Migrén okai és kezelése
Mit kell tudni a migrénről?
Igen gyakori fejfájásbetegség. Nőknél 3-4-szer gyakoribb, mint férfiaknál. Jellemzői: rohamokban jelentkező, általában féloldali, rendszerint a fiatal felnőttkorban kezdődő, lüktető jellegű, 4-72 órán át tartó fejfájás, mely a mindennapi tevékenységet akadályozza. A rohamot hányinger, hányás, fény- és zajkerülés kíséri, mozgás fokozza. Az egyes rohamok között a beteg panaszmentes. Általában havi 1-4, esetleg több roham a jellemző.
Ezt követi a fejfájás. A betegek 80%-ában nem előzi meg aura a fejfájásos rohamot. A roham után maximum 24 órán át tart a lábadozás, kimerültséggel, koncentrálási nehézséggel, esetleg izomfájdalmakkal. A rohamok között a beteg panaszmentes. Az összes vizsgálat negatív eredményt ad.
Közönséges migrén (aura nélküli)
A figyelmeztető szakaszt (prodroma) kimerültség, szorongás, kedélyhullámzás és más meghatározhatatlan tünetek jellemzik.
- Erős, lüktető, kalapáló fejfájás.
- Émelygés, esetleg hányás.
- Fokozott fény- és zajérzékenység. Klasszikus migrén
Klasszikus migrén
A fejfájást aura előzi meg, amelynek jellemzői az alábbiak:
- Látászavar, pl. villogó pontok látása.
- Zavartság és szédülés.
- Esetleg az arc egyik oldalának zsibbadása vagy bizsergése.
- Beszédzavar
Veszélyeztetett csoportok
Magyarországon több százezer embert érint a migrén, akik között a nők és férfiak aránya három az egyhez. Leggyakoribb 20 és 45 éves kor között, de kora gyermekkorban és időskorban is kialakulhat. Úgy tűnik, hogy az öröklődés fontos szerepet játszik kialakulásában. Ha mindkét szülő migrénes, 75% az esélye annak, hogy gyerekeik is öröklik ezt a típusú fejfájást. A kockázat 50%, ha csak az egyik szülő migrénes.
- Krónikus fejfájások és tünetei
- Akut fejfájások típusai és okai
- Rohamokban jelentkező fejfájások
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Kialakulása
A migrénes esetek 80-90%-a közönséges migrén, amelynek bevezető szakaszában mindössze bizonytalan tünetek vannak. A bevezető szakasz néhány órás, esetenként néhány napos is lehet. A betegek 10-20%-a klasszikus migrénben szenved, amelyet látás- és beszédzavar, ill. egyéb jellegzetes auratünetek előznek meg.
Mindkét típus mögött bonyolult biokémiai folyamat áll, amely részleteiben még mindig nem ismert. A kiváltó tényezőkkel összefüggésben a szervezetben megváltozik a szerotoninszint. Ez a vegyület csillapítja a fájdalomérzetet az agyban, ill. az agyhártyában, és érösszehúzó hatású. Ha migrénes rohamban a szerotoninszint leesik, az agyhártya erei kitágulnak. Ugyanakkor nincs elegendő szerotonin a kitágult erekből származó fájdalom csillapítására. Ezért lép fel a lüktető, kalapáló fejfájás.
Mit tegyünk?
A migrén gyakran megakadályozható, ha a fenyegető fájdalom legelső jelére azonnal cselekszünk. Ha érezzük, hogy közeledik a roham, hagyjuk abba, amit éppen csinálunk, vegyünk be egy aszpirint, ibuprofent vagy valamilyen hasonló, vény nélkül kapható fájdalomcsillapítót, igyunk meg mellé egy pohár kávét vagy kólát, és feküdjünk le hideg borogatással a homlokunkon egy csendes, elsötétített szobában.
