Anyagcsere

Cukorbetegség – Tünetek, kórisme, szövődmények

Az 1-es típusú cukorbetegséget fokozatosan megjelenő kóros szomjúság, megnövekedett vizeletürítés, fogyás, erősödő fáradtság és levertség kíséri. A legsúlyosabb tünet a diabetikus kóma.

A 2-es típusnál is hasonlók lehetnek a szimptómák. Mivel gyakran csupán véletlenül derül rá fény – például ha más okból vérvizsgálatot végeznek -, 35 év felettieknek legalább két-három évente ajánlott a vércukorvizsgálat.

Hogyan ismerhető fel a cukorbetegség?

A diagnózis felállításához meg kell mérni az éhomi vércukorszintet. Az éhomi annyit jelent, hogy a vizsgálatnak éhgyomorral kell történnie, azaz a mérést megelőzően legalább hat óráig nem szabad enni, és négy órán át nem szabad inni. A normál éhomi vércukor­szint 3,5-6 millimol/ liter. Rejtett cukor­betegségről 6,1-7 millimol/liter között beszélünk. Ha az érték meghaladja a 7 millimol/litert, kialakult a cukorbeteg­ség.

Kétség esetén megoldást jelent az orális cukorterheléses teszt (az OGTT). A beteggel 50 gramm tiszta szőlőcukrot tartalmazó oldatot itatnak, majd ezután egy, illetve két órával újabb vérvizsgála­tot végeznek, hogy megállapítsák, a sejtek felvették-e a cukrot vagy a vérben maradt. Az 1-es típusú cukorbetegség kimutatásához a vércukron kívül az autoantitestek jelenlétét is vizsgálják a vérben.

Ha a beteg maga méri a vércukorszintjét, rendszerint a fülcimpát vagy az ujjbegyét szúrja meg. Az orvos ugyanakkor a vénából vesz vért, hogy más vizsgálatot, például máj- vagy vesefunkciós tesztet is végezhessen. A vize­letvizsgálat nem elegendő ahhoz, hogy a cukorbetegséget megállapítsák vagy kizárják. Míg a vizeletben talált cukor nagy valószínűséggel diabéteszt jelez, a hiánya nem feltétlenül jelenti azt, hogy kizárható a cukorbetegség. A vizeletben ráadásul csak akkor jelenik meg cukor, ha a vérben a szintje meghaladja a 10 millimol/ litert, amely már magasan a betegséget jelző érték felett van.

Milyen szövődményekkel járhat a cukorbetegség?

A magas vércukorszint nem okoz fájdalmat. Ez egyrészt azért probléma, mert a betegséget gyakran csak akkor diagnosztizálják, amikor már szövőd­mények lépnek fel, másrészt az érintettek panaszok híján hajlamosak a ke­zelést elhanyagolni.

Ha a vérben állandóan túl sok a cukor, lerakódik az érfalra, amitől az erek beszűkülnek, és akadályozzák a vér áramlását. A bekövetkező oxigénes tápanyaghiány súlyos betegségekhez vezethet. Lássuk, melyek ezek!

  • Diabéteszes makroangiopátia: a nagy erek szűkülete, amely szívrohamot,stroke-ot (agyérkatasztrófát) vagy a láb súlyos érszűkületét okozhatja.
  • Diabéteszes neuropatía, azaz idegkárosodás: a kezdeti zsibbadást később érzéketlenség váltja fel; a beteg nem érez fájdalmat az érintett területen.
  • Diabéteszes láb: a beteg nem érzékeli a lábfej elégtelen vérellátását, mert az idegek is károsodnak. Nyílt sebek keletkezhetnek, amelyek nem gyógyulnak be. Ez végső esetben oda vezethet, hogy a lábat ampu­tálni kell.
  • Diabéteszes retinopátia: romlik a látás, a beteg megvakulhat.
  • Diabéteszes vesekárosodás: a vese működése teljesen leállhat, dialízisre vagy veseátültetésre kerülhet sor.

 Ihatnak a cukorbetegek alkoholt?

  • Ebben a tekintetben a cukorbetegekre ugyanazok a szabályok érvé­nyesek, mint az egészségesekre. Megengedett a mérsékelt alkohol­fogyasztás, ha a beteg ügyel a cukortartalomra, azaz száraz bort iszik és nem édes sherryt.
  • A túlzott alkoholfogyasztás elkendőzheti az alacsony vércukorszint tüneteit, különösen inzulin- vagy szulfonilurea-kezelés esetén.
  • Metformin szedésekor fokozott elővigyázatosságra van szükség, mert az orvosság acidózist (savasodást) okozhat, ha reakcióba lép az alkohollal. Aki ilyen gyógyszert szed, lehetőleg kerülje az alkoholt, vagy konzultáljon orvosával az alkohol lehetséges hatásairól.

 

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.