A pozitív hozzáállás a legtöbb betegség esetén a gyógyulás tényezője!
Különösen, ha jelentős életmódbeli változtatásokra van szükség. Ráadásul a betegség alakulását/kimenetelét is nagyban befolyásolhatja azt, hogy ön hogyan éli meg saját helyzetét.
Pozitív vagy negatív?
A kutatások szerint a derűlátó szemlélet jót tesz az egészségnek. A New York-i Columbia Egyetem kutatói például nemrég azt találták, hogy a boldog emberek körében ritkábbak a szív- és érrendszeri betegségek. Az okokat egyelőre nem sikerült tisztázni. Talán arról van szó, hogy a pozitív hozzáállású egyének jobban kezelik a stresszes helyzeteket, csökkentve ezzel a stressznek a szervezetre gyakorolt káros hatásait, vagy talán egyszerűen csak egészségesebben élnek.
Ennek a fordítottja is igaz: azok, akik reményvesztettnek és tehetetlennek érzik magukat, vagy akik folyton külső tényezőket okolnak azért, ami velük történik, általában kevésbé képesek megbirkózni a betegségekkel.
Változtasson a gondolkodásán!
A súlyos betegségben szenvedők fokozott lelki sérülékenységének egyik fő tényezője az az érzés, hogy már nem urai a helyzetnek. A személyiségtípusán ugyan senki sem tud változtatni, de azon igen, hogy hogyan néz szembe a betegséggel. A szívbetegeknek kidolgozott rehabilitációs programok például csökkenthetik a szívinfarktuson átesettek szorongását, így nagyobb hajlandóságuk lesz mozogni, ami viszont elősegíti a gyógyulásukat. Próbálja ki az alábbi módszereket, amelyek segíthetnek elterelni figyelmét a negatív gondolatokról: Jelöljön ki gondolkodási időt!
Éljen a mának!
Mindig csak az adott nap teendőire összpontosítson, és ne törődjön azzal, mit hozhat a jövő.
Vegye körül magát pozitív gondolkodású személyekkel!
Töltsön minél több időt olyanokkal, akik konstruktívan állnak a problémákhoz, támogatják önt és megnevettetik. Kerülje viszont a vészmadarakat, akik negatív hozzáállásukkal alááshatják törékeny önbizalmát. Gyakorolja a tudatosságot! Ez lényegében azt jelenti, hogy érzékeit minden pillanatban tudatosan használja – megfigyeli a szappan illatát a zuhany alatt, hallja a vasalóból kitóduló gőz sziszegését vagy érzi a szájába vett étel állagát, ízét.
Hogyan befolyásolja az elme a testet?
Iszonyatosan fáj a foga, de leül, hogy megnézze kedvenc vígjátéksorozatát – és egy fél órára el is feledkezik a fájdalomról. A műsor után újra kezdődik a gyötrelem. Miért van ez így? A jelenségben többféle tényező is szerepet játszik, így nem csoda, hogy az elme testre gyakorolt hatásai mind a mai napig lenyűgözik a kutatókat. Rendkívüli erőről van szó: egy amerikai kutatásból kiderül, hogy azon férfiak, akik hisznek benne, hogy az átlagosnál kisebb esélyük van a koszorúér-betegségre, háromszor kisebb valószínűséggel halnak meg szívinfarktusban és stroke-ban.
Hatásos orvosság
- javul a közérzet és a hangulat;
- ritkább a depresszió;
- a nehézségeket és a stresszt hatékonyabban lehet kezelni;
- nagyobb az ellenállás a meghűléssel szemben;
- csökken a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázata.
Placebo és nocebo
Amikor új gyógyszereket tesztelnek klinikai vizsgálatokkal, mindig vannak olyan páciensek, akik bár hatóanyag nélküli, úgynevezett placebo-tablettát kapnak, a tünetek javulását tapasztalják – mert erre számítanak. Még a placebo-műtétek is hatásosak lehetnek: régebben az anginás fájdalmat 60 százalékkal csökkentő operációt végeztek, de már felhagytak vele, mert kiderült, hogy a bőr puszta bemetszésé is hasonló arányú javulást idéz elő.
A placebo-hatás nem csak a pozitív gondolkozással függ össze
Ma már tudjuk, hogy a hatóanyag nélküli gyógyszerek is kémiai változásokat okoznak az agyban. A Torinói Egyetem professzora, Fabrizio Benedetti megállapította, hogy azon Parkinson-kóros betegeknél, akiknek enyhültek a tünetei az agyi dopaminszintje hasonló mértékben nőtt meg miután egy gyógyszerkísérlet során placebót kaptak, mint a hatóanyag tartalmú gyógyszerrel kezelt alanyok esetében.
