Az önmegismerés a stressz legyőzésének fontos állomása
Stresszreakciók
Aggódó típus? Az teszi stresszessé, hogy irreális célokat állít maga elé? Esetleg éppen fordítva, minden hányattatás közepette képes megőrizni nyugalmát? És hogyan hat ez az egészségére?
A problémákkal és kihívásokkal – személyiségétől, lelkialkatától függően – mindenki másképp küzd meg. A rosszul vagy sehogy sem kezelt stressz tönkreteheti a szervezetet fizikai és mentális értelemben egyaránt. Az egészség megőrzésének alapja tehát, hogy megtanulja lelkierejét fejleszteni és a maga hasznára fordítani, valamint stresszreakcióit megismerni és kezelni.
Ideges típus?
A mai, modern társadalmakban sokkal többen stresszesek, mint gondolná. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a 21. században a betegségek legfőbb okozója a stressz. Magyarországon évente 70 ezren halnak meg valamilyen, stresszel összefüggésbe hozható rendellenesség
következtében. Egy széles körű, az Európai Unió 15 tagállamára kiterjedő felmérés pedig kimutatta, hogy 40 millió dolgozó életét befolyásolja jelentős mértékben a munkahelyi stressz.
Selye János magyar származású belgyógyász (1907-1982) mutatta ki elsőként a biológiai stressz létezését és annak szervezetre gyakorolt hatását. Bebizonyította, hogy fiziológiás reakcióról van szó, amit valamilyen stresszhatás vált ki. Ez lehet akár külső (környezeti) tényező, akár egy érzés vagy gondolat, amely felborítja a szervezet normális ritmusát, és arra kényszeríti, hogy valamiképpen alkalmazkodjon hozzá. Amikor például fázunk, a testünk remegni kezd, hogy megpróbáljon fölmelegedni. Ebben az esetben a stresszhatás a hideg, amelyre jellegzetes fiziológiás reakcióval (önvédelmi mechanizmussal) válaszol a szervezet.
- A magas vérnyomás kezelése életmódváltással
- Fitten egy életen át – gyakorlatsorok
- Fitt mindennapok, motiváció a testmozgáshoz
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Stressz és egészség
Selye János szerint az egészség megőrzéséhez a szervezetnek viszonylag állandó belső egyensúlyi állapotban (homeosztázisban) kell lennie. Ha nagyok, illetve gyakoriak a fiziológiás tűréshatárt túllépő kilengések – például a testhőmérséklet, a szívritmus vagy a vérnyomás tartósan egy bizonyos érték fölé vagy alá megy -, akkor az egészség veszélybe kerül. A szervezet minden stresszfaktorra egyformán reagál, legyen az hőség vagy hideg, sérülés, betegség, továbbá bármilyen negatív érzés (düh, félelem, ijedtség stb.).
Érdekes, hogy a jóleső izgalom, a túláradó boldogság vagy a mámoros eksztázis ugyancsak stresszhatás, bár az ilyen pozitív stresszfaktorok sokkal kevésbé kártékonyak. Selye úgy véli, a változásokhoz való alkalmazkodási képesség sikerét végső soron az határozza meg, ki hogyan birkózik meg a kihívásokkal. Lényegében nem maga a stresszhatás a probléma, hanem az, hogy az egyén szervezete miképp értelmezi, dolgozza fel az azt kiváltó eseményt, és mekkora fontosságot tulajdonít neki.
Egészségkárosodás akkor következik be, ha a szervezetet túl erős vagy tartós stressz éri, s emiatt nem tud helyreállni a homeosztázis. A nagyfokú stresszhatást újabban mindenféle rendellenességgel összefüggésbe hozzák, a pikkelysömörtől és ekcémától a diabéteszen és magas vérnyomáson át a súlyos betegségekig, amilyen a rák, a szívinfarktus vagy az agyvérzés. Következésképp, ha elsajátítja a stresszel szembeni védekezés módszereit, és belátja, hogy nyugodtan kell venni az életben adódó „kanyarokat”, azzal az egészségét védi. Egyenesen létfontosságú, hogy megtanuljon helyesen reagálni a stresszre.
Teste normál működését segíti elő az; aki képessé válik a legkülönfélébb szituációkat higgadtan kezelni, valamint beiktatja életvitelébe a stressz-oldás hatékony módozatait, így például a relaxálást.
Tudatos élet
Mindenki számára a legelemibb belső késztetés, hogy érezze, ura az életének és az azt befolyásoló körülményeknek. Az orvostudomány legújabb eredményei szerint ez a fajta magabiztosság nagyon jót tesz az immunrendszernek és a szívnek. A stressz egyik fő előidézője viszont éppen az, ha úgy érezzük, kicsúszott a talaj a lábunk alól.
A kontroll megőrzéséhez nélkülözhetetlen, hogy a külső körülmények ne – vagy ne túl sokáig – fejthessenek ki romboló hatást a szervezetre, sem a testre, sem a lélekre. Egyes személyiségtípusok eleve könnyebben elviselik a krízishelyzeteket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne tanulhatná meg bárki, miként kezelheti eredményesen az életben adódó kihívásokat, problémákat, valamint győzheti le a szorongásait. E cikksorozat számos stratégiát, módszert kínál a mindennapok stresszt okozó szituációinak kivédéséhez, a helyes reakció kialakításához és ezáltal a nyugalom és az egészség megőrzéséhez.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.