Fókuszban az idegrendszeri megbetegedések: skálájuk rendkívül széles!
Az idegrendszer kiterjedt hálózata testünk minden részével kapcsolatban áll; jelek és impulzusok olyan rendszere működteti, amely gyors információfeldolgozásra és cselekvések kezdeményezésére képes. Az idegpályák az idegsejtek hosszú nyúlvá-nyaiból állnak, amelyek továbbítják az ingerületet. Az idegsejtek kémiai jelekkel kommunikálnak egymással. Az üzenettovábbítás azonban zavart szenvedhet.
Sclerosis multiplex: kétszer annyi nőt érint, mint férfit
A sclerosis multiplex (SM) a központi idegrendszer gyulladásos betegsége; kétszer annyi nőt érint, mint férfit. Bizonyos tünetek gyakrabban jelentkeznek húsz-és negyvenéves kor között, bár a betegség korábban vagy később is kialakulhat. A sclerosis multiplex valószínűleg autoimmun betegség, de pontos oka nem ismert. A kutatások azt mutatják, hogy több kockázati tényezője van. Az illető életkora és neme mellett környezeti faktorok is szerepet játszhatnak, például egy vírus, mely öröklött hajlammal rendelkező egyént fertőz meg. A fertőző mirigylázat (mononucleosist) okozó Epstein-Barr-vírus is kiválthatja.
A sclerosis multiplex tünetei a myelinhüvely károsodásának következményei: ez a lipidekben gazdag szigetelőréteg veszi körül az idegeket és gyorsítja az ingerület vezetését. A myelinhüvely károsodása folytán az idegszál rosszul működik, lassabban vezeti vagy blokkolja az ingerületet. A szervezet megpróbálja helyrehozni a rost burkolatán létrejött lyukakat a rendelkezésre álló támasztó-szövettel: így alakulnak ki a betegség-nevét adó kemény (szklerotikus) gócok. Nemcsak egyetlen idegszál mentén, ha-nem a központi idegrendszeren belül több ponton is létrejöhet a károsodás, ebből adódik a sokszoros (multiplex) elnevezés. A tünetek típusa és súlyossága attól függ, hogy a központi idegrendszer melyik részét és milyen mértékben érinti a károsodás.
Hogyan alakul ki a betegség?
A sclerosis multiplex kialakulásának folyamata változó, az enyhe, alkalmankénti tünetektől a súlyosbodó állapotromlásig terjedhet. Sokaknál váltakoznak a betegség aktív periódusai a javuló periódusokkal, amelyek alatt a tünetek részben vagy teljesen eltűnnek.
Az orvosok általában megkülönböztetik a kiújuló-múló és a súlyosbodó sclerosis multiplexet, de a két típus közti különbség nem mindig nyilvánvaló. Egyes betegekben, akiknél eleinte a kiújuló-múló típus jelentkezik, végül kialakul a folyamatosan súlyosbodó állapot. A betegek körülbelül 15 százalékában soha nincs javuló periódus. A másik véglethez tartoznak azok, akiknek viszonylag enyhe tünetei hosszú időre elmúlnak.
Milyen lefolyásra számíthatunk sclerosis multiplex esetén?
A sclerosis multiplex diagnózisát csak korábbi betegségeink és egy neurológiai vizsgálat eredményei, valamint más vizsgálatok, köztük lehetőleg MRI-eredmenyek alapján lehet megerősíteni. Jelenleg nincs gyógymódja, ám ez nem jelenti azt, hogy nincs mit tenni.
Az utóbbi néhány évben számos új kezelési mód vált ismertté az interferon nevű antivirális szerekkel, amelyek gátolják a vírusok szaporodását, így egyes betegekben lelassíthatják a sclerosis multiplex súlyosbodását. Bár ezek a gyógyszerek sem tudják teljesen megfékezni a betegséget, hatékonyak a kiújuló-múló típus esetén. Felírhatnak glatiramer-acetátot is: ez a polipeptid-keverék valószínűleg a myelinhüvely egyik fehérjéje elleni immunreakció gátlása révén hat. Csökkentheti a kiújulás gyakoriságát, és ezáltal lényegesen befolyásolhatja a beteg állapotát.
A szteroidkúra hatékony lehet a rohamok csillapításában vagy lerövidítésében. A nem orvosi kezelések, például a gyógytorna (fizioterápia), a táplálkozási és foglalkozásterápia, a neurorehabi-litációs szakemberek által nyújtott tanácsadás, szintén hasznosak lehetnek.
Keressünk a területre specializálódott szakembert!
A sclerosis multiplexben szenvedőknek speciális orvosi ellátásra van szükségük, melyek klinikai ideggyógyászati centrumokban érhetők el. A betegek ellátása történhet intézeti fekvőbeteg-ellátás keretében, ahol a kivizsgálást és a kezelés beállítását végzik, illetve speciális járóbeteg-szakrendeléseken, ahol az utókövetés, szükség esetén a terápia módosítása történik. A Magyar SM Társaság és tagszervezetei információátadással, mentorálással, programokkal, hírlevelekkel segítik a betegek életminőség-javítá-sát, „SM-kontroll és stresszkontroll”-tanfolyamokat szerveznek.
