A légzőrendszer működése: a keringés, a léghólyagok és a szív tökéletes harmóniája
A légzőrendszer fő feladata, hogy ellássa a szervezetet életadó oxigénnel, amely fenntartja valamennyi szervünk és sejtünk egészségét, hatékony működését. Feladata továbbá, hogy elszállítsa a széndioxidot, amely a sejtek oxigénfelhasználása során keletkezik.
Egy felnőtt nőnek nyugalmi állapotban körülbelül hat liter levegőre van szüksége percenként. Aerob jellegű gyakorlatok alatt a test ennek csaknem a hatszorosát igényli. A légzőrendszer két szakaszra osztható: a felső légutakhoz tartozik az orrüreg, az arcüreg, a szájüreg, a garat (az orr- és szájüreg mögötti üreg) és a gége. Az alsó légutakat a légcső (trachea), a főhörgők (bronchusok) és a tüdő alkotják. A két tüdőfél nem egyforma (a jobb oldalon három, a bal oldalon pedig két lebeny található), de ugyanazt a feladatot látják el.
Száz négyzetméternyi léghólyagocska dolgozik a légzés tökéletes működésén
A légzés folyamata belégzésből és kilégzésből áll. A belégzés során a fölvett levegő a tüdőbe jut. A rekeszizom és a bordaközi izmok segítik a belégzés folyamatát azáltal, hogy megemelik a bordákat és kitágítják a mellüreget, ezáltal a tüdőt. A kilégzés során a tüdő térfogata csökken, a rekeszizom és a bordaközi izmok elernyednek, és a szén-dioxid távozik.
Valahányszor belélegzünk orrunkon vagy szájunkon keresztül, a felső légutak megszűrik, felmelegítik és párásítják a friss levegőt. A légcsőből a levegő a jobb vagy a bal főhörgőbe, majd onnan a megfelelő tüdőfélbe jut. A hörgők még finomabb ágakra, hörgőcskékre oszlanak, a legkisebb hörgőcskék pedig léghólyagocskákban végződnek. A tüdőben ezek a kis léghólyagocskák veszik fel az oxigént a belélegzett levegőből és továbbítják azt a vérkeringésbe. Eközben a széndioxid a vérből a léghólyagocskákba jut, hogy aztán némi vízpára kíséretében a kilélegzett levegővel távozzon. Mindkét tüdőben mintegy háromszázötvenmillió léghólyagocska van, a gázcserére alkalmas teljes felület nagysága (az alveolusok összterülete) pedig körülbelül egy teniszpályányi, azaz száz négyzetméter.
A tüdőket kettős hártya, a mellhártya zsigeri lemeze borítja, a mellüreget pedig a mellhártya fali lemeze béleli. A két lemez közti szűk rést kis mennyiségű folyadék tölti ki, amely a tüdők légzés közbeni mozgásához biztosítja a szükséges síkosítást.
Mi történik a levegőben levő szennyezőanyagokkal? A szervezet légzés során tisztító tevékenységet is végez
A belélegzett levegő tele van apró szennyeződésekkel, például füst- és porszemcsékkel, más környezeti toxinokkal, amelyek egészségi problémákat okozhatnak. A légutaknak figyelemre méltó védőmechanizmusai vannak az ilyen betolakodók elleni harcra: az immunsejtek számos típusa megtalálható itt. Néhány sejt bekebelezi és elpusztítja a bejutó baktériumokat és vírusokat, mások ellenanyagokat termelnek, amelyek a légutakat bélelő nyálkahártyába kerülnek, és folyamatosan átmossák azt. A nyál más anyagokat is tartalmaz, amelyek hatástalanítják vagy elpusztítják a baktériumokat és a vírusokat.
Miért köhögünk? Cél a tüdőben levő váladék eltávolítása
Egy másik védőmechanizmus a csillóknak köszönhető, azoknak a rendkívül finom nyúlványoknak, amelyek a légutak nyálkahártyájának felszínén találhatók. Ezek hullámzó mozgással kifelé hajtják a nyálkát, vele együtt a csapdába ejtett, a hörgőcskékből visszajutó részecskéket. A köhögési reflex azért lép működésbe, hogy eltávolítsa a tüdőből az ott termelődő váladékot és bármilyen belélegzett részecskét.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.