Kezelés
A rohamot megszakító gyógyszerek a migrén korai szakaszában a leghatékonyabbak. A megelőzést szolgáló gyógyszereket napi rendszerességgel kell szedni, és általában annak írják fel őket, akinél havonta egyszer vagy többször jelentkezik a fejfájás. A kezelésre az alábbi gyógyszerek alkalmasak:
- Vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók, ezek sora az egy összetevőből álló aszpirintől, a nem szteroid gyulladásgátló szerektől (NSAID) a kombinációs készítményekig tart, amelyekben a NSAID mellett egyéb hatásfokozó vegyületek is vannak, például koffein.
- Az ergotamin-készítmények a fej kitágult verőereinek szűkítésén keresztül hatnak. Ezeknek a gyógyszereknek az alkalmazása óvatosságot igényel: magas dózisok mérgezéshez vezethetnek! Alacsony dózisok esetében is felléphetnek mellékhatások, például súlyos keringési zavar, vérnyomás-emelkedés, szívritmuszavar, émelygés és hányinger, zsibbadás és gyengeség. Vannak, akiknek az ergotamin elhagyásakor visszatér a fejfájásuk.
- Szelektív érszűkítők, amelyek viszonylag új gyógyszerek. Közéjük tartozik a sumatriptan és a rizatriptan. Hatásukat a fej kis verőereinek szelektív szűkítésével fejtik ki. Injekció, tabletta vagy orrspray formájában adagolhatok. Általában biztonságosabbak az ergotaminnál, ennek ellenére szintén vigyázni kell a szedésükkel, mert ezeknek is lehetnek mellékhatásaik, például mellkasi fájdalmat, légszomjat és vérnyomás-emelkedést idézhetnek elő. Nem szedhetik szívbetegek és a nem csillapítható magas vérnyomásban szenvedők.
- Opiátok, például a kodein vagy a kodeint is tartalmazó kombinációs készítmények, az agyba jutó fájdalomingerek gátlásával fejtik ki hatásukat.
- A megelőző gyógyszerek különböző módokon hatnak. Legismertebbek közülük a magas vérnyomás kezelésére is használt kalciumcsatorna-gátlók és a béta-blokkolók, amelyek közvetlenül az erekre hatva segítenek a migrénes roham megelőzésében. A megelőző gyógyszerek közé tartoznak
- Az antidepresszánsok is – pl. a fluoxetin és a sertralin -, amelyek növelik a szerotoninszintet. Próbálkozni lehet még a válproáttal, ezzel az epilepsziaellenes gyógyszerrel, amelyről szintén kiderült, hogy megelőzhető vele a migrén.
Megelőzés
Legelőször próbáljuk meg kideríteni, milyen tényezők váltják ki nálunk a migrént. Vezessünk naplót arról, amit eszünk, az időjárásról, a menstruációs ciklusunkról és más olyan tényezőkről, amelyek felmerülhetnek kiváltó okként, és ezeket lehetőség szerint iktassuk ki, ill. ezek függvényében szedjünk gyógyszert.
Törekedjünk kiegyensúlyozott életvitelre:
Aludjunk eleget, de ne túl sokat. A túl kevés és a túl sok alvás egyaránt kiválthatja a migrént. Alkoholt mérsékelten vagy egyáltalán ne fogyasszunk, és korlátozzuk napi két-három pohárra a megivott koffeintartalmú italok számát. Sok esetben stressz is lehet a migrén oka: próbáljunk meg meditálni, jógázni vagy valamilyen más relaxációs tréninget végezni stressztűrő képességünk növelésére. A rendszeres aerob gyakorlatok, mint pl. a gyors gyaloglás, nemcsak a stressz ellen hatnak, de javítják a vérkeringést, és növelik az endorfinok, a test természetes fájdalomcsillapító anyagainak szintjét.
Forradalmi újdonságok
Alternatív terápiák
- Akupunktúra: A javulásnak legfeljebb hat kezelés alatt be kell következnie, ha mégsem, a további kezelések valószínűleg már nem segítenek.
- Biológiai visszacsatolás: Ez a technika azt tanítja meg, hogy hogyan lehet tudatosan szabályozni a vérkeringést a verőerekben.
