• élelmiszerek
• gyógynövények

Paprika származása, alkozóelemei, élettani hátasi

Paprika (Capsicum sp.) története, alkalmazott drogjai

A különböző paprika fajok Amerika trópusi területein őshonosak, de a földrész felfede­zése óta eltelt időben világszerte elterjedten termesztik őket. Európába a spanyolok hoz­ták be a növényt. Közép- és Kelet-Európába a 16. században Magyarországon keresztül jutott el, ezért Európa nyugati felén sokan ma is magyar növénynek tartják. A paprikával hazánkban elvégzett kutatások és a fűszerpaprika széles körű étkezési célú felhasználása okán a növényt joggal tekinthetjük magunkénak. Szent-Györgyi Albert a paprikából izo­lált C-vitaminnal kapcsolatos vizsgálataiért kapott Nobel-díjat 1957-ben. Az intenzíven kutatott vanilloidreceptor-agonistákkal és -antagonistákkal kapcsolatos vizsgálatok ifj. Jancsó Miklós kapszaicinnel végzett kutatásain alapulva Szegedről indultak.

A Solanaceae családba tartozó Capsicum annuumot és a Capsicum frutcsecnst az amerikai őslakosok fűszerként és gyógynövényként is használták. Az említett két lajt ma már világ­szerte termesztik, felfújt bogyótermésüket a tradicionális indiai, kínai, japán gyógyászat is alkalmazza. A C. annuumot egyéves növényként hazánkban is. Szeged és Kalocsa környé­kén különösen nagy területeken termesztik.

A Ph. Hg. VIII. definíciója szerint a Capsici fructus drog a termesztett paprika (Cap­sicum annuum var. minimum (Miller) Hciser) és a cserjés (chili) paprika (Capsicum frutescens L.) kis termésű változatainak érett, megszárított termése, amelynek kapszaicinben ki­fejezett összes kapszaicinoidtartalma legalább 0,4%. A Ph. Eur. 5-6 kötetében a drogból előállított Capsici oleoresina raffinata et quantiheata és a Capsici tinctura normata is hivatalos. Előbbi 6,5-8 %, kapszaicinben kifejezett kapszaicinoidot. utóbbi a nominális kapszaicinoidtartalom 90-110%-át tartalmazza.

Jellemző vegyületek, hatóanyagok

A drog csípősséget adó tartalomanyagai, a savamidtípusú kapszaicinoidok (fő kompo­nensek: kapszaicin, dihidrokapszaicin) nyers drogban 0,01-0,2%-os mennyiségben talál­hatóak meg. A paprika farmakológiai hatásait is ezeknek a vegyületeknek tulajdonítják. További fontos komponensei a karotinoidok (0,3-0,8%; a- és β-karotin, kapszantin, kapszorubin), szteroid-glikozidok, flavonoidok, zsíros olaj, A- és C-vitamin. A készítmények alapanyagául szolgáló kapszaicint ma már tisztán is kinyerik a növényből.

Farmakológia, gyógyászati alkalmazás

Hagyományos alkalmazás

A drogot fűszerként történő felhasználásán kívül a népi gyógyászatban elsősorban külső­leg alkalmazzák. Rubefaciens hatása miatt reuma, neuralgiák kezelésére használják fel, de alkalmazzák hajhullás esetén is hajnövesztő szerként. Szárított termése, cinktúrája belső­leg emésztési zavarok esetén kerül felhasználásra a tradicionális medicinában.

Preklinikai vizsgálatok

A lokális alkalmazás esetén kialakuló hatásért felelős vegyülete farmakológiáját részlete­sen tanulmányozták. A hatás kétfázisú: szenzitizációs és deszenzitizációs szakaszra oszt­ható. Az előbbire jellemző tünetek a bőrpír, a tájdalom, a mclegségérzet, amelyek néhány órán belül csillapodnak. A második szakasz néhány órától akár hetekig is eltarthat. Első lépésben a kapszaicin az ún. vanilloidreceptorhoz kötődik, növelve ezzel a gyulladásos ne-uropeptidek (pl. P-anyag) felszabadulását.

A hosszú aktiváció következtében a szenzoros rostok aktivitása csökken, míg végül a stimulusokra válaszképtelenné válnak. A deszenzi­tizációs szakasz a fájdalom iránti érzékenység csökkenésében nyilvánul meg. Feltételezik, hogy a lipoxigenáz és a ciklooxigenáz enzimen keresztül a prosztaglandinok szintézisét is képes befolyásolni, ezáltal a gyulladást csökkenteni.

