Mit tudunk a szívről?
Egy tökéletes világban a szívbetegség – amely évente majdnem 120000 brit (illetve 40000 magyar) embert visz el – egyáltalán nem okozna idő előtti, 45, 55 vagy 65 éves korban bekövetkező elhalálozást. A szívek kitartóan és zavartalanul tennék a dolgukat, és sokkal többen ünnepelhetnék meg a 100. születésnapjukat.
A klinikai vizsgálatok és a világ legtovább élő embereinek életmódjára és egészségére vonatkozó kutatások legalább egy pontban tökéletesen egybecsengenek: a szívnek nem volna szabad idő előtt felmondania a szolgálatot. Felépítése alapján legalább 70 esztendeig kellene működnie – sőt, ha hinni lehet egyes amerikai szakértőknek, a 120 éves kor elérését is lehetővé tehetné. Sajnos azonban ezt a csodálatos, öklömnyi kis pumpát, ezt a lenyűgöző, szünet nélkül dolgozó, izmok, idegek, erek és elektromos jeltovábbítók alkotta gépezetet túlságosan gyakran teszik tönkre a mindennapos kísértések, így a tripla sajtburger, az órákig tartó tévézés és a stresszel teli világ, amely sokkal nagyobb hatással van ránk, mint valaha is gondoltuk.
Élő bizonyíték
Ha bizonyítékot keresünk arra, hogy mire is képes a szív, ha engedik, hogy zavartalanul tegye a dolgát, gondoljunk Okinava lakóira. A Kelet-kínai tengerben fekvő, Japánhoz tartozó kis szigeten a legmagasabb a 100 évesnél idősebbek aránya. Minden 100 000 okinavai közül 35 már megünnepelte a 100. születésnapját, míg az Egyesült Királyságban csupán 10 (Magyarországon 5).
A hagyományos életmód jóvoltából – amely a derűt, a lelki életet, a mindennapos testmozgást, a zsírban szegény, zöldségekben, gyümölcsökben, szójafehérjében és halban gazdag étrendet helyezi előtérbe – a szívkoszorúér-betegség miatti halálozási arány itt 84 százalékkal alacsonyabb, mint az Egyesült Királyságban. A sziget egyik apró halászfalujában, egy tengerre néző kőlapba vésve a helybéliek ősi mondása olvasható: 70 évesen még gyermek vagy, 80 évesen is csak fiatalember. Ha pedig 90 évesen hívogatni kezdenek a mennyekből, feleld azt: „Ugyan már, hagyjatok békén, majd gyertek, ha elmúltam 100 éves!”
Miután a kutatók ráirányították a figyelmet az okinavaiak rendkívül szívkímélő életmódjára, csak úgy özönlöttek a szigetre a nyugati újságírók. Edzett és egészséges embereket találtak ott, akik gyógyszerek, idősotthonok és életfenntartó orvosi műszerek nélkül éltek teljes életet. Az egyik 100 éves helyi asszony az asztal alá ivott egy feleannyi idős férfiakból álló filmes stábot; egy 96 esztendős harcművész a tévé nyilvánossága előtt győzött le egy 30 éves bokszbajnokot; egy 105 éves asszony pedig, aki légycsapóval ölt meg egy mérges kígyót, élő legendának számít Okinaván.
A hosszú élet kulcsa
Közben persze orvosi kutatások is folytak, amelyek fényt derítettek arra, hogyan is lehetséges mindez. A 100 éves okinavaiak szíve különösen egészséges volt, artériáikat egy fiatal nyugati is megirigyelhette volna, alacsony koleszterinszintjük és a csekély oxidáló hatású stressz miatt pedig alig volt köreikben érelmeszesedés (amely előrehaladott állapotban szívleállást okozó érelzáródáshoz vezethet).
A szakértők úgy gondolják, hogy ha a nyugatiak az okinavaiakéhoz jobban hasonlító életet élnének,akkor a szívkoszorúér-betegeket ápoló kórházi osztályokat sorra be lehetne zárni. Ennek eléréséhez meg kellene tanulnunk úgy élni, mint az okinavaiak – elsajátítva a lassú, alacsonyabb kalóriabevitelű táplálkozást, azaz a harahacsibut (ami azt jelenti, hogy 80 százalékosan jóllakva már nem szabad tovább enni), a tajgajnak nevezett nyugodtabb életszemléletet és a mély, meditatív lelki életet.
