Női egészség

Magas vérnyomás, a néma gyilkos

A tartósan a normális érték (130/80 Hgmm) fölötti vérnyomást az orvosi szaknyelvben hipertóniának nevezik. Ez közvetlenül növeli a stroke és a szívbetegségek kockázatát. A hipertónia általában a középkorú és idősebb embereket érinti, és különösen gyakran fordul elő azok körében, akiknek a családjában megjelent ez a rendellenesség.

Amikor a szívizomzat összehúzódik, hogy szétpumpálja a vért a testben, az artériákban a nyomás eléri a maximális értéket. Ezt szisztolés nyomásnak nevezik. Ezután az izom elernyed a következő összehúzódás előtt, és a nyomás a minimális értékre csökken: ez a diasztolés nyomás. Amikor vérnyomásunkat megmérik, két értéket tüntetnek föl, például 150/85: a magasabb a szisztolés, az alacsonyabb a diasztolés nyomás.

A tartósan magas vérnyomás súlyos egészségügyi kockázatot jelent. Tartsuk az értéket 120/80 környékén!

A vérnyomásmérés a legbiztosabb módja, hogy megtudjuk, nincs-e hipertóniánk, a magas vérnyomás ugyanis mindaddig tünetmentes, amíg veszélyesen magas értéket nem ér el.

A tartósan magas vérnyomás egyre súlyosbodó károsodást okoz a vérerekben, egyenetlenné téve azok belső felszínét és beszűkítve, megvastagítva az artériák falát. Ezek a változások végül koszorúér-betegséghez, stroke-hoz és szemproblémákhoz vezethetnek a retinában bekövetkező vérzés miatt (különösen cukorbetegek esetében).

Azoknak a nőknek, akik szájon át szedhető fogamzásgátlót szednek, dohányoznak, illetve negyven évnél idősebbek, évente ellenőriztetniük kell vérnyomásukat. Az ideális érték 130/80-nál alacsonyabb. Az idősebb nőknél gyakran mérnek 140-nél magasabb szisztolés nyomást: ezt szisztolés hipertóniának nevezik, amit kezelni kell.

Kell-e szednünk gyógyszert? Sokszor az életmódváltás is csökkenti a magas értékeket!

Ha két-három különböző alkalommal magasnak mérik vérnyomásunkat annak ellenére, hogy életmódbeli változtatásokkal megpróbáltuk csökkenteni, gyógyszeres kezelésre lehet szükség. A vérnyomás csökkentésére ACE (angiotenzin konvertálóenzim)-gátlót, ARB-t (angio-tenzinreceptor-blokkoló), kalciumanta-gonistát, vízhajtót vagy béta-blokkolót szoktak alkalmazni, általában valamilyen kombinációban. Ezeket akkor is előírás szerint kell szednünk, ha éppen jól érezzük magunkat. Mellékhatás esetén se hagyjuk abba a gyógyszer szedését, hanem konzultáljunk az orvossal, aki más típusú hatóanyagot javasolhat. A magas vérnyomás gyógyszeres kezeléssel kordában tartható, de nem gyógyítható.

Hogyan csökkenthető a magas vérnyomás kialakulásának kockázata?

  • Tornázzunk mindennap.
  • Kerüljük a dohányfüstöt.
  • Csökkentsük a sós késztermékek és rágcsálnivalók fogyasztását, és főzéskor ne tegyünk sót az ételekbe. A túlzott sófogyasztás jelentősen növeli a magas vérnyomás kockázatát.
  • Testsúlyunkat tartsuk a normál tartományban.
  • Ihatunk naponta egy pohár bort – ez segíthet alacsonyan tartani a vérnyomást. Ennél több alkohol azonban növeli.
  • Együnk gyümölcsöt, zöldséget és sovány tejtermékeket, mivel ezek káliumot és kalciumot tartalmaznak, amelyek segítenek a vérnyomás szabályozásában.
  • Tegyük meg a szükséges lépéseket a krónikus stressz csökkentésére.

Magas koleszterinszint- fontolja meg, mi kerül a tányérra!

