Gyors felépülés

A pozitív hozzáállás a legtöbb betegség esetén a gyógyulás tényezője!

Különösen, ha jelentős életmódbeli változtatásokra van szükség. Ráadásul a betegség alakulását/kimenetelét is nagyban befolyásolhatja azt, hogy ön hogyan éli meg saját helyzetét.

Pozitív vagy negatív?

A kutatások szerint a derűlátó szemlélet jót tesz az egészségnek. A New York-i Columbia Egyetem kutatói például nemrég azt találták, hogy a boldog emberek körében ritkábbak a szív- és érrendszeri betegségek. Az okokat egyelőre nem sikerült tisztázni. Talán arról van szó, hogy a pozitív hozzáállású egyének jobban kezelik a stresszes helyzeteket, csökkentve ezzel a stressznek a szervezetre gyakorolt káros hatásait, vagy talán egyszerűen csak egészségesebben élnek.

Ennek a fordítottja is igaz: azok, akik reményvesztettnek és tehetetlennek érzik magukat, vagy akik folyton külső tényezőket okolnak azért, ami velük történik, általában kevésbé képesek megbirkózni a betegségekkel.

Változtasson a gondolkodásán!

A súlyos betegségben szenvedők fokozott lelki sérülékenységének egyik fő tényezője az az érzés, hogy már nem urai a helyzetnek. A személyiségtípusán ugyan senki sem tud változtatni, de azon igen, hogy hogyan néz szembe a betegséggel. A szívbetegeknek kidolgozott rehabilitációs programok például csökkenthetik a szívinfarktuson átesettek szorongását, így nagyobb hajlandóságuk lesz mozogni, ami viszont elősegíti a gyógyulásukat. Próbálja ki az alábbi módszereket, amelyek segíthetnek elterelni figyelmét a negatív gondolatokról: Jelöljön ki gondolkodási időt!

Jegyezzük meg! Szánjon naponta kb. 15 percet arra, hogy a betegségére összpontosít ahelyett, hogy engedné a gondolatait a nap folyamán újra meg újra visszatérni erre a témára.

Éljen a mának!

Mindig csak az adott nap teendőire összpontosítson, és ne törődjön azzal, mit hozhat a jövő.

Vegye körül magát pozitív gondolkodású személyekkel!

Töltsön minél több időt olyanokkal, akik konstruktívan állnak a problémákhoz, támogatják önt és megnevettetik. Kerülje viszont a vészmadarakat, akik negatív hozzáállásukkal alááshatják törékeny önbizalmát. Gyakorolja a tudatosságot! Ez lényegében azt jelenti, hogy érzékeit minden pillanatban tudatosan használja – megfigyeli a szappan illatát a zuhany alatt, hallja a vasalóból kitóduló gőz sziszegését vagy érzi a szájába vett étel állagát, ízét.

Hogyan befolyásolja az elme a testet?

Iszonyatosan fáj a foga, de leül, hogy megnézze kedvenc vígjátéksorozatát – és egy fél órára el is feledkezik a fájdalomról. A műsor után újra kezdődik a gyötrelem. Miért van ez így? A jelenségben többféle tényező is szerepet játszik, így nem csoda, hogy az elme testre gyakorolt hatásai mind a mai napig lenyűgözik a kutatókat. Rendkívüli erőről van szó: egy amerikai kutatásból kiderül, hogy azon férfiak, akik hisznek benne, hogy az átlagosnál kisebb esélyük van a koszorúér-betegségre, háromszor kisebb valószínűséggel halnak meg szívinfarktusban és stroke-ban.

Hatásos orvosság

Az egyik legnevesebb amerikai kórház, a Mayo Klinika orvosai szerint a pozitív gondolkozás következtében:

  • javul a közérzet és a hangulat;
  • ritkább a depresszió;
  • a nehézségeket és a stresszt hatékonyabban lehet kezelni;
  • nagyobb az ellenállás a meghűléssel szemben;
  • csökken a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázata.

Placebo és nocebo

Amikor új gyógyszereket tesztelnek klinikai vizsgálatokkal, mindig vannak olyan páciensek, akik bár hatóanyag nélküli, úgynevezett placebo-tablettát kapnak, a tünetek javulását tapasztalják – mert erre számítanak. Még a placebo-műtétek is hatásosak lehetnek: régebben az anginás fájdalmat 60 százalékkal csökkentő operációt végeztek, de már felhagytak vele, mert kiderült, hogy a bőr puszta bemetszésé is hasonló arányú javulást idéz elő.

A placebo-hatás nem csak a pozitív gondolkozással függ össze

Ma már tudjuk, hogy a hatóanyag nélküli gyógyszerek is kémiai változásokat okoznak az agyban. A Torinói Egyetem professzora, Fabrizio Benedetti megállapította, hogy azon Parkinson-kóros betegeknél, akiknek enyhültek a tünetei az agyi dopaminszintje hasonló mértékben nőtt meg miután egy gyógyszerkísérlet során placebót kaptak, mint a hatóanyag tartalmú gyógyszerrel kezelt alanyok esetében.

A placebo hatás kémiai válaszreakció, amelyet a felfokozott várakozás vált ki

A reakció erejét sok tényező befolyásolja: az, hogy ki adja, mit mond a betegnek, sőt még a környezet is, ahol mindez történik. Amikor Benedetti professzor pácienseinek tudtukon kívül bizonyítottan hatásos fájdalomcsillapítót adtak, az nem használt. A New Scientist cikke szerint ennek az az oka, hogy a placebo-hatás és a hatóanyag együtt serkentik az endorfinoknak nevezett természetes fájdalomcsillapító szerek termelődését. Ugyanez igaz lehet más gyógyszerek esetében is.

Az úgynevezett nocebo hatás viszont ártalmas lehet!

A szorongás miatt a páciensek tüneteket és kellemetlen mellékhatásokat észlelhetnek magukon, mert erre számítanak. A hatás valós, mint ahogy valósak az érzések is, amelyekről az alanyok beszámolnak: az agyban mérhető kémiai változásokat mutattak ki. A nocebo gyakran megfigyelhető kemoterápiában részesülő betegek esetében. Az érintettek nagyjából egyharmada érez rosszullétet, csak mert számít rá, és egytizedük már a kezelés előtt hány. A nocebo-reakció hipnózissal vagy relaxációs technikákkal enyhíthető.

A legtöbben pontosan tudják, hogy a stressz és a betegségek kialakulása között összefüggés van. A főnöke folyamatosan szekálja, a kisbabája miatt éjjelente alig alszik, a barátnője épp egy csúnya válás kellős közepén van – és ha mindez nem lenne elég, ledönti a lábáról az influenza.

Az összefüggést tudományos vizsgálatok is alátámasztják:

Az Ohiói Állami Egyetemen végzett kutatások szerint a stresszhatás alatt állók fogékonyabbak a fertőzésekre, és a sebeik is lassabban gyógyulnak. A Brit Szívalapítvány szerint az olyan stresszes helyzetek, mint a válás vagy a munkahelyi problémák, megnövelhetik a cukorbetegség kialakulásának kockázatát, különösen azoknál, akiknek a családjában előfordult már a betegség.

A stressz a meglévő cukorbetegség kezelhetőségét is befolyásolhatja:

Az European Heart Journal nevű szaklap 2010-ben számolt be arról, hogy azoknál a teljes munkaidőben dolgozó alkalmazottaknál, akik napi 3 óránál többet túlóráztak, 60 százalékkal nagyobb volt a szívproblémák kialakulásának valószínűsége. A kutatók szerint az okok között fellelhető a magas vérnyomás, az alváshiány és a stressz.