Az utóbbi évtizedekben többszörösen beigazolódott, hogy a szigetlakók szívének egészsége nem a szerencsés géneknek tulajdonítható: az 50 évnél fiatalabb japánok körében ma már Okinaván a legmagasabb a szívbetegek aránya, s ez egyértelműen „elnyugatiasodó” életmódjukra és táplálkozásukra vezethető vissza. Az életmód és a táplálkozás emberi szívre gyakorolt hatását azóta számtalan egyéb, a világ különböző részein folytatott vizsgálat eredményei is igazolták.
Az izlandi Hosszú Élet Intézete szerint Grönland inuit őslakói körében sokkal kisebb a szívbetegségek gyakorisága, mint a jeges szigetet velük megosztó dán szomszédjaiknál, s ez elsősorban a szívbarát ómega-3 zsírsavakban gazdag, sok halat tartalmazó étrendjüknek tulajdonítható.
Az eredmény különösen érdekes annak fényében, hogy a két csoport tagjainak koleszterinszintje között nem volt jelentős eltérés. Az orvos kutatók azután kezdtek érdeklődni a „krétai étrend” iránt, hogy egy 15 évig tartó vizsgálat kiderítette: a krétai férfiak egészségesebbek, mint a más országokban – így Finnországban, a volt Jugoszláviában, Japánban, Görögországban, Olaszországban, Hollandiában és az USA-ban – élők. Különösen fontosnak tűnt az a tény, hogy a vizsgálatban szereplő krétai férfiak mortalitása (halálozási aránya) csupán fele volt az olaszokénak, noha mindkét csoport vidám és aktív élettagjai mediterrán típusú étrenden éltek. A fő különbség az volt, hogy a krétaiak nagyon sok halat ettek.
Szívbetegség a világban
Szívbetegek az Egyesült Királyságban
Manapság a szívünk állandó veszélynek van kitéve annak ellenére, hogy a kardiológia, a szív egészségével és betegségeivel foglalkozó tudomány 30 éve töretlenül fejlődik. Szinte minden héten fölfedeznek egy újabb, a szívet érintő kockázati tényezőt, illetve gyógymódot. A kutatók azonosítottak néhány gént, amelyek rendre előfordulnak azokban a családokban, ahol különösen gyakori a szívbetegség, s olyanokat is, amelyek bizonyos népességben növelhetik a szívbetegség kockázatát, illetve felerősíthetik a betegséget kiváltó hajlamokat.
Az orvosok egyre többet tudnak arról is, mely vegyületek csökkenthetik a szívroham kockázatát azzal, hogy egészséges értéken tartják a koleszterinszintet és a vérnyomást. A biológusok már pontosan le tudják írni azokat a biokémiai folyamatokat, amelyek hatására plakkok rakódnak le az artériák falára.
Ennek ellenére évente több mint negyedmillió brit él át szívrohamot, és sajnálatos módon legalább a harmaduk meg is hal, még mielőtt kórházba kerülne. A szívkoszorúér-betegség továbbra is az egyik fő halálok marad az Egyesült Királyságban: a férfiaknak több mint az egyötödét, a nőknek pedig az egyhatodát viszi el. A keringési betegségek (a szívbetegséget és a szélütést is beleértve) okozzák az összes haláleset mintegy 40 százalékát. Ezt az értéket csak a daganatos betegségek miatti halálozások közelítik meg.
Az Egyesült Királyságban jelenleg 878 000-en élnek szívelégtelenséggel – ők egész hátralévő életükben már egy kisebb fizikai terheléstől is kimerülnek, mivel a szívük nem pumpálja kellő hatékonysággal a vért. Sokuknak szívátültetésre volna szüksége, ám meghalnak, még mielőtt sorra kerülnének. Állandóan a következő rohamtól rettegnek: az első szívrohamot követő hat éven belül a férfiak 18 és a nők 35 százalékánál várható második infarktus.