A nők nagy része nincs tisztában azzal, hogy az egészséget fenyegető legnagyobb probléma a koszorúér-betegség lehet. A férfiakhoz hasonlóan a nők számára is különösen fontos, hogy fölismerjék és csökkentsék az esetükben fennálló kockázati tényezőket. Ezért húszéves kor fölött minden nőnek ajánlatos megméretnie koleszterinszintjét, amely a szívbetegségek kulcsfontosságú kockázati tényezője. A magas koleszterinszint orvosi neve hypercholesterinaemia; ha minden zsírféleség szintje magas, akkor hyperlipidaemia (zsírfölösleg a vérben) alakul ki.

A vérben lévő lipidek (zsírok) – köztük a koleszterin – szintje a szív egészségének egyik legfontosabb mutatója. Ha nem kezelik a magas koleszterinszintet, az megnöveli a nőknél a koszorúér-betegség-kockázatát, különösen a menopauza után. Az egészséges táplálkozási szokások kialakítása az első lépés, amelyet a hosszú, egészséges életre vágyó nők megtehetnek saját érdekükben.

A magas koleszterinszintért legtöbbször az életmód tehető felelőssé, de a menopauza után is megnő a betegség kockázata

A magas koleszterinszint a legtöbb esetben a táplálékkal túlzott mennyiségben fölvett zsír és koleszterin, valamint a mozgásszegény életmód miatt alakul ki. Azokat a nőket, akik dohányoznak, túlsúlyosak vagy elhízottak, magas a vérnyomásuk, vagy cukorbetegek, különösen veszélyezteti ez a rendellenesség. Egyéb egészségi problémák, például máj- és pajzsmirigybetegségek, a túlzott alkoholfogyasztás és a nem diagnosztizált cukorbetegség szintén növelheti a vérben a lipidek szintjét.

Két további fontos kockázati tényező a korai (negyvenöt éves kor előtt bekövetkező) menopauza és egy közeli családtagnál előforduló korai koszorúérbetegség.

A diétás étkezés a legjobb döntés a vér koleszterin szintjének csökkentésére

Az e kockázati tényezőkkel élő nőknek általában diétát javasolnak. Csökkenteni kell a vajban, zsírban, sajtban, húsban és húskészítményekben található telített zsírok fogyasztását és a – például a margarinokban, kekszekben és süteményekben lévő – transzzsírok mennyiségét. Ezek helyett többszörösen telítetlen zsírokat (amelyek a napraforgóban, a szójában és az olajos halakban találhatók) és egyszeresen telítetlen zsírokat (amelyek forrásai az olíva-, a repceolaj és az olajos magvak) kell fogyasztani. Ha szükséges, a diétát lipidszintcsökkentő kezeléssel kell kiegészíteni. A megfelelő edzés segíthet elérni és megőrizni a testalkatnak és magasságnak megfelelő ideális testsúlyt.

Mi az a koleszterin?

A sejthártya egyik létfontosságú összetevője a koleszterin – az a májban termelődő természetes, viaszos állagú anyag, amelyet a vér szállít.

A vér magas koleszterinszintje növeli a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. A fölösleges koleszterin lerakódik az artériák falában, plakkokat alkotva, amelyek beszűkítik az érkeresztmetsze-tet. A vérben jelen lévő koleszterinfölösleg a táplálékkal felvett állati eredetű (telített) zsírok emésztése során keletkezik. A növényi eredetű (többszörösen és egyszeresen telítetlen) zsírok kémiailag különböznek az állati eredetűektől, és a szervezet másképp dolgozza föl ezeket, olyannyira, hogy még jótékony hatásuk is lehet a koleszterinszintre.

Kerüljük a transzzsírokban gazdag élelmiszerek fogyasztását! Nézze meg, mit vásárol a boltban!

A transzzsírsavakat a növényi olajok hidrogénnel való telítésével (hidrogénezésével) állítják elő. Eredetileg azt gondolták, hogy ezek az állati eredetű zsírok egészséges alternatívái, mivel telítetlenek és főként növényi olajokból származnak. Ám a kutatók felfedezték, hogy a transzzsírok növelik a „káros” LDL-koleszterin szintjét és csökkentik a „védő” HDL-koleszterinét, ezért ezek nagy mennyiségű fogyasztását mindenképpen kerülni kell.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.