• köszvény

Köszvény tünetei és kezelése

A köszvényt kristály-keltette ízületi gyulladásnak is lehet nevezni, és igen gyakori betegségnek mondható, különösen a fejlett világban. Férfiak­ban gyakoribb, mint nőkben. A köszvény olyan ízületi gyulladás, amelynek hátterében a húgysav felszaporodása áll.

A korábban a fájdalmas és rokkantsághoz is vezető ízületi gyulladások többsé­géért felelősnek tartott köszvény kezelésében so­kat fejlődött a tudomány, de legyőzni még nem tudta. Sajnos még napjainkban is sokan szenvednek köszvényben, mivel a hatékony kezelési módszerek lassan jutnak el a gyakorlatba.

(Kép fent) Fájdalommal járó köszvényes roham és duzzanat a beteg térdében. A köszvény más*kórképekkel is együtt járhat, így vese­kővel és cukorbetegséggel.

A legtöbb betegben nincs a köszvény-rohamnak nyilvánvaló oka, bár a betegség mutat családi halmozódást. A betegség gyakoribb elhízás, magas zsírtartalmú ét­rend, nagymértékű alkoholfogyasztás ese­tén. Sokszor társulhat magas vérnyomás­hoz vagy szívbetegséghez is. Az életkorral előfordulása fokozatosan nő, leggyakrab­ban 30-50 éves kor között jelentkezik.

(Kép fent) A mikrofotón láthatók a köszvényes ízület­ben a húgysav-mikrokristályok, az ízületben fájdalmas köszvényroham zajlik. A köszvény általában egy (izolált) ízületet érint.

Egyéb betegségek, tényezők is vezet­hetnek köszvényhez: a vesebetegség, a pajzsmirigy csökkent működése vagy vi­zelethajtó (diuretikus) gyógyszerek alkal­mazása. Idővel a vér húgysavszintje emelkedik, és az ízületek körül lerakódások észlelhe­tők. Esetenként a húgysav az ízületek kö­rül tűszerű kristályokat képez, amelyek köszvényes rohamokat okozhatnak. Le­rakódás létrejöhet a bőr alatt is, kemény csomók (tophusok) formájában, vagy a húgyutakban, ahol vesekövek képződnek.

Prevenció első körben

Szabaduljunk meg a hájtól! Egy bostoni (USA) klinika kutatói szerint 13-14 kilogramm felszedése több mint kétszeresére növeli, 4-5 kiló leadása viszont 40 százalékkal csökkenti a köszvény kialakulásának a kockázatát.

Tunyák, figyelem! Egy kétszázhuszonnyolc férfi bevonásával végzett kaliforniai vizsgálatból ismert tény, hogy ritkább a köszvény azoknál, akik ideális testtömeggel és jó kondícióval rendelkeznek, mint azok körében, akiknél csak az egyik feltétel teljesül. A naponta négy-öt kilo­métert futók vagy kocogok körében feleannyi a köszvényes, de szinte bármilyen, nagy oxigénfelvétellel járó, rendszeres testmozgás segít, például a tempós gyaloglás, a túrázás, az úszás, a kerekezés.

Egészséges étrend. A fent említett kaliforniai vizsgálatból az is kiderült, hogy akik naponta elfogyasztanak legalább 100 gramm vörös húst (steaket, hamburgert például), azok körében sokkal több a köszvényes beteg.

A magyarázat a purinokban rejlik; e vegyületeket nagy mennyiségben tartalmazza a szardínia, a szardella és a fésűkagyló, továbbá mindenféle belsőség és vadhús, de az emberi szövetekben is megtalálható. A purinok lebomlása a vérhúgysavszint emelkedéséhez vezet.

Milyen fehérjét együnk ezek helyett? Csirkét és babot. A köszvényes vagy arra hajlamos ember kerülje a fent említett húsok és tengeri étkek rendszeres fogyasztását: heti egy-két adagnál több nem ajánlatos.

Nagy tál cseresznye. A cseresznyéről ősidők óta köztudott, hogy a kösz­vény kitűnő ellenszere. A modern tudomány ezt be is bizonyította:

Banán reggel, eper este.

Az okok egyelőre nem ismertek, az azonban sejthető, hogy a gyümölcs egyrészt az egészséges étrend részeként fejti ki áldásos tevékenységét, másrészt rosttartalma folytán véd a köszvénytől. A tömény fruktóz-bombákkal azonban vigyázni kell, mert súlyosbíthatják a betegséget.

Vérnyomásgyógyszerek. A kutatások szerint a vérnyomáscsökkentő vízhajtók (diuretikumok) 3,5-szeresére növelik a köszvény kockázatát. Ebből a szempontból a legveszélyesebbek a régebbi tiazidos készítmé­nyek. A köszvényes vagy köszvényre hajlamos ember feltétlenül tájé­koztassa orvosát betegségéről, ha vízhajtót kell szednie!

Sör helyett bor. A csekély mennyiségű alkohol védi a szívet, viszont köszvényt idézhet elő. A rendszeres sörivók körében végzett kutatások eredménye szerint a naponta legalább nyolc decilitert fogyasztók között 2,6-szer gyakoribb a köszvény, mint sört kerülő kortársaiknál. A bor alacsony purintartalmánál fogva ebből a szempontból ártalmatlan, de – mint már sok helyütt hangsúlyoztuk – napi egy-két pohárban maximáljuk fogyasztását.

Egészségromboló édes üdítők, szörpök. A magas cukortartalmú italok ugyanolyan mértékben növelik a köszvény kialakulásának kockázatát, mint a sör vagy az édes likőrök; valószínűleg a bennük lévő fruktóz (gyümölcscukor) emeli meg a húgysavszintet. A „light” üdítők és ásványvizek a köszvény szempontjából biztonságosak.

Prevenció második körben

Jótékony kávé. A fentebb említett, kétszázhuszonnyolc férfi bevonásával végzett kaliforniai vizsgálat arra is rámutatott, hogy 40 százalékkal ritkább a köszvény azok körében, akik mindennap megisznak négy-öt csésze feketét. A koffeinmentes kávé is hatékonynak bizonyult, de a tea nem óv a köszvénytől. A kutatók úgy vélik, hogy a kávé egyik erős antioxidáns vegyülete, a klorogénsav állhat a jótékony hatás hátterében.

Sovány tej, kefir, joghurt. Tudományos adatok szerint napi két adag zsír­szegény tej vagy tejtermék elfogyasztása közel 45 százalékkal csökkenti a köszvény kockázatát. A kedvező hatás talán a kazein és laktalbumin nevű tejfehérjéknek köszönhető, melyek fokozzák a húgysav kiválasz­tását, tehát több távozik a vizelettel, mint amennyi a vérben marad.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.