• napszemüveg

Tudja meg, milyen a megfelelő napszemüveg!

Nincs is divatosabb darab, mint egy márkás napszemüveg. Ám célja valójában több, mint pusztán a divatnak való hódolás: véd az olyan látásrontó szembetegségektől, amelyeket a Nap ultraibolya sugarai okozhatnak. A napfény idővel megnöveli a szürke hályog és a vakságot okozó időskori sárgafolt-elfajulás (makuladegeneráció) kockázatát.

Jobbak a drága napszemüvegek, mint az olcsók?

NEM Sok olcsó napszem­üveg is hatékony védelmet biztosít az ultraibolya sugarak ellen, gyakran sokkal inkább, mint a drága márkák.

A napszemüveg védi a Nap UVA- és UVB-sugarainak hosszan kitett szemet a károsí­tó hatásoktól, azaz a szürke hályog és az időskori sárgafolt­-elfajulás kialakulásának koc­kázata ellen.

Ezt bizonyítja egy 900 ame­rikai halász bevonásával vég­zett látásvizsgálat: azok eseté­ben, akik a legtöbb időt töltötték a napon, háromszor akkora volt a szürke hályog kockázata, mint azok körében, akik a legkevesebb ideig tar­tózkodtak napfényes környe­zetben. A napszemüveg viselé­se harmadára csökkentette a kockázatot. Feltételezik, hogy a napsugárzás megváltoztatja az egészséges esetben kristály­tiszta szemlencse fehérjéit, és ez okozza a homályt. Egy má­sik vizsgálat szerint azokon az embereken, akik a szabadban tartózkodás fele idejében nap­szemüveget és fejfedőt viseltek, 45 százalékkal kevésbé gyak­ran lehetett fölfedezni a sárga­folt-elfajulás korai jeleit.

Nem kell sok pénzt kiadni ahhoz, hogy megfelelően véd­hesse a szemét. Egy washing­toni tévéállomás munkatársai a különféle napszemüvegek védőhatását vizsgálva azt találták, hogy az olcsó szemüvegek éppolyan jól kiszűrik az UVA-és az UVB-sugarakat, mint azok, amelyek tízszer annyiba kerülnek. Az a szemüveg nyújt megfelelő védelmet, amelyre az van írva, hogy kiszűri az UVB-sugarak 99 százalékát és az UVA-sugarak 95 százalékát, vagy hogy 400 nm-ig kiszűri az UV-sugarakat (UV 400 jelzés). (Azért is előnyösebb az olcsó napszemüveg, mert el­vesztése esetén könnyen pótol­ható.) Ne vegyen olyan szem­üveget, amelyre az van írva, hogy kiszűri a kék sugarakat, mert ez nem véd az UV-sugárzás ellen. A polarizált lencse sem jó egymagában, csak ha el van látva UV-védő bevonattal, vagy anyagában tartalmaz ilyen védelmet.

Van összefüggés a lencsék színe és a védelem között?

NINCS Mindegy, hogy a lencsék szürkére, barnára, ró­zsaszínre, kékre vagy éppen sárgára vannak színezve, ez nem befolyásolja az UV-sugarak kiszűrésének képességét. Az is mindegy ebből a szem­pontból, hogy mennyire sötét a lencse. Ezek a tulajdonságok csak arra vannak hatással, hogy mennyire kellemes a nap­szemüveg viselése a szemnek. A szürke és a barna lencsék torzítják a legkevésbé a színe­ket. A síelők körében népszerű sárga üvegű szemüvegek növe­lik a kontrasztot, és alacsony fényerő és korlátozott látási viszonyok esetén igen kellemes a viselésük.

Négy hiba, amelyek elkerülendők a napszemüvegekkel kapcsolatban

Akkor veszi a legtöbb hasznát a napszemüvegnek, ha elkerüli az alábbi csapdákat.

1. Csak kontaktlencsét visel. A legtöbb UV-szűrős kontaktlencse kevesebb napsugarat szűr ki, mint az UVB-védelemmel ellátott napszemüvegek. Ugyanakkor a legtöbb napszemüvegnél jobban védi oldalt a szemet (kivételt képeznek azok a szemüvegek, amelyek oldalt is lefedik a szemet). A legjobb, ha mind kontaktlencsét, mind napszemüveget visel.
2. Nem hord sapkát vagy kalapot. A széles karimájú kalapok 50 százalékkal csökkentik a szembe jutó napsu­garak mennyiségét. Egy tíz évig tartó, 2764 személy­re kiterjedő vizsgálat 50 százalékos csökkenést mutatott ki az időskori sárgafolt-elfajulás esetében azoknál, akik mind kalapot, mind napszemüveget viseltek. Kilencszáz amerikai kagyló- és rákha­lász közül pedig azok körében, akik karimás kalapot, valamint napszemüveget viseltek, a har­madára csökkent a szürke hályog kockázata.
3. Csak délben visel napszemüveget. A reg­geli és a késő délutáni napsugarak alacso­nyabb szögben érik a szemet, emiatt, mint japán kutatók kimutatták, kétszer olyan veszélyesek, mint a déli sugárzás.
4. Télen nem visel napszemüveget. A hó a napsugarak 80 százalékát visszaveri. Ez háromszor annyi, mint amennyit a víz­felületek, és ötször több, mint amennyit a tengerparti homok visszaver.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.