Vészhelyzet

A kiszáradás tünetei és kezelése

kiszáradásHa az ember erősen verítékezik, hány vagy hasmenése van, a szervezetből tetemes mennyiségű folyadék távozik. Ha ennek pótlása elmarad, a test kiszárad. Haladéktalan folyadékbevitellel azonban elkerülhető, hogy életveszélyes állapot alakuljon ki.

Csak óvatosan! Hőségben a kiszáradás veszélye fokozot­tan fenyegeti azokat, akik eleve rosszul vannak, hánynak vagy megy a hasuk, ezért az ő esetük­ben fokozottan figyeljünk a bőséges folyadékbevitelre.

Tünetek

A kiszáradás kezdeti jelei már egyszázalékos folyadékvesztésnél megjelennek! Az enyhe vagy közepes kiszáradás tünetei nem mindig lépnek fel egyszerre. Az alábbiakra kell figyelnünk.

  • Öt százalékot meghaladó folyadékvesztés esetén az alábbi tünetek jelentkeznek:
  • Hőkimerülés vagy hőguta tünetei.
  • Kínzó szomjúság, ingerlékenység.
  • Az izzadás csökken vagy megszűnik.
  • Nincs vizelet.
  • A pulzus gyors, de fokozatosan gyengül, a légzés felszínessé válik.
  • Ha továbbra sincs folyadékpótlás, izomgör­csök, görcsrohamok lépnek fel, elviselhetet­len fejfájás, égő száj- és torokszárazság jelentkezik, majd a beteg eszméletét veszti, végül meghal.
Vigyázz! A kiszáradt gyerekek és csecsemők esetében a fentiekhez erős sápadtság társul. A csecse­mők kutacsa (feje lágya) behorpad, síráskor egyáltalán nem vagy alig könnyeznek.

Folyadékpótlás

A szervezetből átlagos körülmények között izzadás és vizelet útján távozik folyadék. A vízháztartás egyensúlyának központi szerepe van a vérben lévő vegyületek, többek között a sók szintjének szabályo­zásában.

  • Igyunk bőségesen! Egy felnőttnek általában nagyjá­ból napi két és fél liter vizet kell elfogyasztania. Fül­ledt időben, kemény fizikai munkavégzés vagy spor­tolás során azonban még ennél is többet. A szük­séges mennyiség a testtömegtől, a hőmérséklettől és a mozgás jellegétől függ. Akkor iszunk elegendő folyadékot, ha a vizelet egészen halványsárga, áttet­sző és szinte szagtalan. A sűrű, sötétsárga, bűzös vizelet folyadékhiányra utal.
  • Kerüljük a vízmérgezést! Aki nagy melegben erősen verítékezik, és rövid idő alatt nagyon sokat iszik, víz­mérgezést kaphat. Ilyenkor a vér felhígul, elektrolitszintje (vagyis a benne lévő sók töménysége) csök­ken. Ez rendkívül veszélyes, mert agyduzzadáshoz vezet, aminek tudatzavar és eszméletvesztés a kö­vetkezménye. Akkor is bekövetkezhet, ha valaki a nagy melegben csak pihen, ám hirtelen rengeteget iszik.

Teendők:

  1. Pótoljuk az elvesztett folyadékot! Ültessük le a bete­get. Adjunk neki bőségesen inni, de ügyeljünk rá, hogy lassan igyon. A csapvíz is jó, de legjobb az ásványvíz. Ennie nem szabad, mert a szilárd táplálék súlyosbíthat­ja a kiszáradást.   kiszáradás
  2. Lássuk el az izomgörcsöt! Nyújtsuk meg és alaposan masszírozzuk át a görcsölő izmot.
  3. Figyeljük meg! A pihenés elengedhetetlen, ám köz­ben ne vegyük le a szemünket a betegről. Ha állapota nem javul hamarosan, netán rosszabbodik, hívjunk orvost vagy mentőt.

Az izomgörcs

A testmozgás, a kiszáradás és a hőkimerülés izom­görcsöt vagy izomrángást válthat ki. Az izomgörcs olykor nagyon fájdalmas. Ha kinyújtjuk az adott izmot, a görcs csillapodik, a sajgás enyhül.

  • Fektessük hanyatt a sérültet. Ha a comb elülső oldalán támadt görcs, hajlítsuk be a térdet, így az izom kinyúlik. Ezt követően dörzsöljük vagy masszírozzuk meg a végtagot. A comb hátulján ke­letkezett görcs a láb ki nyújtásával, majd masszíro­zással oldható fel.Kiszáradás
  • Vádli: vegyük a hanyatt fekvő sérült lábfejét az ölünkbe. Helyezzük a tenyerünket a talp elülső része alá, és nyomjuk hátra a lábujjait (ez az ún. „visszatörés”). Ettől megfeszül a boka, és megnyúlik a láb­szárizom. Masszírozzuk meg a lábikrát.Kiszáradás
  • Lábfej: ha a sérült álló helyzetben előrehajol, megnyúlnak a görcsben lévő talpizmok. Utána jó erősen masszírozzuk meg az egész lábfejet, főleg a talpat.Kiszáradás
Vigyázz! Konyhasót ne tegyünk az ivóvízbe! Ha a beteg eszméletét veszti, a légutak szabaddá té­tele után ellenőrizzük a légzését, és készül­jünk fel az újraélesztés megkezdésére.
Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.