- Gyógynövénygyógyászat: Az őszi margitvirág a migrén ősi gyógyszere, amely a betegek 50-60%-ánál megakadályozza a rohamot. Javasolt napi adagja 125 mg száraz őszimargitvirág-levél vagy az aktív hatóanyagát, a parthenolidot legalább 0,2%-ban tartalmazó standardizált kivonat. Jelenlegi francia kutatások szerint a ginkgo biloba (páfrányfenyő) kivonata véráramlást serkentő, a vérlemezkék összetapadását megakadályozó, gyulladáscsökkentő készítmény, amely megelőzi a migrént. Javasolt napi adagja 120-140 mg.
- Táplálékkiegészítők: A magnézium és az ómega-3 zsírsavak fogyasztása ígéretesnek bizonyult a migrén megelőzésében. Vizsgálatok alapján a naponta 200-350 mg magnéziumot szedő betegek körében lényegesen ritkább a migrénes roham, de ha mégis bekövetkezik, akkor rendszerint rövidebb és enyhébb. A borágófűben, a lenmagban, valamint a tengeri halakban (lazacban) lévő ómega-3 zsírsavak gyulladásgátló hatásúak, és akadályozzák a vérlemezkék összetapadását is.
- Önhipnózis: A migrénben szenvedők közül sokaknak hozott hosszabb távú megoldást az a technika, amellyel pusztán az elme erejével sikerült felmelegíteniük ujjaikat. Ez az önhipnózis egy formája: kellő összpontosítással 35,6 Celsius-fokra tudjuk melegíteni ujjainkat. Nem könnyű technika, de elsajátítható, s állítólag az emberek 85%-ának beválik.
- Reflexológia: A fejfájás csillapításra szolgáló reflexzónák masszírozása segít a migréntől szenvedőkön is.
- Relaxáció :A meditáció, a tajcsi és a jóga hatékony terápia a migrén hosszú távú megelőzésére, mert megtanítja a szervezetet arra, hogyan lazuljon el, és hogyan hozza magát „harmóniá”-ba. Mindhárom relaxációs technikát lehetőleg szakképzett terapeutától sajátítsuk el.
- Gyógyétrend és gyógytáplálkozás, gyógynövény-terápia: Az őszi margitvirágról régóta tudjuk, hogy alkalmas a migrén megelőzésére. Ha hajlamosak vagyunk az effajta fájdalomra, akkor együnk naponta egy frissen letépett levélkét (tehetjük szendvicsre vagy salátába). Sajnos, ha már elkezdődött a roham, akkor nem annyira hatásos. A nyers levél helyett 125 mg-os tablettát vagy kapszulát is bevehetünk (a legtöbb gyógynövényboltban és drogériában kapható).
A tapasztalat szerint a C-vitamin (aszkorbinsav), a B-vitamin (különösen a B3-vitamin, azaz a niacin) és az ásványi anyagok közül a magnézium szintén segít a migrén megelőzésében és a tünetek enyhítésében egyaránt. Ha nem akarunk pénzt költeni arra, hogy táplálkozási szakértő állítsa össze a személyre szabott adagokat, akkor vegyünk olyan jó minőségű multivitamint, amelyben a felsorolt összetevők benne vannak. A másik hasznos táplálkozáskiegészítő a méhpempő (propolisz). Együnk sok sárgarépát, zellert, céklát, uborkát, spenótot és petrezselymet. A még jobb hatás érdekében készítsünk belőlük ivólevet.
- Akupresszúra: Nagyon sok hatásos akupresszúrás pontot ismerünk a migrén kezelésére, ezek többnyire a hát felső részén, a vállakon és a nyak hátulján találhatók. Próbáljuk meg megnyomni fejünk hátsó felét a koponyaalap alatt, félúton a fülek és a középvonal között, ahol bemélyedést találunk a nyakizmokban. Nyomjuk ezt a pontot egy kissé felfelé, az ellenkező oldali szem irányába.
