• baba
• hasmenés

Hasmenés okai és kezelése babáknál

Ez a probléma sem gyakori a szoptatott babáknál, mivel úgy tűnik, hogy az anya­tejben olyan anyagok is vannak, amik elpusztítják a hasmenést okozó mikro­organizmusok többségét.

Tünetek:

Folyékony, híg széklet (nem grízsze­rű, mint a szoptatott baba széklete)

Időnként:

• Gyakoribb széklet
• Nagyobb mennyiségű széklet
• Nyálka a székletben
• Vér megjelenése a székletben
• Hányás

Ok – Nagyon változó:

• Gastrointestinalis (gyomor-bél rend­szeri) fertőzés (vírusok, leggyakrabban rotavírus, baktériumok, paraziták)
• Időnként egyéb fertőző betegségek
• Fogzás (esetleg)
• Érzékenység valamely ételre az étrend­ben.
• Túl sok gyümölcs vagy gyümölcslé (különösen alma vagy körte).
• Antibiotikum szedése (ha az antibio­tikum-kúrán lévő babával élőflórás jog­hurtot etetünk, jó eséllyel megelőzhetjük ezt a típusú hasmenést).

A fertőzés módja:

A fertőző esetek ter­jedhetnek a széklet-kéz-száj útján. Szin­tén terjedhet fertőzött élelmiszerrel.

Lappangási idő:

Az okozó organizmus­tól függ.

Időtartam:

Általában a néhány óra-több nap időtartományban, de ha nem fede­zik fel és szüntetik meg az okát, bizonyos esetekben krónikussá válhat.

Kezelés:

Az októl függ, de a leggyakoribb megközelítések az étrendi változtatások (lásd a következő oldalon). Időnként fel­írnak orvosságot. Ne adjunk hasmenés elleni gyógyszert csecsemőnek az orvos engedélye nélkül – némelyik ártalmas lehet kisgyerekek számára. A baba pop­siját úgy védjük az irritációtól, hogy a lehető legsűrűbben kicseréljük a kakis pelenkát, és minden alkalommal vasta­gon bekenjük kenőccsel a fenekét.

A súlyosan beteg babának kórházi kezelésre lehet szüksége, hogy a folyadék­egyensúlyát helyreállítsák.

Étrendi változtatások:

• A legtöbb esetben legjobb a szoptatás vagy a tápszeres etetés folytatása. Mivel a hasmenéses babánál átmenetileg laktóz-intolerancia léphet fel, nem tanácsos átváltani szójaalapú, laktózmentes táp­szerre, ha a baba szokásos tápszere mel­lett a hasmenés nem javul.
• Bőséges folyadékbevitel (legalább 60 gramm óránként) a hasmenéssel elveszí­tett folyadék pótlására. Az anyatej vagy tápszer kiegészítésére időnként javasolt a patikában vény nélkül kapható rehidráló folyadék. Adjunk pár kortyot kanállal, pohárral vagy cumisüveggel két-három percenként, emeljük az adagot akár 2,5 dl-re a laza székletek közötti időben. Ne ad­junk édesített italokat (például kólát), hígítatlan gyümölcsleveket, energiaita­lokat, cukros vizet vagy házi készítésű só-cukor keverékeket.
• A szilárd ételek folytatása, ha a baba már rendszeresen fogyasztja őket. Minél hamarabb kap a baba enni, annál kevés­bé lesz súlyos a hasmenés. A baba szoká­sos étrendjétől függően jó megoldásnak bizonyulnak a keményítőben gazdag éte­lek, például banánpüré, fehér rizs vagy rizsalapú cereália, krumpli, tészta vagy száraz fehér pirítós. A fehérjetartalmú éte­lek (például csirke) kis mennyiségben szintén megfelelnek. Rövid távon mel­lőzzük a többi gyümölcsöt (a banán ki­vételével) és zöldséget.
• Ha hányás is van, amíg meg nem szű­nik, általában ne folytassuk a szilárd éte­leket. Adjunk azonban tiszta folyadékot kortyonként (hígított gyümölcsleveket vagy szájon át adható rehidráló folyadé­kot, ha az orvos elrendelte). Ha kis mennyiségeket kínálunk (egyszerre egy-két evőkanálnál nem többet, na­gyon fiatal csecsemőnél kevesebbet), az nagyban megnöveli az esélyét, hogy a folyadék bent is marad. Miután a há­nyás megszűnt, a fentiek szerint adhat­juk az ennivalót.
• Ha a széklet kezd normalizálódni, általában két-három nap után, az orvos javasolni fogja, hogy kezdjük el visszaál­lítani a babát a szokásos étrendjére, de továbbra is korlátozzuk a tejtermékeket (az anyatejen és a tápszeren kívül) még egy-két napig.
• Ha tápszerrel etetett baba esetén a hasmenés két hétig vagy tovább tart, az orvos javasolhatja, hogy váltsunk táp­szert.

Megelőzés – A hasmenés nem mindig előzhető meg, de az esélye csökkent­hető:

• Figyeljünk az ételek megfelelő előké­szítésére (lásd a 338. Oldalt).
• A babára felügyelő személy alaposan mossa meg a kezét a pelenkázás és a vé­céhasználat után.
• A gyümölcslevek hígítása, fogyasztá­suk napi 1-2 dl-re korlátozása, átváltás fehérszőlő-lére (lásd az 570. Oldalon a keretes szöveget).

Komplikációk:

• Pelenkakiütés
• Dehidratáció (kiszáradás), ha a hasme­nés súlyos, és kezeletlenül marad.

Mikor hívjunk orvost:

Egy vagy két híg széklet nem ok aggodalomra. De az alábbiak olyan hasmenésre utalnak, amelynél szükség lehet orvosra:

• Gyanítjuk, hogy a baba romlott ételt vagy tápszert evett.
• A babának laza, híg székletei voltak az elmúlt 24 órában.
• A baba többször hányt (a szokásos bu­kásoknál többet), vagy 24 órája hány.
• Vér van a baba székletében.
• A baba láza felszökik, vagy betegnek tűnik.
• Azonnal telefonáljunk, ha a baba a dehidratáció tüneteit mutatja: jelentő­sen csökkent vizeletmennyiség (a pelen­kák a szokásosnál szárazabbak és/vagy a vizelet sárga), könnytelen, besüppedt szem, besüppedt kutacs (kitapintható lágy rész), száraz bőr, kevés nyál.

A kiújulás valószínűsége:

Elég nagy, ha az ok nem szűnt meg, némelyik ba­ba hajlamosabb a hasmenésre.

Más problémák hasonló tünetekkel:

• Ételallergiák
• Ételmérgezés
• Enzimhiányos állapotok

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.