Humán bizonyítékok

Az utóbbi évtizedben számos kontrollos klinikai vizsgálatot végeztek, bár a kutatások­ba kevés beteget vontak be. A vizsgálatokat általában nem a termésdroggal, hanem tiszta kapszaicinoid tartalmú készítményekkel végezték. Elsősorban trigeminus neuralgia, diabéteszes neuropátia, krónikus posztherpeszes neuralgia, reumatikus fájdalmak kezelésé­ben alkalmazták, de vizsgálták amputáción átesett pácienseken, illetve daganatos betegek neuropátiás fájdalmának csillapításában is. A legtöbb esetben 0,075% kapszaicint tartal­mazó félszilárd készítményt 2-8 hétig használtak, amely szignifikánsan hatásosabb volt, mint a placebó. Komoly mellékhatásokat nem tapasztaltak, néhány esetben a kezelt terület gyulladásos reakciójáról számoltak be. A klinikai vizsgálatok metaanalízisére is sor került, amely szintén alátámasztja a paprika kapszaicintípusú vegyületeinek kedvező hatásait a vizsgált indikációkban.

Indikációk, adagolás

A paprika kivonatát tartalmazó készítmények gyógyászati céllal külsőleg alkalmazhatóak, végtag- és gerinckörnyéki fájdalmas izomspazmusok, sokízületi gyulladás, reuma, neural-giák, diabéteszes neuropátia, lumbágó kezelésére. Használatával enyhíthető a viszketés és a pikkelysömörös panaszok (gyulladt bőrön nem alkalmazható.). A félszilárd készítmé­nyek 0,02-0,05% kapszaicinoidot, míg a folyékony preparátumok 0,005-0,01% kapszaicinoidot tartalmazhatnak.

Nemkívánatos hatások, ellenjavallatok, interakciók

Mellékhatásként ritkán allergiás reakció (urtiearia) előfordulhat. Sérült bőrfelületén használata ellenjavallt. Humán vizsgálatok nem tisztázták egyértelműen a paprika hatását duodenális fekélytől szenvedő betegeken (bizonyos vizsgálatok kimutatták a gyomor­sav-koncentráció növekedését, míg másokban nem tapasztaltak szignifikáns emelkedést). Más készítményekkel kölcsönhatása nem ismert.

Az érzőidegsejtek károsodásának elkerü­lésére ugyanazon területen legfeljebb 2 napig alkalmazható, a következő kezelésig pedig 14 napos szünetet kell tartani. Hosszabb idejű használata az érző idegek károsodását okozhatja (irreverzibilis neurotoxicitást azonban több hetes alkalmazás esetén sem figyel­tek meg). A nyálkahártyákat ingereli, ezért különösen a szem környékétől távol tartandó.

A paprika egészségtani jelentősége

A paprikában található vitaminkeverék folytán e zöldség­féle elsőrangú „védőjátékos”. A vitaminok hatását segítik a nyomelemek, a szelén és a cink, amelyek a paprika vé­kony héja alatt rejtőznek. A megfázásnak, a nyálkahártya-­gyulladásnak esélye sincs, ha az erős paprika minimális mennyiségű kapszaicinja rátámad a káros vírusokra és baktériumokra. Minél csípősebb a paprika, annál több gyomorsav termelődik, ami csökkenti a gyomorhurut ki­alakulásának esélyét.

Ugyanakkor a ballasztanyag ser­kenti a bélműködést, a flavonoidoknak viszont vérhígító hatásuk van, így védik szervezetünket a vérkeringési prob­lémáktól, trombózistól, azaz végső soron a szívinfarktus­tól és a szélhűdéstől. Feltételezések szerint az egyik flavonoid, a luteolin már kis mennyiségben is segít a szívbetegségek, a rák és a krónikus időskori megbetege­dések elkerülésében.

A nap érlelte paprika ízletesebb és több vita­mint is tartalmaz, fogyasszunk hazai, szabad­földi paprikát. Hűvös helyen tárolva, egyen­ként papírba csomagolva a paprika késő őszig frissen eltartható.

Paprikás omlett

Hozzávalók (2 személyre)

½  – ½  piros, sárga és zöld színű paprika, 1 fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1 db húsos paradicsom, 2 evőkanál olíva­olaj, só, bors, morzsolt kakukkfű, 3 tojás

Elkészítés

A paprikát kimagozzuk, megmossuk, csíkok­ra vágjuk. Megtisztítjuk a hagymát és a fok­hagymát, a vöröshagymát karikákra, a fok­hagymát kockákra vágjuk. A forró vízben megmártott paradicsom héját lehúzzuk, apróra vágjuk. A paprikát, a hagymát és a fokhagymát 1 evőkanál forró olajban meg­futtatjuk, hozzáadjuk a paradicsomot, fűsze­rezzük, és puhára pároljuk. A habosra vert tojásokat hozzáadjuk. Amikor a tojás kezd besűrűsödni, fedő alatt, takarékon tovább főzzük. Pár perc múlva megfordítjuk, s a maradék olajjal a másik oldalát is átsütjük.

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.