• fájdalom
• kezelések

Fájdalmas hólyag-szindróma kezelése

Senki sem gondolja különösebben jó mókának, ha egy utazás során minden útba eső mellékhelyiségbe be kell térnie. Vegyük még hozzá a különféle erősségű bántalmakat, és máris egész pontos jellemzést kaptunk a fájdalmas hólyag-szindróma (IC, interstitialis cystitis; ejtsd: intersticiális cisztitisz) nevű rendellenességről. A főként nőket érintő állapot meglehetősen zavarba ejtő: tünetei egyénenként változnak – s hol megjelennek, hol eltűnnek -, továbbá befolyásolja a húgyhólyag telítettsége, ráadásul a menstruá­ció alatt még rosszabbá válhat. Mi több, szex hatására is jelentkezhet. A fájdalomhoz gyakran társul erős vizelési inger – ez akár naponta 60, a mosdóban tett látogatást is eredményezhet, ám az inger csak nem csillapodik.

Mivel a fájdalmas hólyag-szindróma ennyire változatos, a kutatók többsége úgy véli, több formája is lehet

Nem fekélyes IC esetén a húgy­hólyag hegessé válhat és megmerevedhet, falait pedig pontszerű vérzések boríthatják. Az esetek mintegy 5-10 százalékát teszi ki a fekélyes változat, amelyben a páciensek húgyhólyagjának belsejében úgynevezett Hunner-fekélyek jelennek meg.

A fájdalmas hólyag-szindróma nagyon hasonlíthat a bakteriális húgy­hólyaggyulladásra, de az állapotnak a jelek szerint semmi köze a bakté­riumokhoz, és nem is reagál az antibiotikumokra. A kutatók az IC-ben szenvedő pácienseknél kimutatták az APF (antiproliferativ faktor) nevű vegyületet, amely a jelek szerint gátolja az egészséges sejtek osztódá­sát a húgyhólyag falában. Az IC-s betegeknél gyakran van jelen egyéb rendellenesség, például irritábilisbél-szindróma, endometriózis vagy fibromyalgia, ezért a kutatók arra gyanakszanak, hogy az IC egy általá­nosabb gyulladásos állapottal is összefügghet. Hólyag- vagy medencemű­tét, baktériumfertőzés, illetve a medencefenék izmainak nem megfelelő működése is kiválthatja. Szerencsére enyhíthető a fájdalom.

Az első teendők

A fájdalmas hólyag-szindróma tüneteinek – a kellemetlen érzésnek, a vize­lési ingernek és a gyakori vizelésnek – enyhítése céljából nagyon fontos a kezelés mielőbbi megkezdése. Ebben segíthetnek az alábbi tanácsok.

1. Forduljon orvoshoz!

Minél hamarabb áll rendelkezésére a diagnózis, annál előbb tud lépéseket tenni panaszai enyhítésére.

2. Kerüljön bizonyos ételeket!

A szénsavas üdítőitalok, a kóla, a citrusfélék, a savanyú ételek, a csokoládé és a fűszeres ennivalók mind kiválthatják a tünetek fellobbanását.

3. Szedjen vény nélkül kapható gyulladáscsökkentőt!

Az ibuprofen és a naproxen mérsékelheti a fájdalmat és a gyulladást.

Mit tehet az orvos?

Nincs olyan teszt, amellyel az IC egyértelműen kimutatható lenne, ezért orvosa először is kizárja az olyan egyéb állapotok lehetőségét, mint a húgyúti fertőzés, a hólyagrák vagy – férfiak esetében – a prosztatagyulladás, illetve a krónikus medencei fájdalom szindróma. Vizeletvizsgála­tot is kérhet baktériumtenyésztéssel, hogy észrevegye az esetleges fertő­zést, emellett cisztoszkópiát (hólyagtükrözés) végezhet, amelynek során vékony, csőszerű, kamerával és fényforrással ellátott eszközzel vizsgálja meg a húgycsövet (amely a vizeletet vezeti el a húgyhólyagból), magát a húgyhólyagot, valamint a húgyvezetékek beszájadzását (ezeken a csöve­ken át jut el a vizelet a vesékből a húgyhólyagba).

Ezzel egy időben hólyagtágításra is sort keríthet, azaz vízzel töltheti föl a húgyhólyagot, hogy jobban lássa annak részleteit. A hólyagrák kizárása céljából szövetmintát is vehet. Az egyéb lehetőségek kizárását követően az alábbi kezelésekre tehet javaslatot.