Mivel nincs hatékony orvosi gyógymód a sclerosis multiplex kezelésére, sokan inkább alternatív és kiegészítő terápiákat keresnek. Bár ezek egyike sem bizonyított hatékonyságú, sokan úgy érzik, hogy egy-egy ilyen terápia fizikailag és lelkileg is hasznos volt számukra. Ezek közé a terápiák közé tartozik az aromaterápia, a masszázs, az akupunktúra, a reflexológia, a homeopátia és a csontkovácsok nyújtotta kezelés.
Nehéz megállapítani, hogy bármilyen kezelés – akár hagyományos, akár kiegészítő – hatékony-e, mivel a tünetek gyakran maguktól is el-elmúlnak. Számos kezelésről állították már, hogy hasznos, a sűrített oxigéntől a gluténmentes étrendig, de egyikkel kapcsolatban sincs meggyőző bizonyíték.
Néhány idegrendszeri rendellenesség gyakrabban fordul elő idős embereknél. Bizonyos esetekben összefüggnek az öregedéssel, bár természetesen nem mindenkit érintenek, aki hosszabb ideig él. A degeneratív idegrendszeri betegségek az agy egyes területeinek fokozatos degenerációjával (sorvadásával) és az adott terület funkciójának kiesésével járnak.
Dementia: komplex tünetekkel jár együtt
A dementia a szellemi képességek olyan mértékű hanyatlása, amely hatással van a mindennapi életre. Nem önálló betegség, hanem számos betegség tünete.
Jóllehet valamikor szenilitásként vagy szenilis dementiaként emlegették, a dementia nem elkerülhetetlen velejárója az öregedésnek. Néhány betegség, így a pajzsmirigy-rendellenesség, a B-vitaminhiány és a depresszió dementiaszerű tüneteket okoz, amelyek visszafordíthatok, ha kezelik a háttérben álló betegséget. A demencia egyéb okai, például az érbetegségek, a többszörös stroke és az Alzheimer-kór, nem gyógyíthatók, de lassítható a betegség.
Az előrehaladott állapotra jellemző tünetek: ideiglenes memóriazavar, zavartság, az ismerősök föl nem ismerése, érzelemkitörések, kínos viselkedés. Ezt végül érzelemmentes állapot váltja fel; a személyes szokások leépülnek, és huszonnégy órás ellátásra van szükség.
Alzheimer-kór: az időseknek körülbelül tíz százaléka érintett
Az Alzheimer-kór degeneratív (sorvadá-sos) idegrendszeri betegség, a dementia leggyakoribb formája. A szakemberek ma még nem tudják, mi okozza az agyi sejtek pusztulásával járó betegséget, amely az idősek körülbelül 10 százalékát érinti.
A betegségre jellemző tünet a gondolkodási és ítélőképesség romlása, a hangulat és a viselkedés jellemzőinek megváltozása, a munkára és a társas életre való képtelenség.
Az Alzheimer-kór egyik fő ismérve az idegsejtek sorvadása és az amiloid (egy fehérjetípus) felszaporodása az agy körülírt részeiben, a halánték- és homloklebenyben, valamint a hippocampusban. Minthogy az elpusztuló idegsejtek egy része az acetil-kolin nevű ingerületátvivő anyaggal működik, amelyet az acetil-kolin-észteráz enzim bont le, ennek az enzimnek a gyógyszeres gátlásával igyekeznek lassítani a beteg állapotának romlását. Ám ez csak ideig-óráig válik be.
Az agyi plakkok keletkezése a betegség másik fő ismérve. Az agyban normálisan is keletkezik az amiloid-béta-fehérje, de ha ennek kóros formája termelődik, plakkokat képez a sejtek között, és gyulladást, illetve más változásokat okoz az agyszövetben, ami végül megfosztja a beteget a gondolkodás és a normális működés képességétől. A Down-kórban szenvedőknél (a 21. kromoszóma extra példánya miatt) fokozott az Alzheimer-kór kialakulásának veszélye.
Parkinson-kór: kezelés során cél a dopamin pótlása
A Parkinson-kór szintén lassan előrehaladó degeneratív idegrendszeri betegség, mely az agytörzsi, finom mozgást irányító bazális ganglionok károsodása folytán alakul ki. A ganglionban csökken a fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelődése, így meggyengül vagy megszűnik a jelátvitel. A Parkinson-kórra jellemző tünet az izomremegés vagy -merevség, a lassú mozgás, a csoszogó járás, a görnyedt tartás, az egyensúlyzavar és a merev arckifejezés. A Parkinson-kórnak nincs gyógymódja, de gyógyszerekkel javítható az életminőség. A kezelés célja a dopamin pótlása (dopaminhatást kifejtő gyógyszerekkel és a dopamin-termelés előanyagát jelentő levodopa segítségével).
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.