Az emésztőrendszer működése az étkezéstől a kiválasztásig
Az emésztőrendszer minden elfogyasztott ételt és italt kisebb részecskékre bont. Ezek a részecskék a keringés útján jutnak el az emberi test különböző részeihez. Az emésztés hosszú, izmos csőben, a tápcsatornában zajlik, amely a szájnyílástól egészen a végbélnyílásig tart.
A megfelelő rágás nem csak az emésztést segíti, de a testsúly csökkentésében is szerepet játszik.
A táplálék útjának első fázisa a rágással kezdődik, amely nagyon fontos a megfelelő emésztéshez. Ahogy az ételt megrágjuk (felaprítjuk), nyállal keveredik, melynek enzimjei megnedvesítik a falatot, illetve megkezdik a szénhidrátok lebontását.
A megrágott ételt lenyeljük, így az a nyelőcsövön áthaladva a gyomorba jut. Azt a mozgást, amely a táplálékot továbbítja a nyelőcsőben, a gyomorban és a tápcsatorna többi részében, perisztaltikának nevezzük (ez a bélcsatorna falát bélelő, erős izmok féregszerű összehúzódásának köszönhető). A gyomornyálkahártya mirigyei emésztőenzimet és sósavat tartalmazó gyomornedvet termelnek, amely az izmos gyomor keverő mozgásával együtt péppé alakítja a táplálékot, akárcsak egy turmixgép.
Ez az a pont, ahol egyes gyógyszerek (például az aszpirin, a gyulladásgátló gyógyszerek) és a víz felszívódik. A megkevert és részben megemésztett táplálék sűrű folyadékká, gyomorpéppé alakul, és szakaszonként továbbjut a patkóbélbe (nyombél), amikor a gyomor alsó végén található gyomorkapu kinyílik. A gyomorkapu csak bizonyos mennyiséget enged át, majd újra bezárul.
Az epe és a máj szerepe az emésztésben
A patkóbélbe – a vékonybél első szakaszába – ömlik az epe, mely a májban termelődik és az epehólyagban tárolódik. Ide ürülnek továbbá a hasnyálmirigy emésztőenzimjei, amelyek a fehérjéket aminosavakká hasítják, valamint részt vesznek az epe által kis cseppekre bontott zsírok és a szénhidrátok emésztésében. Néhány tápanyag a patkóbél falán át egyenesen a véráramba jut, a többi pedig továbbhalad a következő szakaszba, az éhbélbe, majd a csípőbélbe.
- Szója oka lehet a női hőhullámoknak? A szója és a rák
- Az utóbbi időben sokat híztam, mi lehet az oka?
- Fogyás
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A májkapuvéna (vena portae) tápanyagokban dús, oxigénben szegény vért szállít a belekből a májba. Itt a glükóz (cukor) glikogénné (keményítő), vagyis raktározott energiaforrássá alakul. A máj bontja le a gyógyszereket és a méreg-és szennyező anyagokat, az elöregedett vörösvértestekből pedig pigmentanyagokat állít elő. Ezek a pigmentek adják az epe, a vizelet és a széklet színét. A máj emellett A-, D-, K- és B12-vitamint raktároz, lipoproteineket és koleszterint állít elő, és részt vesz az A-vitamin béta-karotinból való előállításában. A fehérjeanyagcsere végterméke a karbamid, mely a vizelettel távozik.
A vastagbélben zajlik a felszívódás és a salakanyagok kiválasztása
A vastagbélben elsődlegesen az emésztési salakanyagok tárolása, valamint a víz és az ásványi anyagok felszívása zajlik. A salakanyagokat a szervezet nem tudja felhasználni, ezek felhalmozódnak, székletté sűrűsödnek, és a végbélnyíláson át ürülnek.
A bélbaktériumok hasznos feladatokat látnak el, például részt vesznek a K- és B12-vitamin előállításában; működésük kellemetlen velejárója a bélgázok termelődése, melyek szellentéssel távoznak a szervezetből.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.