Az érzelmi éhség 8 jellegzetessége és ezek csökkentése
Az érzelmi és a fizikai éhséget azonosnak érezhetjük, hacsak meg nem tanuljuk azonosítani megkülönböztető tulajdonságaikat. Amikor legközelebb farkaséhesnek érzi magát, keresse ezeket a jeleket, amelyek azt mutatják, hogy az étvágya esetleg inkább érzelmi alapú, mint valódi fizikai szükséglet. Ez a tudatosság elháríthat egy érzelmi túlevéses epizódot.
Érzelmi éhség:
- Az egyik percben nem gondol ételre, a másikban pedig úgy érzi, éhen hal. Éhsége rövid időn belül nagyon felerősödik.
- Konkrét ételre irányul. Sóvárgása egy bizonyos ételtípusra irányul, például csokoládéra, tésztára vagy sajtburgerre. Az érzelmi evésnél úgy érzi, meg kell ennie azt a konkrét ételt. Pótszerek nem felelnek meg.
- „Nyak fölötti” érzés. Az érzelmi alapú sóvárgás a szájban és az elmében kezdődik. A szája akarja annak a pizzának vagy csokis fánknak az ízét érezni. Az elméjében keringenek a gondolatok a kívánt étel körül.
- Sürgető. Az érzelmi éhség arra buzdítja, hogy MOST egyen. Vágyat érez arra, hogy azonnal enyhítse az érzelmi fájdalmat az étellel.
- Valamilyen felzaklató érzéssel párosul. A főnöke kiabált önnel. A gyereke bajban van az iskolában. A házastársa rosszkedvű. Az érzelmi éhség valamilyen zavaró helyzettel együtt lép föl.
- Automatikus vagy szórakozott étkezéssel jár. Az érzelmi éhség olyan érzés lehet, mintha valaki más keze kanalazná a fagyit és tömné a szájába („automatikus evés”). Talán észre sem veszi, hogy éppen most tömött magába egy egész zacskó süteményt („szórakozott evés”).
- Nem szűnik még akkor sem, ám a test tele van. Az érzelmi túlevés abból a vágyból fakad, hogy leplezzük a fájdalmas érzéseket. Azért tömjük magunkat, hogy enyhítsük zavaros érzelmeinket, és megeszünk egy második és harmadik adagot,
- Támogatja az evéssel kapcsolatos bűntudatot. Az érzelmi túlevés paradoxona abban rejlik, hogy az ember azért eszik, hogy jobban érezze magát, és aztán végül szidja magát, mert süteményt, kalácsot vagy sajtburgert evett. Megígéri, hogy jóváteszi („Edzeni fogok, fogyókúrázom, kihagyom az étkezéseket és így tovább — majd holnap!”).
Fizikai éhség:
Fokozatos. Megkordul a gyomra. Egy órával később hangosan korog. A fizikai éhség egyenletesen erősödő jeleket ad arról, hogy ideje enni valamit.
Hogyan szabaduljunk meg az ,,érzelmi túlevéstől”?
Gyakorlást és türelmet igényel annak következetes azonosítása, hogy éhségünk vajon érzelmi vagy fizikai természetű. Ha már megtapasztalta az érzelmi éhséget, akkor tudja, milyen elsöprő erejű lehet az evési kényszer. Ha megesküdött magának, hogy: „Nem fogom túlzabálni magam”, az érzelmi éhség akkor is mindent megváltoztat. Még a legfanatikusabb egészségvédő is azon kapja magát, hogy vonzza a hűtőszekrény, és kétségbeesetten kutat valami után, amivel kielégítheti megsemmisítő sóvárgását.
Törje meg az érzelmi éhség étvágya és étkezési szokásai fölötti hatalmát! Szerezze vissza a szabadságot és az irányítást, hogy azt mondhassa: „Nem, nemet mondok a túlevésre!”
Az érzelmi éhség csökkentésének 5 lépése:
Amikor legközelebb azon kapja magát, hogy rendkívül éhes, a következő lépések segíthetnek:
- Írjon elő magának egy 15 perces enyhülési időszakot. Mondja magának, hogy 15 percig nem ehet. Ezt követően, ha még mindig van kedve enni, szabadon megteheti. De a 15 perc során elvégzi a következő négy lépést, és az étvágya valószínűleg annyira lecsökken, hogy már nem akar túl sokat enni.
- Távolodjon el az ételtől. Menjen el otthonról, ha muszáj, de határozottan maradjon távol a konyhától a következő 15 percben. Az érzelmi túlevés gyakran „automatikus” és „szórakozott” evéshez vezet, és ennek során nem ismerjük fel, mennyit eszünk.
A falásrohamok elkerülhetők egyszerűen úgy, hogy távol maradunk az ételtől. Időnként meg kellett semmisítenem az ételt, amely után sóvárogtam. Nem volt elég kidobni a doboz süteményt, mert egyszerűen kihalásztam a dobozt a szemetesből.
