Fájdalom enyhítése

A boka és a lábfej fájdalmai

Szinte mindenki felkiált néha: „Jaj, de fáj a lábam!” Megdöbbentő ereje és szívóssága ellenére a boka és a lábfej igen érzékeny a húzódásra, rándulásra, törésre, bütykösödésre és számos egyéb fájdalmas rendellenességre.

Achilles-ín fájdalom tünetei:

  • Achilles-ín gyulladás: égető fájdalom a sarokban, amely mozgás közben alábbhagy, de pihenéskor kiújul; a saroknál lévő Achilles-ín érzékenysége és fájdalma, amely akár az alvásban is zavarhat.
  • Achilles-ín szakadás: csattanó vagy pattanó hang, amelyet a boka hátsó részében érzett heves fájdalom követ; a sarok és a boka duzzanata és zúzódása, amely egészen a lábikráig felhúzódhat; a láb kibicsaklása vagy bizonytalansága, a rendes járásra való képtelenség.

Veszélyeztetett csoportok

Az Achilles-ín gyulladás igen gyakori azok körében, akik hosszabb tétlenség után a lábat erősen igénybe vevő tevékenységet kezdenek végezni – például kocognak vagy teniszeznek; a hétvégi sportolók különösen veszélyeztetettek. A rendellenes járás, és különösen a lábfej túlzott le- vagy felfelé feszítése fokozza az Achilles-íngyulladás veszélyét. Az egyéb tényezők közé tartozik az elhízás, a cukorbetegség, az ízületi gyulladás és a köszvény. Azoknál a nőknél, akik gyakran viselnek magassarkú cipőt, az Achilles-ín rövidülhet. Náluk a sarokfájdalom és -gyulladás akkor léphet fel, ha alacsony sarkú vagy sportcipőre váltanak át.

Vigyázat! Az Achilles-ín szakadása akkor következik be, amikor egy hirtelen erőhatás vagy csavarás eltépi a boka hátsó részén húzódó Achilles-inat. Ez azoknál a leggyakoribb, akiknek az Achilles-ina már amúgy is meggyengült.

Kialakulása

Az inak szívós, meglehetősen rugalmatlan kötőszövetes szalagok, amelyek az izmot rögzítik a csontokhoz. Az Achilles-ín a sarok-csontot és a lábszár feszülőizmait kapcsolja össze. Kisebb meg-erőltetése is fájdalmat, duzzanatot és gyulladást okozhat. Az Achilles-íngyulladás sok esetben idültté válik, amely sarok-és alsólábszár-fájdalmat okoz; ez a fájdalom általában pihenés közben rosszabbodik, mozgatás alatt viszont lassan elmúlik.

Szinte bármely, a bokát érő túlzott erőhatás nyomán bekövetkezhet az Achilles-ín szakadása. A sérült általában emlékszik, hogy pattanást hallott, amit azonnal heves fájdalom követett. Mivel a lábszár feszülőizmai már nem rögzülnek a sarokhoz és ezért nem tudják kifejteni erejüket, a lábfej mozgatása és a rendes járás nagyon nehézzé vagy akár lehetetlenné is válhat. Esetleg tapintani is lehet az összehúzódott lábszárizom és a sarok közötti rést. Sokszor még látható is, hogy a sérült oldalon a lábszárizom alja magasabban van, mint az ép oldalon.

Mit tegyünk?

A heveny Achilles-íngyulladást gyulladáscsökkentő szerekkel, például aszpirinnel vagy ibuprofennel, és egy-két nap pihenéssel, jegeléssel, fáslizással és megemeléssel kezelik. A helyileg alkalmazott gyulladáscsökkentő krém is enyhítheti a fájdalmat, és csillapíthatja a gyulladást. Ahogy a gyulladás csökken, kezdjünk lábikranyújtó gyakorlatokat. Fokozatosan térjünk vissza a gyalogláshoz és az egyéb, lábat igénybe vevő testmozgáshoz. Az esetleges járáshibák korrigálására talpbetétre lehet szükség. Ha a fájdalom nem enyhül, forduljunk orvoshoz – lehetőleg ortopéd szakorvoshoz -vagy gyógytornászhoz.

Vigyázat! Ha úgy véljük, hogy Achilles-ínszakadást szenvedtünk, azonnal forduljunk orvoshoz! Ne próbáljunk a sérült végtagon járni.

Figyelem!

Kezelés nélkül az Achilles-ín szakadása maradandó sántaságot és mozgáskorlátozottságot okozhat. Forduljunk orvoshoz a lehető leg-gyorsabban, és kerüljük a sérült láb terhelését mindaddig, amíg az orvos erre engedélyt nem ad! Az Achilles-ín műtétje után a gyógytorna nagyon fontos a teljes rehabilitációhoz.