A placebo hatás kémiai válaszreakció, amelyet a felfokozott várakozás vált ki
A reakció erejét sok tényező befolyásolja: az, hogy ki adja, mit mond a betegnek, sőt még a környezet is, ahol mindez történik. Amikor Benedetti professzor pácienseinek tudtukon kívül bizonyítottan hatásos fájdalomcsillapítót adtak, az nem használt. A New Scientist cikke szerint ennek az az oka, hogy a placebo-hatás és a hatóanyag együtt serkentik az endorfinoknak nevezett természetes fájdalomcsillapító szerek termelődését. Ugyanez igaz lehet más gyógyszerek esetében is.
Az úgynevezett nocebo hatás viszont ártalmas lehet!
A szorongás miatt a páciensek tüneteket és kellemetlen mellékhatásokat észlelhetnek magukon, mert erre számítanak. A hatás valós, mint ahogy valósak az érzések is, amelyekről az alanyok beszámolnak: az agyban mérhető kémiai változásokat mutattak ki. A nocebo gyakran megfigyelhető kemoterápiában részesülő betegek esetében. Az érintettek nagyjából egyharmada érez rosszullétet, csak mert számít rá, és egytizedük már a kezelés előtt hány. A nocebo-reakció hipnózissal vagy relaxációs technikákkal enyhíthető.
A legtöbben pontosan tudják, hogy a stressz és a betegségek kialakulása között összefüggés van. A főnöke folyamatosan szekálja, a kisbabája miatt éjjelente alig alszik, a barátnője épp egy csúnya válás kellős közepén van – és ha mindez nem lenne elég, ledönti a lábáról az influenza.
Az összefüggést tudományos vizsgálatok is alátámasztják:
Az Ohiói Állami Egyetemen végzett kutatások szerint a stresszhatás alatt állók fogékonyabbak a fertőzésekre, és a sebeik is lassabban gyógyulnak. A Brit Szívalapítvány szerint az olyan stresszes helyzetek, mint a válás vagy a munkahelyi problémák, megnövelhetik a cukorbetegség kialakulásának kockázatát, különösen azoknál, akiknek a családjában előfordult már a betegség.
A stressz a meglévő cukorbetegség kezelhetőségét is befolyásolhatja:
Az European Heart Journal nevű szaklap 2010-ben számolt be arról, hogy azoknál a teljes munkaidőben dolgozó alkalmazottaknál, akik napi 3 óránál többet túlóráztak, 60 százalékkal nagyobb volt a szívproblémák kialakulásának valószínűsége. A kutatók szerint az okok között fellelhető a magas vérnyomás, az alváshiány és a stressz.
A nevetés a legjobb orvosság!
Hogyan segítette a vidámság a rákbetegeket a gyógyulásban?
John Cremer előadó és oktató – aki a rákból lábadozóknak szervez vidám improvizációs műsorokat – ezt mondja a nevetésről: A résztvevők előbb másokat nevettettek meg, aztán maguk is nevetni kezdtek. Látni lehetett, ahogy egészen megváltozott az arcuk. A tekintetük egyre jobban csillogott, és mind többet néztek egymás szemébe. Kihúzták magukat, és magabiztosabbá váltak.
Elég sokan mondták, hogy az endorfin-termelődésnek köszönhetően valóban csökkentek a fájdalmaik. Egy nő arról számolt be, hogy az előadások után körülbelül tíz napon át biztosan kevesebb fájdalma volt, mint korábban. A súlyosan beteg vagy depressziós személyek agyában rögzült idegi útvonalak alakulnak ki. A nevetés megszakítja ezeket és újakat hoz létre.
Megint a stressz…
Úgy vélik, hogy az idegrendszert érő tartós stressz gátolja a szervezetben azoknak az anyagoknak a termelődését, amelyek serkentik és összehangolják a fehérvérsejtek működését és segítenek a betegségek elleni védekezésben – ezt nevezzük immunrendszernek.
Legyen nyugodt, legyen boldog, gyógyuljon meg!
Bár a stressz gátolhatja az immunrendszer működését és fogékonyabbá tehet a betegségekkel szemben, jó hír, hogy az elme megnyugtatása visszafordíthatja a stressz által okozott ártalmakat. Sokan találják hasznosnak a reflexológiát, a masszázst és az aromaterápiát. Érdemes lehet megpróbálkozni az akupunktúrával és a hipnózissal is.
