél behorpadt kutacs [feje lágya]). Az egyidejű hányás és hasmenés kiszáradást idézhet elő, ami kiskorban különösen veszélyes.
Teendők:
- Helyezzük nyugalomba! Nyugtassuk meg a beteget, és helyezzük kényelembe. Adjunk a kezébe tiszta kendőt, amivel az arcát törölgetheti.
- Itassuk meg! Hányás után adjunk neki vizet, de figyeljünk rá, hogy csak lassan kortyolgasson, nehogy újra hányjon. A folyadékmennyiséget fokozatosan növeljük. Legjobb a víz vagy az édesítetlen gyümölcslé. A csapvízbe tehetünk patikai sókészítményt (ennek mellékelt tájékoztatóját mindig olvassuk el, mert alkalmazásának lehet ellenjavallata).
- Etessük meg! Ha a beteg megéhezik, könnyen emészthető táplálékot adjunk neki, kis adagokban. A hányást követő első napon legfeljebb a kifőtt tészta, a rizs és a kenyér jöhet szóba. Ha újra hány, illetve más tünetek is fellépnek (pl. hasmenés), vigyük orvoshoz, vagy hívjuk ki az ügyeletet.
Ételmérgezés
Ételmérgezést azok a táplálékok okoznak, melyek baktériumokkal vagy baktériumok méreganyagaival szennyezettek. Bizonyos baktériumok melegben vagy nyirkos helyen rendkívül gyorsan elszaporodnak. Ilyen többek között az ún. Campylo-bacter, a Coli és a Salmonella. Minél több bacilus „nyüzsög” az ételben, annál nagyobb a fertőzés veszélye. Nagy hő hatására a kórokozók többsége azonban elpusztul. Ezért fontos, hogy soha ne fogyasszunk nem kellően átfőtt vagy átsült húst, halat, tenger gyümölcseit, gombát stb.
- Jelentsük be az ételmérgezést! Ha sok ember fogyasztotta ugyanazt a táplálékot (menzán, étteremben stb.), az ételmérgezés mindannyiukat érintheti. A súlyos eseteket jelenteni kell az ÁNTSZ-nek, különösképp, ha a mérgezés pontos oka ismeretlen.
- Mérjük fel, mekkora a baj! Az ételfertőzések többsége enyhe lefolyású, és pár nap alatt magától elmúlik. Orvoshoz akkor kell fordulni, ha a hányás vagy hasmenés elhúzódik, a beteg állapota nem javul, a székletben vér látható, a hányás zöldessárga váladékot tartalmaz, illetve ha idős emberről, kisgyermekről vagy csecsemőről van szó.
Hasmenés
Hasmenésről akkor beszélünk, ha a széklet híg, vízszerű, az ürítés gyakori. Többnyire valamilyen bélrendszeri fertőzés (pl. ételfertőzés) tünete, akárcsak a hányás.
Tünetek
A hasmenés rendszerint pár nap alatt elmúlik, és nem különösebben vészes. Ugyanakkor, ha valakinek tartósan hasmenése van, kiszáradhat.
- A heveny hasmenés hirtelen lép föl, és egy-tíz napig tart. Általában fertőzés váltja ki (pl. ételfertőzés vagy gyomor-bél hurut).
- Az idült hasmenés két hétnél is hosszabb. Többnyire valamilyen súlyos bélrendszeri betegség áll a hátterében (pl. irritábilis bél szindróma).
- A hasmenést hányás kísérheti.
Teendők:
- Itassuk meg! Hasmenés után gondoskodni kell a folyadékpótlásról: adjunk a betegnek vizet. Csak lassan szabad kortyolgatnia, erre figyeljünk oda. Igyon úgy két decit minden székletürítés után. A folyadékmennyiséget fokozatosan növeljük. A csapvíz is megteszi, de tehetünk bele patikai sókészítményt is. Kerüljük azonban az édesített üdítőket és energiaitalokat, mert a cukor hevesebb hasmenést okozhat.
- Etessük meg! Ha a beteg megéhezik, egyen könnyen emészthető táplálékot, kis adagokban – a hasmenés utáni első napon csak kifőtt tésztát, rizst és kenyeret. Amennyiben a hasmenés nem múlik el, vagy a székletben vér van, hívjuk ki az ügyeletet.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.