Nélkülözhető az évenkénti orvosi vizsgálat?
Lehet, hogy háziorvosa zseniális gyógyító, aki együttérzően végighallgatja minden panaszát és mindig alaposan megvizsgálja – de valóban szükség van-e arra, hogy évente egyszer fölkeresse akkor is, ha jól érzi magát? Sokan – orvosukkal együtt – úgy érzik, hogy kötelező az évenkénti ellenőrzés, ám nem minden orvosi testület van ezen a véleményen.
Mindenkinek szüksége van az évenkénti ellenőrző vizsgálatra?
Bármit mond is az orvos, nem kell mindenkinek évente egyszer megjelennie a rendelőben.
Az évenkénti rutinvizsgálat során a háziorvos megméri a testsúlyt, a testmagasságot, a vérnyomást, a pulzust, és egy sor más dolgot is ellenőriz. Vérvizsgálatot készít, kérdéseket tesz föl és jegyzetel, egyszóval adatokat gyűjt. Fölmerül azonban a kérdés, hogy ez a vizsgálódás valójában változtat-e valamit a páciens egészségén. A válasz az esetek többségében: nem. Kimutatták, hogy azoknak a többsége, akik évente fölkeresik orvosukat, semmivel sem egészségesebb, mint azok, akik ritkábban járnak orvoshoz.
Az Amerikai Orvosok Szövetségének ajánlása szerint a 40 évnél fiatalabbaknak ötévente van szükségük orvosi vizsgálatra, míg másoknak, orvosuk döntésétől függően, 1-3 évenként. Egyetlen nagy amerikai orvosi szervezet sem javasol mindenki számára évenkénti rutinvizsgálatot.
Ennek ellenére sok olyan háziorvos van, aki ragaszkodik az évenkénti megjelenéshez a rendelőjében, az Egyesült Államokban például az orvosok kétharmada tanácsolja ezt a betegeinek. Ha Ön jó egészségnek örvend, ám orvosa mégis évente berendeli rutinvizsgálatra, kérdezze meg tőle, miért van szükség rá.
Haszontalan tesztek?
1966-ban a Mayo Klinika kutatói átvizsgálták 531 páciens laboratóriumi leletét, és azt találták, hogy az esetek kevesebb mint 1 százalékában derült ki valamilyen betegség, vagy kellett a teljes vérkép, a vizeletvizsgálat és a pajzsmirigyfunkció vizsgálat eredménye alapján megváltoztatni a betegek kezelését. A részletesebb laborvizsgálat, amely összkoleszterinszint-mérésből, vércukormérésből és egyéb, a vérmintából elvégzett tesztekből állt, csak egy kicsivel bizonyult hasznosabbnak: az esetek 3 százalékában vezetett az aktuális kezelési mód megváltoztatásához. Több orvosi testület is ellenzi ezeknek a vizsgálatoknak a rutinszerű elvégzését, egy kivétellel: ez a vérzsírok szintjének mérése (LDL- és HDL-koleszterin, trigliceridek). A Mayo Klinika kutatói szerint hatból egy esetben a vérzsírteszt azt mutatja, hogy kezelést igénylő probléma áll fenn. Végeredményben tehát érdemes rendszeresen megméretni a koleszterinszintünket.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.