Az életmód szerepe
Miért fordulhat elő ilyesmi a 21. században? Alapvetően azért, mert bármilyen sokat tudunk is a szívünkről, nem bánunk vele jól. A vidám és aktív élet nagyon jó a szívnek, jelenlegi életmódunk azonban példátlan veszélyeknek teszi ki ezt a létfontosságú szervet. A legtöbb ember túl sokat eszik és túl keveset mozog, emiatt aztán sokan túlsúlyosak vagy akár klinikailag is elhízottak.
Gyakori, hogy rendkívül egészségtelen ételeket választunk, s valósággal elárasztjuk szervezetünket a legrosszabb fajta zsiradékokkal és szénhidrátokkal, miközben szinte teljesen megfosztjuk az egészségre kedvező hatású zsíroktól, rostoktól és antioxidánsoktól. Az életünkben oly gyakran felbukkanó stressz pedig arra kényszeríti a szervezetünket, hogy az ártalmas stresszhormonok rendellenesen magas szintjével birkózzék meg, és megfoszt bennünket a létfontosságú pihenéshez szükséges időtől.
Ez a kis pumpa, és főként a vért a szervezetbe továbbító erek nem a 21. század kihívásaihoz igazodva alakultak ki. A szívizomnak folyamatos ellátásra van szüksége az oxigéndús vérből, s ezt a koszorúerek hálózatából kapja. Ha e vezetékek bármelyikének bélésén koleszterintartalmú plakk rakódik le, az artéria beszűkül, s a szív nem jut elegendő oxigénhez.
A szívizom görccsel jelzi oxigénszomját – ez a magyarázata az anginának nevezett, rövid ideig tartó mellkasi fájdalomnak. Ennél is nagyobb baj azonban, ha vérrög torlaszolja el a beteg artériát: az oxigéntől megfosztott szívizom gyorsan elhal, s ez szívrohamot, szívelégtelenséget vagy akár halált okoz.
A nők szíve is veszélyben van
A szívbetegség korántsem tekinthető az erősebbik nem „kiváltságának”. Az Egyesült Királyságban majdnem minden hatodik nő szívkoszorúér-betegség miatt hal meg (és majdnem minden harmadik keringési betegség, pl. szélütés következtében).
Még aggasztóbb az a tény, hogy bár a szívbetegség négyszer annyi nő halálát okozza, mint az emlőrák, a nők többsége sokkal jobban fél az utóbbitól. Az orvosok közül sokan még az 1980-as években is alig hitték, hogy a nőknél kialakulhat szívbetegség, és még ma is gyakran figyelmen kívül hagyják az efféle betegségeknek csak a nőket érintő kockázati tényezőit. Emiatt olykor téves diagnózist állítanak fel, sőt az is előfordul, hogy egyszerűen nem jönnek rá, mi lehet a baja az éppen szívrohamot átélő nőnek.
Csak a férfiaknál?
Széles körben makacsul tartja magát az a tévhit, hogy a szívbetegség csak a férfiakat érinti, és hogy a nők csak idős korukra válnak veszélyeztetetté. A valóságban legalább 1,2 millió nő él szívbetegséggel – és számuk egyre növekszik. Azt pedig talán mondanunk sem kell, hogy egyáltalán nem csak időskori probléma ez, hiszen az Egyesült Királyságban minden évben több mint 20 000 olyan nőt ér szívroham, aki még nem töltötte be a 65. évét. És miközben a férfiak körében már csökkenőben van a szívrohamon átesők aránya, a nőknél egyre emelkedik a számuk! A szívroham következtében elhunytak aránya csökken ugyan, ám a csökkenés üteme a nőknél lassúbb, mint a férfiaknál.
A szívvel kapcsolatos kutatások alanyainak csupán a 25 százaléka nő, így a háziorvosoknak nincs elegendő adatuk ahhoz, hogy felismerjék és kezelni tudják női pácienseik szívpanaszait.
Amit tudnunk kell
- A nők elbagatellizálják a veszélyeztetettségüket. A Brit Szívalapítvány egy nemrég készült jelentése szerint négy nő közül csak egy van tisztában azzal,hogy a várható élettartam szempontjából a szívbetegség jelenti a fő veszélyt, és 40 százalékuk szerint leginkább a ráktól kell tartaniuk. Ez a nézet a fiatal nők körében a legelterjedtebb: a 16 és 24 év közöttieknek alig egytizede tart a szívbetegségtől, miközben majdnem a fele tartja komoly veszélynek a tüdő- és az emlőrákot.