Kezelés

Az Achilles-íngyulladás kezelésére az orvos erősebb gyulladáscsökkentő szert írhat fel. A más ízületek heveny gyulladása esetén javasolt kortizoninjekciót az Achilles-ín gyulladásakor nem ajánlják, mivel fokozza az ínszakadás veszélyét. Súlyosabb esetben a bokát gipszkötéssel rögzítik, és a beteg hat-nyolc héten át kénytelen mankóval közlekedni. Valószínűleg gyógytornát is ajánlanak.

Az Achilles-ín szakadása esetén a szakadt ín végeit összevarrják, és a bokát begipszelik. Ha az ín ép, de levált a sarokcsontról (vagy a csont egy darabja letört, és most az ín végén van), azt csavarokkal rögzítik a helyére, és a bokát begipszelik. Ezt két-három héttel később könnyebb járógipszre cserélhetik. A gyógyulás időtartama a sérülés mértékétől, a beteg életkorától és általános egészségi állapotától függ; van, aki néhány hét alatt rendbe jön, másoknál akár fél évig is tarthat a folyamat. Akármennyi ideig tartson is, a gyógyulás után mindenképpen gyógytornával kell helyreállítani a lábfej egészséges működését, izmainak megerősödését.

Az Achilles-ínt nyújtó gyakorlatok

Az itt bemutatott gyakorlatot naponta két-háromszor végezze el; különösen fontos, hogy testmozgás előtt és után is így tegyen.

  1. Álljon mintegy 30 centiméterre a faltól, és az egyik lábát nyújtsa hátra maga mögé. Mindkét talpa legyen a padlón, a lábujjak nézzenek előre, a térd pedig legyen kinyújtva (de nem kimerevítve).
  2. Döntse előre a csípőjét, és támaszkodjon a falnak addig, amíg húzó érzést nem érez a hátranyújtott láb szárában. Maradjon így, amíg tízig számol, aztán végezze el a nyújtást a másik lábon is. Mindkét lábon három ismétlést végezzen.

Itt egy másik jó módszer is a lábszár nyújtására; ezt a fentebb bemutatottal felváltva alkalmazhatja.

  1. Álljon kis terpeszben legalább 45 centiméterre a faltól, és a kezével támaszkodjon meg rajta. A háta és a lába legyen egyenes.
  2. A karját behajlítva hajoljon előre, s próbálja vállával és mellkasával is megérinteni a falat. Éreznie kell, hogy lábszára izmai megnyúlnak. Maradjon így 30 másodpercig, és ismételje háromszor.

Jó tudni!

Az Achilles-ín szakadása az egyik leggyakoribb sérülés a baseballes teniszjátékosok, a futók és azon sportolók körében, akiknek gyakran bicsaklik ki a bokájuk. Előfordul idősebbeknél is, például a járdaszegélyről való rossz lelépés vagy esés miatt.

Megelőzés

A lábszár alsó izmait nyújtó egyszerű gyakorlatok segíthetnek elkerülni az Achilles-ín túlerőltetését és gyulladását. Az egyéb megelőző intézkedések közül említést érdemel az Achilles-inat védő szíj használata, amely kocogás, teniszezés és egyéb, az inat megfeszítő és ezáltal gyulladásra késztető mozgások során nyújt védelmet; az eszköz sportboltokban is beszerezhető. A sarkat kipárnázó betétek is segíthetnek az Achilles-ín gyulladásának elkerülésében; először próbálja ki a készen kapható változatokat, és ha azok nem segítenek, forduljon szakemberhez, aki elkészíti az önnek megfelelő betétet.

A nők lehetőleg ne hordjanak magas sarkú cipőt mindennap. Jobb, ha kényelmes, legfeljebb 2,5 cm magas sarkú cipőben járnak. A magas sarkú lábbeliket tartogassák különleges alkalmakra, amikor nem kell sokat gyalogolni.

Alternatív terápiák

  • Gyógynövénygyógyászat: A Boswellia-krém gyulladáscsökkentő hatású, és az Achilles-ín gyulladása okozta fájdalmat is enyhítheti; naponta két vagy három alkalommal óvatosan dörzsöljük be a krémet a fájó területre! A 0,025 százalék kapszaicint – az erős paprika hatóanyagát – tartalmazó krémek vagy balzsamok szintén csökkenthetik a fájdalmat és a gyulladást.
  • Mágnesterápia: A sarok hátsó részére helyezett gyógymágnesek hatásosak lehetnek a krónikus Achilles-íngyulladás ellen. Úgy gondolják, hogy a mágnesek a gyulladt terület vérellátásának javítása révén fejtenek ki gyógyulást elősegítő hatást.
  • Gyógytorna: A gyógytornász ultrahanggal, diatermiával és hideg, illetve meleg borogatással kezeli az Achilles-ín gyulladását. Emellett megfelelő nyújtógyakorlatokat tanít, amelyekkel megerősíthetők a boka és a lábikra izmai.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.