Kell egy barát
Amikor valaki beteg vagy rosszul érzi magát, nagyon sokat használhat a barátok támogatása. Ez a segítség egyenesen felbecsülhetetlen értékű lehet, egy nagyobb műtét után hazatérve. A kutatások szerint a társaság egyértelműen kedvező hatású az egészségre.
Állatkísérletek alapján úgy tűnik, hogy az elszigeteltség hajlamosabbá tesz a fertőzésekre. Az anyjuktól elválasztott majomkölykök – különösen ha egyedül voltak a ketrecükben – kevesebbet termeltek a fertőzések elleni harcban szükséges T-sejtekből és a vírusok elleni antitestekből. A támogatás sokféle formában érkezhet. Íme néhány ötlet: Érdeklődjön orvosánál vagy nézzen utána az interneten, hol talál olyan szervezet, amely az önéhez hasonló állapotú emberek részére szervez önsegítő csoportot.
A tagok akár a világhálón át is tarthatják a kapcsolatot egymással. A Magyar Rákellenes Liga (www.rakliga.hu) például amellett, hogy a daganatos betegségek tüneteit, jellemzőit, kezelési lehetőségeit mutatja be a honlapján, segít megtalálni a betegeknek a lakóhelyükhöz legközelebb elérhető szervezeteket is.
- Keressen olyan internetes közösségi oldalakat, fórumokat, ahol az önéhez hasonló problémákkal küszködő személyekkel levelezhet.
- Érdeklődjön a lakóhelye közelében működő betegsegítő csoportokról.
- A másoknak nyújtott segítséggel önmagán is segíthet. Az önkéntes munka csökkenti a stresszt és a depressziót, sőt segíthet leszokni a dohányzásról, illetve a túlzott alkoholfogyasztásról is.
Legyen kreatív!
A kreatív hobbik élvezetesek és sikerélményt adnak, így elvonják figyelmét a betegségéről és sokat segíthetnek a stressz csökkentésében, írja ki magából! Próbálkozzon kreatív írással. Nem feltétlenül kell regényt írnia, bőven elég, ha napló formájában beszámol a tapasztalatairól.
Egy brit pszichiátriai kezelésekkel foglalkozó lap szerint „amikor a páciensek leírták traumatikus, stresszes vagy érzelmileg megterhelő élményeiket, az a testi és lelki egészségüket egyaránt javította.” Hallgasson zenét! Szakítson időt az ön által legjobban kedvelt stílusú zene hallgatására. Kimutatták, hogy akik műtétre várva maguk választottak zenét, azoknál csökkent a szorongás és kevesebb fájdalomcsillapítóra volt szükségük.
Egy 2010-es finn tanulmány pedig arról számolt be, hogy a zenehallgatás a stroke-on átesett betegek agyában olyan változásokat idézett elő, amelyek a sérült agyi funkciók javulásához vezettek. Találja meg magában a művészt! Próbálkozzon festéssel vagy szobrászkodással!
A brit Art for Health (Művészet az egészségért) című jelentés 15 közösségi művészeti projektet vizsgált meg, és az alábbi következtetésre jutott:
A művészi tevékenység nyilvánvalóan alkalmas arra, hogy jelentősen javítsa az egészségi állapotunkat, közérzetünket és életvezetésünket.
A projektek – a festéstől a foltvarrásig – segítettek a résztvevőknek abban, hogy pozitívabban gondolkodjanak, csökkenjen a magányosságuk és szorongásuk, miközben megnőtt az önbizalmuk és önbecsülésük, ami segített nekik a társas kapcsolatok kialakításában.
Környezet és hangulat
Florence Nightingale, a neves brit ápolónő az elsők közt ismerte fel, mennyire fontos a beteg környezete. Noteson Hospitals (Jegyzetek a kórházakról) című könyvében így írt: „a pácienst körülvevő tárgyak formájának változatossága és élénk színe ténylegesen segíti a gyógyulást.” Ön is sok mindent tehet azért, hogy ideális környezetet teremtsen.
- Fény! Tartsa a függönyöket széthúzva és vágja le a lombokat az ablak előtt, hogy a fény akadálytalanul bejusson az otthonába. A természetes fény jót tesz a testnek, az elmének és a léleknek egyaránt.
- Természet. Ha lehet, olyan helyen időzzön, ahonnan kilát a zöldbe. A vizsgálatok szerint a növények és a természet látványa csökkenti a stresszt és fokozza a pozitív érzéseket. Ha nincs kertje, vegyen szobanövényeket. Vegye körül magát a kedvenc színeivel – vásároljon néhány új díszpárnát, képet vagy takarót.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.