Húgyhólyagtágítás. Ezt orvosa a fentebb leírt módon végzi el a diagnó­zis megkönnyítése céljából, de azért is, mert három-hat hónapig enyhíti a fájdalmat. Hatása talán a húgyhólyagtérfogat növelésének és a szervet körülvevő izmok megnyújtásának tulajdonítható, és annak, hogy a fáj­dalomjelzések továbbítását gátló módon „sokkolja” az idegeket. Ha ezzel sikerül megszüntetni a fájdalmat, a szakember azt javasolhatja, hogy a hatás megszűntével ismételjék meg a beavatkozást, amelyet egyébként altatásban vagy helyi érzéstelenítésben végeznek. A tünetek a tágítást követő néhány napban még rosszabbodhatnak, de aztán kettő-négy héten belül határozott javulásnak kell bekövetkeznie.

Hólyagfeltöltés. Az eljárás során gyógyszeres oldattal töltik fel a húgy­hólyagot, és a betegnek 15 percig kell azt benn tartania. Az alkalmazott gyógyszer mindig az adott esettől függ: lehet dimetil-szulfoxid (DMSO), véralvadásgátló heparin, lidokain vagy nátrium-hidrogén-karbonát. Ezek a készítmények mind gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatásúak, továbbá csökkentik az állandó vizelési ingert okozó izom-összehúzódá­sokat. A kezelést hat-nyolc héten át hetente kell ismételni (egyes orvosok engedik, hogy pácienseik maguknak végezzék el), és három-négy hétig is eltarthat, mire a javulás érezhetővé válik. Ezt követően az állapot fenntar­tásához kéthetente kell a feltöltést végrehajtani, legföljebb egy évig.

Pentozán-poliszulfát. Ez a készítmény valószínűleg a húgyhólyagot bélelő nyálkahártya kijavítása révén használ. A fájdalomcsillapító hatás kifejtéséhez négy hónapra is szükség lehet, a vizelési inger ritkulása pedig néha csak hat hónap elteltével észlelhető. A szer megterhelheti a májat, és kisebb-nagyobb mértékű hajhullást is okozhat (de szedésének abbaha­gyása után a haj újra kinő).

Antidepresszánsok. Az olyan antidepresszánsok, mint az amitriptilin segíthetnek a vizelési inger ritkításában, és egyes fájdalomingereket is blokkolhatnak, ugyanakkor kimerültségérzetet okozhatnak. A szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók (SSRI-k) – mint a paroxetin -, illetve a szerotonin- és norepinefrin visszavétel-gátlók (SNRI-k) – mint a duloxetin -szintén hatásosak lehetnek.

Antihisztaminok. A difenilhidramin és a loratadin vényköteles antihisztaminok, amelyek az allergiás – s az egyéb túlérzékenységi – reakciók­ban fontos szerepet játszó nagyméretű sejtekre, a hízósejtekre hatnak. Csökkentik a vizelési inger gyakoriságát, valamint a fájdalmat és a nyo­másérzést, különösen allergiás páciensek esetén. Mindazonáltal álmosít­hatnak is, és mélyíthetik a már depressziós személyek búskomorságát.

Izomlazítók. Az olyan izomlazító szerek, mint a tizanidin és a baklofen nem közvetlenül az izmokra hatnak, hanem az agyra, és nyugtató hatá­suk az egész testre kiterjed. Különösen hasznosak a vizelési ingert okozó izomgörcsök ellen.

Opioidok. Nagyon heves fájdalom esetén orvosa rövid időre opioidot (kábító hatású fájdalomcsillapító) írhat föl. Ha tartós opioidkezelésre van szüksége, orvosa beutalhatja egy fájdalomambulanciára.

Elektromos idegingerlés. A bőrön keresztüli elektromos ideginger­lés (angol rövidítéssel TENS) során a köldöknél és a szeméremtájékon elhelyezett elektródákon át gyenge elektromos impulzusokkal inger­lik a húgyhólyagot, ami fájdalomcsillapító hatású. Az eljárás serkenti a vérkeringést, erősíti a terület izmait és fájdalomcsillapító vegyületek fel­szabadulását váltja ki. A kezelést hónapokon át, naponta több alkalom­mal kell elvégezni ahhoz, hogy hatásos legyen, ezért az orvosnak vagy a fizioterapeutának meg kell tanítania a pácienst a hordozható TENS-készülék otthoni használatára.

Segítsen magán!

„A testét mindenki saját maga felügyeli”, tartja dr. Raggi Doggweiler, a Tennessee-i Egészségügyi Központ urológusa. Mivel öné az irányítás, csak önön múlik, kipróbálja-e az alábbi önsegítő módszereket.