- A Brit Szívalapítvány jelentése arra is felhívja a figyelmet, milyen keveset tudnak a nők a szívbetegség fő rizikótényezőiről. Amikor a betegség kockázatát növelő tényezőkről kérdezték őket, mindössze 8 százalékuk jelölte meg helyesen a koleszterint, 5 százalékuk a magas vérnyomást és 12 százalékuk az örökletes hajlamot.
- Míg az első szívroham után a férfiak 25 százaléka hal meg egy éven belül, a nőknél ugyanez az arány 38 százalék! Ennek ellenére az anginás fájdalmakban szenvedő vagy szívrohamon átesett nőknek csak 40 százaléka szed aszpirint, és 25 százalékukat kezelik sztatinokkal.
- A menopauza roppant fontos a nők és a szívbetegség kapcsolatában. A menopauza előtt a természetesen magas ösztrogénszint védelmet nyújt a női szívnek. A menopauza után azonban megnő a koleszterinszint, s ez fokozhatja a szívbetegség kockázatát, különösen akkor, ha ezzel együtt a trigliceridszint is megemelkedik (a trigliceridek a vérben keringő zsírok egy másik csoportjába tartoznak). Általános vélemény, hogy azoknál a nőknél, akiknek magas a trigliceridszintjük (3,9 mmol/ liter feletti), viszont alacsony (1,2 mmol/1 alatti) a HDL-szintjük, nagyobb a szívbetegség kockázata, mint a hasonló értékekkel élő férfiak esetében.
- A szívbetegség okai is mások a nőknél, mint a férfiaknál. A 2-es típusú cukorbetegség például jobban növeli a szívbetegség kockázatát a nőknél, mint a férfiaknál. A dohányos nőknél kétszer akkora a szívroham kockázata, mint dohányzó férfi társaik esetében.
- A nőknek olyan kockázati tényezőkkel is számolniuk kell, amelyek a férfiakat nem érintik. Ilyen a fogamzásgátló tabletták szedése: a magas vérnyomás két-háromszor gyakoribb az ilyen szereket használó nők körében, különösen ha túlsúlyosak is. Azoknál a nőknél, akiknek a vérnyomása a terhesség alatt megnő, majd újra csökken, szintén nagyobb a magas vérnyomás kialakulásának kockázata életük későbbi szakaszában.
Szívrohamra gyanakszik? Hívja a 104-et!
KELLEMETLEN ÉRZÉS A MELLKASBAN A szívrohammal többnyire együtt jár a mellkas középső részén tapasztalt nyomás, szorítás, nehezedés, feszülés, teltség vagy fájdalom érzése, amely 30 percnél hosszabb ideig eltart még akkor is, ha a páciens pihenő helyzetben van, illetve megszűnik, majd visszatér.
KELLEMETLEN ÉRZÉS A FELSŐTESTBEN MÁSUTT Ilyen például a fájdalom- vagy kellemetlenségérzés egyik vagy mindkét karban, a nyakban, az alsó állkapocsban vagy a gyomorban.
LÉGSZOMJ Ez a tünet a kellemetlen mellkasi érzéssel együtt vagy attól elkülönülve is jelentkezhet. EGYÉB JELEK A szívroham egyéb fontos tünetei – gyakran más nem is jelzi a bajt – lehetnek a következők: hideg veríték, szédülés, illetve hirtelen kimerültség- vagy gyengeségérzés.
Érezzük a szívverést!
A pulzus méréséhez legalább 5-10 percnyi pihenés után fogjunk hozzá. Szükség lesz egy másodpercmutatós órára is. Két ujjunk begyével tapintsuk ki a pulzust csuklónk belső oldalán vagy a nyakunkon. 15 másodpercig számoljuk a lüktetéseket, majd szorozzuk meg néggyel a kapott értéket!
Mit tegyenek a nők?
