Vészhelyzet

A hőkimerülés és a hőguta felismerése és kezelése

Fülledt, párás időben az erős izzadás miatt a szervezet rengeteg folyadékot és sót veszít. A hő-kimerülés Magyarország időjárási viszonyai mellett igen ritka, csakúgy mint a hőguta. Ilyenkor a test hőszabályozása felmondja a szolgálatot, vagyis a belső hűtés leáll. Mindkét állapot orvosi ellátást igényel, ám a kettő közül a hőguta a súlyosabb, hiszen gyorsan életveszélyessé válhat.

Tünetek

Hőkimerülés és hőguta

A hőkimerülés fő tünetei:

  • Forróságérzet lép fel, a sérült erősen izzad, elfehé­redik az arca.
  • Fáj a feje, szédül, esetleg eszméletét veszti.
  • A bőre hideg tapintású, nyirkos.
  • Émelyeg, hányingere van, olykor hány.
  • A kiszáradást többek között izomgörcs jelzi, mely főleg a lábszárban jelentkezhet.
  • A légzés kezdetben gyors, majd egyre felszíne­sebb, az érverés fokozatosan gyengül.
A hőguta fő tünetei:

  • A sérültet heves fejfájás gyötri.
  • Erős forróságérzete támad, de nem izzad.
  • Nagyon kipirul, a bőre meleg tapintású, de száraz.
  • Negyven fok feletti láza van.
  • A légzése felszínes, de gyors, a pulzusa többnyire szapora és erős.
  • Később tudatzavar, majd hamarosan eszmélet­vesztés jelentkezik.
Vigyázz! Ha valaki rosszul van, hány vagy megy a hasa, foko­zottan ki van téve a hokimerülés veszélyének.

Egyéb veszélyek

Hőgutáról akkor beszélünk, ha a testhőmérséklet negyven fok fölé emelkedik, ám fülledt időben ennél enyhébb láz is elég hozzá. Kánikulában különösen tanácsos az elővigyázatosság: délelőtt tizenegy és délután három óra között ne menjünk a napra, visel­jünk világos ruhát, fejünket védjük kalappal, igyunk sok folyadékot, és mellőzzük az alko­holt meg a kávét.

Hőségájulás és napszúrás

A hőártalmak kevésbé súlyos fajtái, a hőségájulás és a napszúrás gyakori Magyarországon nyáron. Az előbbi enyhébb, utóbbi súlyosabb állapot.

Hőségájulás

Jele a sápadt, hűvös bőr, az erős izzadás, a hányin­ger. Ritkán hányás is előfordulhat. Vigyük a sérültet hűvös helyre, lazítsuk meg a ruházatát, polcoljuk fel a lábát.

Napszúrás

Napszúrást az kap, aki sokáig fedetlen fejjel tartózkodik a tűző napon. Tünetei: sápadt, nyirkos bőr, gyengeség, fejfájás, szédülés, émelygés, hányás, hőmérséklet-emelkedés, akár eszméletvesztés. A beteget fektessük árnyékos, hűvös helyre, s tegyünk a fejére, tarkójára hideg vizes borogatást. Adhatunk neki fájdalom- és lázcsillapítót is. Az eszméletlen sérült lábát polcoljuk fel. Riasszuk a mentőket!

Segítség! Ha a test hőmér­séklete csak lassan vagy egyál­talán nem csökken, a hőkimerülésből percek leforgása alatt hőguta lehet. Ne habozzunk, hívjuk a mentőket!
Csak óvatosan! Bizonyos ká­bítószerek a szervezet túlhevülését eredményezik, különösen akkor, ha a fogyasztó melegben erőteljes testmozgást végez (pl. fűtött diszkóban táncol).

Teendők:

Hőkimerülés

  1. Keressünk védett helyet!Vigyük a sérültet hűvös, árnyékos helyre, lehetőleg beltérbe. Fektessük le. Ha szűk ruhát visel, lazítsuk meg. A lábát polcoljuk fel, hogy az agy több vért kapjon.Hőkimerülés és hőguta
  2. Itassunk vizet a sérülttel! Adjunk neki inni, és figyel­jünk oda, hogy lassan kortyolgasson – ne igyon hirtelen túl sokat. Hogy a verítékezés során el­vesztett sókat pótoljuk, tehetünk a vízbe ún. Patikai sót, vagy adhatunk neki ásványvizet. Sima konyhasót ne oldjunk fel a vízben! A bőrt hűtsük hidegvízzel.
  3. Figyeljük meg! Amíg nem lesz jobban, rendszeresen nézzük meg, hogy nem vesztette-e eszméletét, kísérjük figyelemmel a légzését és a pulzusát, vala­mint a teshőmérsékletét. Maradjon ár­nyékban. Mindenképpen menjen orvoshoz, akkor is, ha úgy érzi, hogy teljesen rendbejött.

Vigyázz!

  • Késlekedés nélkül hívjunk mentőt, ha a hőkimerülés tünetei rövid időn belül nem múlnak el, illetve ha a hőguta jelei mutatkoznak!
  • Ha a beteg eszméletét veszti, tegyük szabaddá a lég­utakat, vizsgáljuk meg a légzését, és készül­jünk fel az újraélesztés megkezdésére.

Hőguta

  1. Kérjünk segítséget! Azonnal hívjuk az ügyeletet vagy életveszély esetén a mentőket! Vigyük a sérültet hűvösre, lehetőleg beltérbe, és ültessük le. Minél keve­sebb ruha maradjon rajta.
  2. Hűtsük! Terítsünk a felsőtestére hideg vizes lepedőt vagy törülközőt, melyet rendszeresen ön­tözzünk, hogy a hűtés fo­lyamatos legyen. Hűvös zuhany alá is állíthatjuk, vagy átmoshatjuk a testét hideg vizes szivaccsal. Legyezgessük az arcát, és nyissunk rá ablakot (ha van ventilátor vagy légkondicionáló, kapcsol­juk be).Hőkimerülés és hőguta
  3. Szárítsuk meg! Hűtsük a beteget egész addig, amíg a testhőmérséklete harminchét és fél fok alá nem süllyed. Ekkor terítsünk rá száraz lepedőt.
  4. Figyeljük meg! Az orvos vagy a mentők megérkezé­séig folyamatosan ellenőrizzük, hogy eszméleténél van-e, lélegzik-e, normális-e a pulzusa. Figyeljük a testhőmérsékletét. Ha megint felhevül, hűtsük le újra. Adjunk neki inni (csak ha esz­méleténél van).

Hogyan tovább?

A hőguta után teljesen fel lehet épülni, ha az orvosi se­gítség időben érkezik. Szövődménnyel inkább csak kis­gyerekeknél és időseknél kell számolni. Az orvosi keze­lés lényegében nem más, mint a hűtés szakszerű folytatása.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.