• íny
• száj

Ínybetegség tünetei és kezelése

Prevenció első körben

Fogselyemmel az íny védelméért. Érthetetlen, hogy az emberek miért idegenkednek annyira a fogselyemtől! A korszerű, praktikus fogselyem­mel, amelynek használatát segédeszköz (fogselyemvilla) is megkönnyíti, pillanatok alatt megtisztíthatók a fogközök, sőt az egyik leghatékonyabb módszer a rossz szájszag ellen. íme néhány hasznos tipp ahhoz, hogy megkedveljük és rendszeresen alkalmazzuk ezt a fontos egészségvédő eszközt.

• A jó minőségű fogselyem egyetlen erős, nem foszló szálból áll. A be­ékelődött ételdarabkáknál egy dolog kellemetlenebb: ha elszakadt vagy szétfoszlott fogselyem szorul a fogak közé.
• Fogselyem mindenütt. Legyen belőle a munkaasztalon, a táskában, a kocsiban – és természetesen a fürdőszobai piperepolcon.
• Mentás fogselyem. Friss, kellemes ízt hagy maga után a szájban.
• Elektromos fogselyem. Egy tíz héten át tartó kísérlet során kiderült, hogy ez a még újdonságnak számító eszköz sokkal több lepedéket ké­pes eltávolítani az őrlőfogak és a nehezen elérhető hátsók közül, mint a hagyományos fogselyem.
• Betanulás. A fogselyem használata nem nagy tudomány, de azért megvannak a maga szakszerű mozdulatai. Érdemes a fogorvostól elsajátítani a helyes módszert.

Antibakteriális szájvíz. Aki végképp nem hajlandó fogselymet használni, rendszeresen öblögessen antiszeptikus (csíraölő) klór-hexidint vagy cetil-piridinium-kloridot tartalmazó szájvízzel. Egy százötvenhat egészséges résztvevővel végzett kísérlet kimutatta, hogy akik a rendszeres fogmosás mellett ilyen szájvizet is használtak, azok fogain kevesebb lerakódás keletkezett, mint akik csak fogkefével ápolták a fogaikat.

Elektromos fogkefe. Egy kísérletben fogínybetegek egyik csoportja fél éven át elemes fogkefét használt, a másik hagyományosat. Az eredmény: az első csoportnál a fogmosás lényegesen több lepedéket távolított el, sőt reggelre az újbóli lerakódás is kisebb mértékű volt, mint az utóbbiaknál.

Füstmentesen. A cigarettafüst – aktív és passzív dohányosoknál egy­aránt – mintegy 70 százalékkal növeli a fogínybetegség kialakulásának kockázatát.

Prevenció második körben

A vércukor szerepe. A diabéteszeseket fokozottan fenyegeti az ínybeteg­ség. Különösen nagy a kockázat elhanyagolt cukorbaj esetén, mert ilyen­kor nagy mennyiségű gyulladáskeltő citokin halmozódik fel az ínyben. Ez törvényszerűen ínybetegséghez vezet, vagy súlyosbítja a fennálló állapotot.

Naponta egy narancs.

Hogy mennyi az „elég”? Felnőttek napi ajánlott beviteli mennyisége 90 mg: nagyjából ennyi van két darab (200 g) narancsban. (Régen a tengerészek citromot szopogattak az ínyvérzéssel járó skorbut ellen.) A citromban 52 mg/100 g található. Rengeteg C-vitamin van a csipkebogyóban (1300 mg/100 g), továbbá a kiviben (100 mg/100 g), a fekete ribiszkében (180 mg/lOOg) és a zöldpaprikában (120 mg/100 g).

Tejes bajusz. Egy kutatás eredményei szerint közel kétszer annyi az íny­beteg azok között, akiknél a napi kalciumbevitel nem éri el az 500 mg-ot (2,5 dl tejben körülbelül 300 mg van), mint akiknek az étrendje naponta legalább három adag kalciumdús élelmiszert tartalmaz (1 adag = 2,5 dl tej, joghurt, aludttej vagy kefir, 6 db szardínia vagy 5 db füge). A kalcium minden csontot, így a fogakat tartó fogmedret is erősíti, mely így ellenállóbbá válik a lepedékképződés okozta bakteriális támadásokkal szemben.

Alkoholmentesen. A kutatók közvetlen összefüggést találtak az italozás mértéke és az ínybetegség között. A képlet roppant egyszerű: ahány ital hetente, annyi százalékkal nő a betegség kialakulásának valószínűsége! Az alkohol feltehetően azért növeli a kockázatot, mert gyengíti az im­munrendszert, védtelenebbé teszi a szervezetet a fertőzésekkel szemben, véralvadási zavart okozhat, továbbá vitamin- és fehérjehiányt idéz elő, ami gátolja a gyógyulást.

Gyógyszerhatások. Számos gyógyszer – például az antidepresszánsok és a meghűlés elleni orvosságok – mellékhatásaként szájszárazság lép fel. Márpedig a bőséges nyáltermelődés fontos, hiszen a nyál kimossa a fo­gak közül az ételmaradékokat, és gátolja a kórokozók elszaporodását. A szájszárazság tehát az ínybetegség előszobája. A megoldás: a nyál­elválasztást kevésbé befolyásoló készítményt kell felíratni az orvossal.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.