Az orvosok még néhány évvel ezelőtt is a HRT-t (hormonpótló kezelést) javasolták a menopauzán túlesett nőknek a szívük védelmére. Egy 2002-es amerikai tanulmány azonban kimutatta, hogy a kúrának semmiféle szívvédő hatása nincs, sőt a szer szedésének első évében még nő is a vérrögképződés kockázata. 2003-ban a brit Gyógyszerbiztonsági Bizottság is kijelentette, hogy a HRT nem előzi meg a szívbetegséget, és nem szabad a szívbetegségek elleni védelem céljából szedni.
Az a leghelyesebb, ha háziorvosunkhoz fordulunk, s tőle próbáljuk megtudni, mekkora is esetünkben a szívbetegség kockázata. Ezután egyszerű a dolgunk: táplálkozzunk okosan, mozogjunk többet – már a liftezés helyetti lépcsőzés vagy az autózás helyetti gyaloglás is számít -, igyekezzünk csökkenteni a bennünket érő stresszt, figyeljünk testsúlyunkra, derékbőségünkre, koleszterinszintünkre és vérnyomásunk ingadozásaira, és ha aggaszt bennünket valami, beszéljük meg orvosunkkal. Ugyanez vonatkozik a férfiakra is.
Ami igazán fontos
Az életünk múlik azon, hogy mennyire egészségesek a szívkoszorúereink, ám ezek a kulcsfontosságú véredények képtelenek kivédeni mindazt a kárt, amelyet a sajttal töltött pizzában lévő zsír, a cigarettában lévő szennyező anyagok, a volánnál, az íróasztalnál vagy éppen a tévé előtt való állandó üldögélés és a túl hosszú munkahét vagy éppen az állandó ingázás okozta stressz kelt bennünk. Milyen sokszor tudnánk tenni valamit, mégsem tesszük meg – gondoljunk csak a porosodó szobakerékpárra vagy a fitneszvideóra, amelyet mindig elő akarunk venni, de valahogy sohasem jutunk el odáig. Majd azt is elmagyarázzuk, miért olyan fontos a megfelelő szájhigiénia.
Ahelyett tehát, hogy a szívünket kímélő életmódot folytatnánk, inkább tudomást sem veszünk róla – talán abban reménykedünk, hogy a tudomány legújabb eredményei majd kisegítenek minket a bajból, ha szívünk rendetlenkedni kezd. Pedig milyen könnyen elkerülhetnénk, hogy majd orvosi ellátást kelljen igénybe vennünk – ehhez csak annyit kellene tennünk, hogy megadjuk szívünknek azt a figyelmet, amely megilleti.
De mi is okozza pontosan a szívrohamot? Az orvosok ma már részletesen le tudják írni a folyamatot. Lényegében arról van szó, hogy károsodnak a szívizmot a működéséhez nélkülözhetetlen vérrel ellátó koszorúerek. A koszorúér-betegség, jelentős mértékben összefügg az oxidálódott zsírokkal, amelyek az artériák falába bejutva plakkot alakítanak ki. Ettől fokozatosan beszűkül az artéria, sőt idővel teljesen el is záródhat.
És mi károsítja az artériákat? Legfőképpen a dohányzás, a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint. Elképesztően sok statisztikai adat bizonyítja, hogy e három tényező kombinációja rendkívüli mértékben növeli az embereket érintő kockázatot. És ezek a tényezők mind az életmódunktól függenek.
Globális bizonyíték
A többi négy már inkább orvosi jellegű, de ez ne tévesszen meg bennünket: mindegyik szorosan és közvetlen módon összefügg az életmóddal. A következő négy tényező ugyanis: a rendellenes koleszterinszint, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a hasi elhízás. Az említett tanulmánnyal kapcsolatosan az a különösen érdekes és fontos, hogy 52 országra terjedt ki, s egészen különböző korú, bőrszínű és társadalmi-gazdasági hátterű férfiak és nők bevonásával készült.
Kiderült, hogy nem számít, szegény bradfordi nőről vagy gazdag tokiói férfiról van szó, pontosan ugyanazok a tényezők vezethetnek szívrohamhoz – többnyire a túl sok ülés, a nem megfelelő táplálkozás és az állandó stressz. Ne a tudománytól várjuk tehát szívünk megmentését! A helyzet ugyanis az, hogy az egészséges életmódra való áttéréssel egyben a szívrohamok testi jellegű rizikótényezőit is visszaszoríthatjuk.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.