Mi a különbség a magvas és a teljes kiőrlésű kenyér között?
Már megtanultuk, hogy a bevitt energia zömének szénhidrátból kell származnia, vagy legalábbis a napi energiabevitel 50-55 százalékát kitevő mennyiséget kell belőle fogyasztanunk. Ezért az átlag 2000 kilokalória energiaszükségletű nőknek naponta több mint 240 gramm szénhidrátot kell magukhoz venniük, míg az átlag 2500 kilokalória szükségletű férfiaknak legkevesebb 300 gramm szénhidrátra van szükségük naponta.
A reggeli legyen szénhidrátban gazdag!
Két szelet rozskenyér például máris fedezi a napi szükséglet harmadát. Ahogy telik a nap, úgy csökkenthetjük a mennyiséget, ebédnél és vacsoránál például elég, ha csak a köret tartalmaz szénhidrátot. A gabonafélékben és a belőlük készült termékekben, például a kenyérben, a tésztafélékben, a zabpehelyben és a rizsben – de a burgonyában is -igen bőségesen megtalálható. Ezek az élelmiszerek sok értékes vitamint, ásványi anyagot és rostot, továbbá másodlagos növényi anyagokat is tartalmaznak, ám zsírt alig.
A teljes kiőrlésű változatok azért egészségesebbek, mert sokkal gazdagabbak ezekben a tápanyagokban, mint a finomított fehér lisztből készült élelmiszerek. A vércukorszintet is lassabban emelik meg, mivel tovább tart az emésztésük, és apránként szabadulnak fel belőlük a tápanyagok. Magas rosttartalmuknak köszönhetően csökkentik a vérben az LDL-koleszterin szintjét. További előnyük, hogy hosszú időre teltségérzetet biztosítanak.
Mi a különbség a magvas és a teljes kiőrlésű kenyér között?
Teljes kiőrlésű, magos vagy sokmagvas kenyér – ez mind egészségesnek hangzik, ám az elnevezés mögött gyakran olyan kenyér rejlik, amelyet fehér lisztből sütöttek, csak a tésztájába magvakat kevertek, vagy a tetejét bőven megszórták velük.
A teljes kiőrlésű kenyérnek – a szabályok szerint – kilencven százalékban teljes kiőrlésű lisztből kell készülnie. A kenyér színezése (például malátával) nem megengedett, mert megtévesztő. Kérdezzük meg a pékségben, hogy mit takar a „teljes kiőrlésű” kifejezés, és mit tartalmaz valójában a kenyér. Ha tényleg teljes kiőrlésű kenyérről van szó, a címkét átböngészve azt fogjuk látni, hogy a teljes kiőrlésű liszt vezeti az összetevők listáját.
Táplálék az agynak
Az agynak különösen nagy szüksége van a szénhidrátokban gazdag élelmiszerekre, mivel óránként öt-hat gramm glükózt kell feldolgoznia, ami a teljes napi szükséglet több mint 20 százaléka. Az agy teljesítménye akkor optimális, ha a vércukorszint lehetőség szerint állandó. Ezt szénhidrátban gazdag, ám alacsony glikémiás indexű élelmiszerekkel lehet biztosítani, magyarán teljes kiőrlésű gabonatermékekkel és zöldségekkel. Aki nem kedveli ezeket, próbálkozzon felerészben fehér, felerészben teljes kiőrlésű lisztből sütött élelmiszerekkel. A teljes kiőrlésű kenyérnek nem kell okvetlenül egész magvakat tartalmaznia, hiszen az ilyen lisztet is lehet finomra őrölni. Az érzékeny gyomrúak ezt jobban meg tudják emészteni. A hántolatlan rizs és zabpehely is jó választás, érdemes ezeket kipróbálni!
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.