Tudatos étkezés. Egyesek úgy találják, hogy a fűszeres vagy a citrusfé­lékkel készült ételek, az alkohol, a csokoládé, a paradicsom, a koffein, sőt a mesterséges édesítőszerek is fokozhatják tüneteiket. Próbálja négy-hat hétre kizárni étrendjéből ezeket az ételeket minden mással együtt, ami gyanúja szerint súlyosbíthatja állapotát, aztán egyenként kezdje újra a fogyasztásukat, hogy lássa, melyik váltja ki a panaszokat. Legyen türel­mes, mert a szimptómák olykor csak négy nappal az adott étel elfogyasz­tása után jelentkeznek.

Füstmentesen. Van, akinél a dohányzás szintén súlyosbítja a fájdal­mat. Mivel a dohányzás a hólyagráknak is rizikótényezője, a leszokás még akkor is hasznos lehet, ha nem változtat az IC tünetein.

Gyógytorna. Egy tapasztalt terapeuta olyan gyakorlatokra is megtanít­hatja, amelyekkel otthon erősítheti és nyújthatja a medencefenék izmait.

Hólyagedzés. Lényegében arról van szó, hogy az órához kell igazíta­nia a vizeletürítést. Eleinte félóránként (vagy bármilyen más, megfelelő­nek tűnő időközönként) menjen ki, attól függetlenül, hogy van-e vizelési ingere. Ezután lépésről lépésre, három-négy hetente 15-30 perccel növelje az időközöket. Egy vizsgálatban a fokozatos növeléssel a páciensek 71 szá­zaléka elérte a nappali és az éjszakai vizeletürítés gyakoriságának, illetve a késztetés erősségének a csökkenését. Egy másik felmérés során az edzést a medencefenék izmainak hetente végzett erősítésével (a szükséges gya­korlatokat gyógytornász segítségével sajátíthatja el) és relaxációs hangfel­vételek alkalmazásával kombinálták, s így a páciensek 98 százalékának esetében mérséklődött a vizelési inger gyakorisága.

Stresszcsökkentő terápiák. Az olyan kezelési módszerek, mint a jóga, a meditáció és a progresszív izomlazítás segíthetnek a stressz-szint csök­kentésében. Egy, az Interstitial Cystitis Network által publikált tanulmány szerint egy nyolchetes jógatanfolyamon részt vevő nők 90 százaléka szá­molt be a tünetek enyhüléséről, jobb alvásról és kevesebb stresszről.

Ha nagyobb a baj

Az IC-s páciensek esetében kockázatos a műtét, mert sokszor csak ront a helyzeten. Orvosa csak akkor fogja javasolni, ha minden más megoldás csődöt mondott.

Szakrális idegi stimuláció. Ha a TENS segít fájdalma csillapításá­ban (lásd Elektromos idegingerlés), akkor orvosa felajánlhatja a szakrá­lis (keresztcsonti) idegi stimuláció kipróbálását: ennek során az ingerlést végző egységet műtétileg ültetik be a szervezetbe. A keresztcsonti – azaz a gerinc alsó végénél található – idegek elektromos ingerlése megállítja a húgyhólyagból származó érzéseket, így kevesebb fájdalmat fog érezni, és ritkábban tapasztal majd vizelési ingert. Az eszköz vezetékét a farokcsont közelében helyezik el, a stimulátort pedig a bőr alá ültetik be, a farpofák felső részére vagy a hasba. A páciens külső vezérlőegységet is kap, amely lehetővé teszi, hogy magának állítsa be a stimuláció erősségét. „A mód­szert nagyon gyakran használják, és sok beteg esetében igen jó a hatása”, mondja Doggweiler.

Azonnali enyhülés

Íme még néhány módszer, amellyel az izmokat megfeszítő stresszt csökkentve a fájdalmát is enyhítheti.

Hőkezelés. Ha melegvizes palac­kot szorít a hasához, az – egy brit tanulmány szerint – átmenetileg kikapcsolhatja a fájdalomérző receptorokat. Alkalmanként 15-20 percig kezelje így a fájó pontokat.

Mélylégzés. Feküdjön le, és hagyja, hogy teste elernyedjen, amennyire csak lehet. Hunyja be a szemét, majd képzelje azt, hogy tetőtől talpig átvizsgálja a testét, és minden egyes izomcsoportból kioldja a feszültséget. Lélegezzen mélyeket az orrán keresztül úgy, hogy a hasa emelkedjen meg, majd a száján keresztül fújja ki a levegőt. Folytassa néhány percig a légzőgyakorlatot, amíg teljesen el nem lazul.

Teniszlabda. Ha farpofáiban (vagy máshol) van egy érzékeny kiváltó pont, üljön vagy feküdjön rá egy teniszlabdára úgy, hogy az éppen a pont alatt legyen, és fejtsen ki rá állandó nyomást leg­alább egy-másfél percig.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.