A köszvény természetes gyógymódja
Igen fájdalmas betegség a köszvény, amely hazánkban aránylag ritkábban fordul elő, mégis foglalkoznunk kell vele e könyv keretén belül is, mert szoros kapcsolatban van a reumával és más anyagcsere-megbetegedésekkel. A köszvényes tünetek fellépését bizonyos alkati jelenségek előzik meg. A köszvényben megbetegedő egyén rendszerint már évekkel ezelőtt mértéktelenül sokat ivott és erősen elhízott.
Köszvényes roham
A roham kitörésének előjelei vannak: levertség, fáradtság, álmatlanság, szorongó érzés, szívdobogás, izzadás, kevés és sűrű vizelet. Mindezen tüneteket a beteg azonban szinte észre sem veszi, és tovább folytatja kicsapongó életmódját, mind az étkezésben, mind az ivásban. A köszvényes roham pedig hirtelenül jelentkezik.
A roham kezdete
A beteg éjszaka csak felébred álmából, és a láb öreg ujjának középízületében nagy, fúró és égető fájdalmat érez. A bőr az ízület felett pirosodni kezd és ez gyulladás tünete. A beteg úgy érzi, mintha présbe tették volna a lábát, nyög, jajgat, és ide-oda dobálja magát az ágyban. Néha láza is van. Reggelre a fájdalom enyhül, az ízület azonban továbbra is duzzadt marad, hogy a következő éjszaka a fájdalmak ismét fokozódjanak. Így megy ez vagy egy hétig, aránylag tűrhető nappalok, de annál kínzóbb éjszakák. A fájdalmak szűnésével a bőr pírja és a duzzanat is visszafejlődik, és akkor elkezd a bőr hámlani.
A beteg néha hetekre, hónapokra látszólag rendben van, tünetmentes, eleinte még visszaemlékszik nagy fájdalmaira, és ezért betartja az orvos által elrendelt diétát és egyéb eljárásokat, később azonban gyorsan felejt, visszaesik a megrögzött szokásaiba, ami újabb rohamot idéz elő. Így kifejlődik a betegen az idült köszvény, amikor az egyes rohamok talán veszítenek súlyosságukból, de fokozatosan olyan fel nem szívódó felrakodások keletkeznek, amelyek eleinte csak megnehezítik, de később már teljesen megbénítják a láb, esetleg a kéz ízületeinek mozgásait.
Lerakódott húgysavsók és következményei
Ki ne ismerne idősebb néniket, bácsikat, akik csak botra támaszkodva tudnak járni, vagy nehezen mozgatják kezük nyikorgó ízületeit, ujjait, melyek állandóan bizseregnek, és a meleg kesztyűk használata ellenére is mindig fáznak? A maradandó duzzanat oka az, hogy a roham alatt az ízületek körül lecsapódó húgysavas sók nem szívódnak fel. Ez a duzzanat eleinte puha, masszázs által szétnyomható, később azonban megkeményedő dudorok keletkeznek, amelyek az ízületi porcra felrakódva, a tokszalagokban másodlagos gyulladásokat okoznak.
Ily módon az ízületek mozgathatósága nemcsak korlátozódik, hanem teljesen meg is szűnik. A köszvényes beteg véredényei is gyorsabban meszesednek el. Gyakoriak a köszvényesek gyomor- és bélpanaszai. A legtöbb köszvényes mája is meg van duzzadva és tapintásra érzékeny. A köszvényes vérében sokkal több húgysav kering. Ez, amint tudjuk, a fehérje-anyagcsere bomlási terméke, mely a veséken át a vizelet útján ürül ki. Ha a vese nem képes a fölös húgysavat kiválasztani, ez a szervezetben visszamarad, ellepi a szöveteket, lerakódik az ízületekbe, porctokba, csontokba, a bőr alatti szövetbe.
Köszvény oka
Köszvény kezelése
A köszvény gyógyításában különbséget kell tenni a heveny köszvényes roham és az idült köszvény között, mindkettő esetében azonban a természetes gyógymódok nagy jelentőséggel bírnak. A heveny köszvény a beteget mindenkor ágyhoz köti. Ilyenkor a beteg ízületeit felpolcoljuk, mindenkor vattába burkoljuk, borogatásokat és kenőcsöket alkalmazunk. Lázas állapotban gyümölcsnedveket és ásványvizeket rendelünk. A kínzó fájdalmakat pedig fájdalomcsillapítókkal enyhítjük.
A fürdőkezelést avagy masszázst heveny roham alatt mindenkor kerüljük. Az idült köszvény keletkezésében a természetes gyógymód két tényezője játssza a főszerepet, az első a diéta, amelyről itt részletesen kell beszélni, a második a fürdőhelyi kúra, amelynek két válfaja van, éspedig az ivókúra és a gyógyfürdés.