- Homeopátia: Heveny migrénes roham esetén segíthet a konyhasó (tengeri só, Nátrium muriaticum), a kapcsos korpafu (Lycopodium clavatum), a hánytatódió, a kovasav vagy a féregűző fu (Spigelia) C6 hígításban, óránként bevéve. Általában nem javasoljuk a migrén öngyógyítását, mert a kezelés hatékonysága nagymértékben függ az egyéni körülményektől és tünetektől. A homeopátia akkor hatékony, ha szakképzett homeopata igazítja a kezelést az egyéni szükségletekhez.
A stressz is okozhat fejfájást és migrént azáltal, hogy feszültség alakul ki a nyakban és a vállban. A hüvelykujjal végzett, erőteljes masszázs hamar megszünteti a feszültséget, és gyors megkönnyebbülést hoz.
- Masszázs és aromaterápia: A fej, a nyak, a váll, a hát, a láb és a kéz masszírozása enyhülést hozhat, de jobb, ha megkérjük rá egy barátunkat. A masszírozás inkább megnyugtató legyen, mint élénk — elnyújtott, lágy mozdulatokkal dolgozzunk, és addig folytassuk, amíg kényelmesnek találjuk, vagy amíg enyhülést hoz. Ha aromaterápiát alkalmazunk, akkor használjuk a fejfájás kezelésére ajánlott illóolajokat.
Elektromágneses sugárzás
A készülék feltalálója Steven Walpole brit elektromérnök, aki maga is migrénben szenvedett. A gép néhány másodpercenként apró elektromágneses impulzusokat bocsát ki, és „korrigálja” a beteg agyhullámainak hibáit (állítólag ez a migrén oka). így például a fájdalom szabályozásában szerepet játszó théta agyhullámok korrigálásával csökkenthető a szenvedés.
A készülék annyira kicsi, hogy nagyméretű karóraként vagy nyakláncként hordható, de ahhoz, hogy hatásosan használni tudjuk, szakorvosnak kell személyre szabottan beprogramoznia egy számítógépes agyhullámelemzővel. Az Európában, Észak-Amerikában, Dél-Amerikában és Ausztráliban Trimed vagy Empulse márkanéven kapható készülék másfajta fájdalmak orvoslására is alkalmas, például az ízületi gyulladás, a hátfájás és az ülöidegzsába, valamint allergiás reakciók kezelésében is sikereket értek el.
Hidroterápia
A migrén kialakulásának első jeleire elsősegélyként tegyünk meleg, nedves kendőt vagy meleg borogatást a nyak hátsó felére és a fejnek arra az oldalára, amelyik fáj (ha kell, akkor mindkét oldalra). Feküdjünk vagy üljünk le kényelmesen, és ha zavaró a fény, hunyjuk le szemünket (vagy sötétítsük el a szobát). A borogatást forró folyó vízzel újra meg újra melegítsük fel, csavarjuk ki, és tegyük vissza a helyére. Tartsuk ott mindaddig, amíg enyhülést hoz.
Egyéb terápiák
- Akupunktúra
- Oszteopátia és kiropraktika
- Hipnózisterápia
- Lelki tanácsadás és pszichoterápia
Információ
Gyakori, migrént kiváltó tényezők:
- Koffein: van, akinél napi három-négy csésze kávé, tea vagy kóla migrént vált ki.
- Táplálék: leggyakoribb kiváltó ok a tiraminban dús élelmiszer, amilyen pl. az érlelt sajt, a belsőségek, a tartósított hús és a vörösbor. Okozhatja még mononátrium-glutamát, szójaszósz, gyömbér, szárított gyümölcsök, dió-, mogyorófélék, élesztővel készült kenyerek, citrusgyümölcsök, savanyúságok, szárazborsó és szárazbab.
- Hormonális változások: nőknél a rohamok kétharmada a menstruációs ciklushoz kötődik.
- Gyógyszerek: vannak, akiknél a fekély, a magas vérnyomás, a szívbetegségek és a keringési rendel-lenességek ellen szedett gyógyszerek váltják ki a migrént.
- Időjárási változások: a légnyomás hirtelen esése rohamot válthat ki az arra érzékenyekben, a viharos idő gyors kitisztulása viszont elűzheti a migrént.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.