• fehérje

Miből áll a fehérje, megbetegít a fehérje?

Az emberi szervezetben naponta 300 gramm fehérje bomlik le. Ha naponta ennyi fehérjét fogyasztanánk, azzal megmérgeznénk magunkat. Akkor viszont honnan jut be szervezetünkbe az a fehérjemennyiség, amelyre életben maradásunkhoz szükségünk van?

Miből áll a fehérje?

A fehérje nitrogénből, oxigénből, hidrogénből, szénből áll, továbbá néhány olyan kémiai elemből, melyek lélegzetünkben is megtalálhatók. Úgy tűnik, szervezetünk alkalmas arra, hogy a levegőben található nitrogén felhasználásával fehérjét állítson elő. Azt jelenti ez tehát, hogy képesek vagyunk környezetünkből energiát nyerni? Folyamatosan ezt tesszük. A nap melegít bennünket, s vizesek leszünk, amikor fürdünk.

Az újszülött 180 nap alatt, azaz hat hónapos korára megduplázza testsúlyát, ha kizárólag anyatejjel tápláljuk. 100 gramm anyatej azonban mindössze 2 gramm fehérjét tartalmaz, továbbá egész kevés zsírt és szénhidrátot. Ez tehát semmiképp sem lehet elegendő az említett súlygyarapodáshoz. Elképzelhető, hogy a hiányzó anyagokat lélegzetünkkel vesszük magunkhoz? Ez kínálkozik az egyetlen lehetséges megoldásnak.

Fontos a lélegzésünkhöz!

A lélegzés részt vesz szervezetünk egészének működésében, így minden, bizonnyal az anyagcserében is. Természetes légzés ugyanakkor nem képzelhető el helyes táplálkozás, kellő mennyiségű mozgás és harmonikus gondolkodás hiányában. Csak mindezek fennállása esetén tudjuk a légzési energiát eljuttatni a szükséges testrészekbe szándékunk szerint.

Az emberek többsége a „fehérje” szó hallatán azonnal a húsra gondol, s azt a „helytelen”, „betegséget okozó” fogalmakkal azonosítja. Ez vezet ahhoz, hogy különösen az idősek között magas azoknak a száma, akiknek vérében alacsony a fehérje szintje.

Vajon megbetegít a fehérje?

A fehérje nem okoz betegséget. Ami egészségtelen, az sokkal inkább a fehérjével együtt elfogyasztott húgysav, a triglicerid és a koleszterin. A fehérje az élet legfontosabb építőanyaga, s idősebb korban még inkább szükséges, mivel ekkor már a szervezetnek több „reparatúrára” van szüksége. Ugyanakkor a szervezet időskorban már sokkal kevesebbet köt meg belőle, ezért a fogyasztást csökkentés helyett inkább fokozni kellene.

Mivel azonban idősebb korban az embernek kevesebb kalóriára van szüksége, többnyire kevesebbet eszik, a szervezetben így egyre kevesebb fehérje áll rendelkezésre. Ezért szükségszerűen hiányállapot lép fel.

A fehérjehiány gyakran étvágytalanság, egyoldalú táplálkozás, rágási problémák, nyelési nehézségek miatt alakul ki, ugyanis e problémák miatt az idősek egyre kevesebb állati eredetű fehérjét vagy fehérjében gazdag zöldségfélét fogyasztanak. A fehérjehiány gyengíti az immunrendszert és leépül az izomzat is.

A fehérjehiány tünetei és megelőzése

Az élet egyenlő a fehérjével, a jó hangulathoz is fehérjére van szükség. Az aminosavak közül nyolc esszenciális, azaz létfontosságú, a fehérje pedig ezek közé tartozik. Fehérje nélkül semmi sem működik szervezetünkben.

A helyzet ugyanakkor egyszerűen és megbízhatóan orvosolható: tudatosítani kell a problémát, és megfelelő mennyiségű fehérjét kell juttatni a szervezetbe. Ez szükség estén történhet értékes fehérjekészítmény bevitelével – olyannal, mint amilyet a testépítők fogyasztanak -, annak érdekében, hogy a szervezetben mindig megfelelő mennyiségben álljon rendelkezésre az életnek ez az alapvető építőanyaga.

Az emberi fajnak megfelelő optimális táplálkozásra vonatkozóan kijelenthetjük:

Aki valóban komolyan veszi, hogy teljes egészségben szeretné leélni életét, törölje étrendjéből az állati fehérjéket. Bár azt tanultuk, hogy a halfogyasztás az élet fenntartásának egészséges módja, ez soha nem volt jellemző az emberi fajra. A vastagbelünkben található mikroorganizmusok képesek előállítani a fehérje valamennyi összetevőjét, tisztán növényi táplálékból is.

Szerző: Langh Izabella

Gyakorló természetgyógyász vagyok. Táplálkozási és  életmód specialista is vagyok, immár 12 éve próbálom az embereket egy egészségesebb életforma felé terelni, egyre több sikerrel.