Köszvényesek diétája
A köszvény helyes diétájának a megértése céljából ki kell térnünk annak magyarázatára, hogy a sok húgysav miként képződik. Egy időben azt hitték, hogy a sok húgysav mind a fehérjék hasadási végterméke, újabban azonban kiderítették, hogy a sok húgysav az úgynevezett purin-anyagcsere zavara.
A purin-anyagcsere kóros lefolyása három körülmény folytán jön létre:
- Bizonyos erjesztők hatása és a szervezetben képződött mérges anyagok következtében a szervezetben fölös húgysav termelődik.
- Bizonyos okok miatt a húgysav-kiválasztás gátolt, minek folytán megnő a vér húgysavtartalma.
- Helytelen táplálkozás következtében túl sok húgysav kerül a szervezetbe. Ez utóbbi a leggyakoribb ok, miért is élelmiszerek helyes megválasztásával megakadályozhatjuk a vérben és a szövetekben a fokozott húgysavképződést.
A köszvényesek diétájából mindenekelőtt kiküszöböljük a purintartalmú élelmiszereket. Nagy purintartalma van a májnak, a vesének, agyvelőnek. Általában minden húsfajta purintartalmú, tehát a köszvényest lehetőleg mindenfajta hústól el kell tiltani. Sok függ az elkészítési módtól is, mert kisebb purintartalma van a főtt húsnak, mint a sült húsnak. Kerülni kell a kivonatanyagokban dús mártások készítését. Természetesen a húsleves élvezete tilos! A tojás purinmentes, ugyancsak a tej és a legtöbb tejtermék.
Mit szabad és mit nem?
Purinszegények, amint látjuk, a különböző növényi élelmiszerek. De egyesek, például a borsó, lencse és bab már tilosak. Kenyér és lisztneműek ehetők, kivéve az élesztővel készült tésztákat és süteményeket, mert az élesztő magas purintartalommal bír. A szeszes italok élvezete tilos, mert rohamokat válthat ki. Kakaó, tea, kávé élvezete tilos, ellenben igen jól hát a gyümölcslevek fogyasztása.
A legjobban bevált a köszvényesek kezelésében a növényi diéta és a legelőnyösebb táplálkozás, a gyümölcsfogyasztás fokozása és a hetekig kizárólagos gyümölcskúrák tartása. A gyümölcsben szinte alig van fehérje, e szénhidrát- és vitamindús táplálék tehát kiválóan alkalmas a köszvény legyűrésére. Különösen hangsúlyozni kell, hogy a diétával valójában kiváló eredményeket csak akkor érhetünk el, ha ezen étrendi megszorításokat éveken át végezzük. Természetes, hogy ezen diétán kívül nagy gondot kell helyeznünk az általános testápolásra, mozgásra, székletrendezésre. A lég- és napfürdő is értékes tényezők.
Köszvény kezelése fürdő- és gyógyvízzel, masszázzsal
A köszvényes beteg fürdőkezelése több tényezőből tevődik össze. Otthoni kezelés esetén a vizelethajtást és húgysavoldást vegyi gyógyszerek alkalmazása mellett főleg a naponta egyszer alkalmazott úgynevezett „vízlökéssel” óhajtjuk elérni, amikor egyszerre másfél, két liter gyógyvizet itatunk meg. Fürdőhelyi kúránál 4-5 héten át reggel éhgyomorra, majd uzsonna előtt és lefekvés előtt este adjunk gyógyvizet, minden alkalommal, ha az érrendszer és szív állapota megengedi, fél-fél liter mennyiségben. Tehát állandó öblítést végzünk, amely alatt fokozatosan megtisztul a szervezet a húgysavtól.
Lúgos, meszes és rádiumos gyógyvizeket adunk, lehetőleg melegen, ezek elősegítik a húgysavoldást, egyúttal jó vizelet-hajtók. A fürdőhelyen a forrásnál végzett kúrák mindig jobb hatásúak, de ha ez elérhetetlen, palackozott gyógyvizeket adunk otthon. Fürdőhelyen az ivókúrát mindenkor gyógyfürdők adásával bővítjük, amikor is kénes, konyhasós fürdők mellett főleg az iszapoknak jut nagy szerep, részint fürdők, részint pakolások alakjában. Masszázs, torna, izzasztások, leöntések, forró lábfürdők, zabszalmafürdők csak a szakorvos javallata alapján. Gyógyteákat is szívesen adunk, ezek közül kedvelt a kakukkfűtea, zeller főzet, medveszőlő levéből készült tea.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.