Ezután még jobban undorodtam önmagamtól. Jobb, ha az ételt a konyhamalacba tesszük (ez kevesebbe kerül, mint a pszichoterápia vagy a súlyfelesleggel kapcsolatos betegségek kezelése!), vagy a dobozból közvetlenül a kukába öntjük, hogy fogyaszthatatlanná tegyük. - Ha az ételt a szája kívánja, mosson fogat, és igyon meg egy nagy pohár vizet (de még mindig maradjon távol a konyhától 15 percig). A szája megtisztításával megszabadulhat a csokoládé, hamburger, sütemény vagy bármi más ízétől, ami után sóvárog, és ez segít csökkenteni az érzelmi étvágyat. A víz abban az esetben is segít, ha összekeveri a szomjúságot az éhséggel (ami meglepően gyakran fordul elő).
- Kérdezze meg magától: „Félelmet érzek, vagy annak haragként, feszültségként vagy szégyenként való megnyilvánulását?” Ezzel a kérdéssel kapcsolatban nem kell mély önvizsgálatba bocsátkoznia. A válasz általában azonnal megjelenik az elménkben, mint valami varázsgömbben, amelyben a válaszok a szemünk előtt lebegnek. Feltesszük a kérdést, és elég gyorsan hallani fogjuk a választ a gondolatainkban: „Igen, aggódsz a pénzügyeid miatt”, „Igen, úgy érzed, anyád szavai megsértettek” vagy „Igen, féltékeny vagy attól, ahogyan arra a másik nőre nézett”.
Pusztán az a tény, hogy őszintén bevalljuk magunknak az érzéseinket, általában elegendő az érzelmi éhséghez társuló sürgető kényszer enyhítéséhez. Az érzelmi éhség egy parancsoló szükségletet tükröz, hogy eltitkoljuk vagy álcázzuk azt, hogy tisztában vagyunk egy fájdalmas igazsággal, gondolattal vagy érzéssel. Ez egyenértékű azzal, amikor a fülünkbe dugjuk az ujjúnkat, ha nem akarunk hallani valamit. De ha már bevallottuk magunknak a valódi érzéseinket, nem fogjuk úgy érezni, hogy a hűtőszekrényhez kell rohannunk menedékért. - Helyettesítse az alapérzéseket önmaga szeretetével. A metafizikai előadó/író, Mariánné Williamson emlékeztet bennünket, hogy a félelmet úgy gyógyítjuk, ha szeretetet zúdítunk rá. Ha feltöltődünk szeretettel, akkor a negatív érzelmeknek nincs helyük a létezésre. Emlékszik azokra az időszakokra az életében, amikor boldogan élvezte a szerelem érzését?
Emlékszik, hogy azokban a pillanatokban nem vágyott arra, hogy túl sokat egyen? Most azonnal térjen vissza ahhoz az érzéshez a következő két hatékony lépéssel: a. Keressen valami izgatott, rebbenő érzést a gyomrában. Koncentráljon a zsigeri érzéseire, és keressen bármilyen jelet valami kellemes, enyhe érzetre. Ez az izgatott rebbenés nagyon hasonló ahhoz a boldog érzéshez, amelyet közvetlenül valami csodálatos dolog megtörténte előtt élünk át — ugyanaz az érzés, amelyet akkor érzünk, amikor egy verseny győzteseként éppen most hirdetik ki a nevünket, vagy ahogyan gyerekkorunkban egy ünnepnap reggelén éreztük magunkat, közvetlenül egy ajándék felbontása előtt.
Fontos a lelki egyensúly!
Ez az a szeretet és vidámságérzés, amely mindig velünk van. Vegye észre ezt az érzést, és kérje, hogy szétáradjon önben. Képzelje el, hogy magasan az összes problémája fölé sodródik, és izgatott, rebbenő érzésein egy olyan pillanathoz száguld, amikor csak szeretetet, nyugalmat és valami játékos várakozásérzést érez. Amint kipróbálja ezt a lépést, pontosan tudni fogja, mire gondolok, b. Maradjon ennek a pillanatnak a szerelmese. A következő megerősítés lelki nyugalommal tölti majd el, ha újra meg újra kimondja. Ez jelképezi az új alapérzéseit:
„Megbocsátok magamnak, elfogadom magam, és bízom magamban.”
Az imént fölsorolt öt lépés egyszerű és hatékony. Értékelni fogja, hogy azonnal gyógyítják az állandó sóvárgást. Számomra az izgatott, rebbenő érzések a mély szerelem érzésévé fejlődnek, valamivé, ami pompásabb bármelyik csokoládénál, amit valaha ettem.
Ezzel az érzéssel olyan nyugalmat élek át, amely szinte varázslatos módon orvosolja bármely problémámat. Ha derűs vagyok, akkor eredményesebb és kreatívabb is vagyok, és az emberek szeretettel, segítőkészen bánnak velem. Milyen csodálatos alternatíva a félelemmel vagy annak haragként, feszültségként vagy szégyenként való megnyilvánulásaival szemben!
Szerző: Langh Izabella
Gyakorló természetgyógyász vagyok. Táplálkozási és életmód specialista is vagyok, immár 12 éve próbálom az embereket egy egészségesebb életforma felé terelni, egyre több sikerrel.