Cukorbetegség kérdések

Hogyan ismerhető fel, ha valaki cukorbeteg? 2 dologhoz kötődik!

Nézzük milyen esetben, milyen tünetek vannak:

A cukorbetegség gyanúja felvetődhet a klinikai tünetek és a laboratóriumi vizsgálat eredménye alapján, ám a diagnózis felállítása mindig a laboratóriumi vércukor-meghatározáshoz kötött.

Az 1-es típusú cukorbetegség tünetei szomjúságérzet.
Az 1-es típusú cukorbetegség tünetei szomjúságérzet.
  •  Az 1-es típusú cukorbetegséget általában jellemző pana­szok (bő vizeletürítés, szájszáradás, szomjúságérzet, sok folya­dék fogyasztása, fáradékonyság stb.) és tünetek (fogyás, szá­raz, bevont nyelv, a lehelet esetenként tapasztalható aromás illata stb.) kísérik.
  • A 2-es típusú kórforma ezzel szemben az esetek túlnyomó részében nem okoz panaszt. Nem ritkán más okból végzett orvosi vizsgálat (pl. szemészeti ellenőrzés, a gépjárművezetői alkalmasság megítélése, menedzserszűrés, társbetegségek kapcsán végzett laboratóriumi vizsgálatok stb.) derít fényt a fennállására.

Megerősítő vizsgálatként értékelendő az is, ha a 75 gramm cukorral végzett terhelés cukorbetegségre jellemző értéket jelez.

A 2-es típusú cukorbetegségnél általában nincsenek panaszok.
A 2-es típusú cukorbetegségnél általában nincsenek panaszok.

A cukorbetegség mostani ismereteink szerint végleges állapot, ezért is kötik ilyen szigorú feltételekhez a kórisme felállítását. Ilyen feltétel, hogy típusos panaszok hiányában két különböző alkalommal laboratóriumi vizsgálattal kell igazolni a diabé­teszt jelző vércukorértéket.

A két leggyakoribb forma, az 1-es és 2-es típus jellemző el­téréseit, valamint a felismerésüket segítő ismérveket az alábbi táblázatban foglaljuk össze. Hangsúlyozzuk, hogy az itt felsorol­tak a jellemző megjelenésű betegségformákra vonatkoznak.

Az 1-es és 2-es típusú cukorbetegség típusos klinikai jellemzői

1DM2DM
Jellemző életkori megjelenésinkább fiatal korbaninkább felnőtt korban
A nemek közötti megosztásközel azonosnőkben gyakori
A diabétesz több családtagban is előfordulnem jellemzőgyakoribb
Testsúly a manifesztáció idejénnormális vagy alacsonytúlsúly, elhízás, ritkán normális
Vérnyomáseltéréskezdetben általában nincsmeg is előzheti a cukorbetegség megjelenését
Tablettás vércukorcsökkentő kezeléshatástalanhosszabb ideig eredményes kezelés
Anyagcsere-állapotlabilis, nagy vércukorszint-ingadozások kísérhetikstabil
Vérzsír eltérésrendszerint nincs, csak a felborult anyagcserét kísérirendszerint van

Melyek a kezelés legfontosabb irányelvei?

A cukorbetegség kezelésének célja az érintett személy pa­nasz– és tünetmentességének, jó életminőségének biztosítása mellett a tartósan, a normálishoz közeli – az egészségesekét a lehető legjobban megközelítő – anyagcsere-állapot elérése és fenntartása a kórkép kimenetelét meghatározó késői (ér) szövődmények elkerülése, késleltetése, illetve a már kialakult szövődmények visszafordítása, megállítása vagy lassítása cél­jából.

A cukorbetegség kezelése tehát igen összetett megközelítést igényel, ami a szénhidrát-anyagcsere rendezése, a megfelelő glikémiás (vércukorszint-) kontroll (lásd később) fenntartása mellett magában foglalja a testsúly, a vérnyomás, és a vérzsírértékek normális szinten tartását is.

A szénhidrát-anyagcsere egyensúlyi állapotának biztosításához hozzátartozik a megfelelő gyógyszeres kezelés.
A szénhidrát-anyagcsere egyensúlyi állapotának biztosításához hozzátartozik a megfelelő gyógyszeres kezelés.

 A szénhidrát-anyagcsere egyensúlyi állapotának biztosítása három pilléren:

  1. a megfelelő étrenden,
  2. az edzettségi állapot­hoz és teherbíró-képességhez igazodó, lehetőség szerint rend­szeres napi fizikai aktivitáson és szükség esetén,
  3. az ezekhez igazodó gyógyszeres kezelésen nyugszik.

Közülük az első ket­tőt, az étrendet és a fizikai aktivitást együttesen életmódkeze­lésnek is nevezik. Alapvető fontosságát többek között az a tény is alátámasztja, hogy alkalmazása elengedhetetlen a kí­vánt vérnyomás, testsúly és vérzsír-értekek eléréséhez is. Megfelelő életmódkezelés nélkül semmilyen gyógyszeres ke­zelés sem lehet eredményes, beleértve az inzulinkezelést is.

A kezelés konkrét formáját az érintett személy életkorának, fi­zikai aktivitásának, testsúlyának, esetleges szövődményeinek, társbetegségeinek, gyógyszerérzékenységének figyelembevéte­lével, személyre szabottan határozzák meg, azonban az alapvető irányelvek minden esetben azonosak. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a cukorbetegség kezelése nem korláto­zódhat a szénhidrát-anyagcsere – azaz a vércukorszint – rende­zésére, a betegség egészét kell kezelni, beleértve az esetleges szövődményeket és a társbetegségeket (magas vérnyomás, vér­zsíreltérések stb.) is.

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.