Gyors felépülés

Vegye kézbe a gyógyulás irányítását!

Harcoljon… és győzzön!

Nagyon kevés embernek adatik meg, hogy panaszmentesen élje az életét. Akár múló rosszullétről, akár súlyos betegségről van szó, ha tisztában van az állapotával és azzal, hogy mi mindent tehet, akkor kezében a kulcs a gyors és teljes gyógyuláshoz.

Megtudhatja, hogyan érdemes együttműködni az orvosával:

Hogyan kérdezzen rá a pontos diagnózisra, mit várhat a különböző kezelésektől, és milyen kérdésekre kell választ kapnia, hogy ismét erősnek érezhesse magát. Egészségügyi szakemberek magyarázzák el, melyek azok az igen fontos lépések, amelyeket érdemes megtennie a saját, illetve a gondjaira bízott családtagok minél gyorsabb és teljesebb felépüléséért.

A diagnózis felállítása és a kezelés módjának megállapítása a háziorvos, illetve a szakorvosok feladata, ám a legtöbbjüknek sem ideje, sem lehetősége nincs arra, hogy aktív szerepet vállaljon a páciens gyógyulásában.

Ezért is különösen fontos ez a cikksorozat, amely

  • segít újra talpra állni a kisebb vagy nagyobb betegségek és balesetek után, több tucat jól bevált ötletet és stratégiát kínálva mindehhez,
  • bemutatja a gyakorlatokat, amelyeket a fizikoterápiás szakemberek és gyógytornászok javasolnak a legkülönfélébb panaszok és betegségek kezelésére, valamint műtétek után,
  • tucatnyi ötlettel szolgál, amelyek javítják a kedélyállapotát, enyhítik a fájdalmait, és segítik az ellazulásban, valamint az alvásban,
  • olyan módszereket és megoldásokat ismertet, amelyeket mindennapjai részévé téve hatékonyan viselheti gondját fiatal és idős családtagjainak egyaránt,
  • megtörtént eseteket mutat be, olyan emberek történeteit, akik különféle súlyos betegségekből gyógyultak meg.

Egyre több kutatási eredmény igazolja, hogy az emberek életmódja nagyon nagy hatással lehet arra, hogyan birkóznak meg a betegségekkel. Cikksorozatunk elkíséri önt az egészséghez vezető úton.

Mi okozza a betegségeket?

Vajon miért van az, hogy ha egy csoportnyi ember megfertőződik ugyanazzal a náthavírussal, egyeseknek szörnyű torokfájása lesz és folyik az orra, míg mások csak enyhe tüneteket tapasztalnak vagy el sem kapják?

Az ilyen kérdésekre nincsenek egyszerű válaszok: a genetika, a környezet és az életmód egyaránt számít, ráadásul ezek mindegyike befolyásolja a többit is, ám az orvosok ezt a jelenséget csak most kezdik megismerni. A tényezők egy része tőlünk függetlenül hat ránk, sokat tehetünk azonban azért, hogy befolyásoljuk szervezetünk reakcióit a fertőzésekre, a sérülésekre vagy a potenciális antigének termelődésre.

Számít az életmód

Kutatási eredmények! A londoni Cancer Research UK kutatóintézet adatai szerint a rákos megbetegedéseknek mintegy fele megelőzhető lenne életmódbeli változtatásokkal. Egyre több kutatás igazolja, hogy a dohányzás és az alkohol elkerülése, az egészséges táplálkozás és a testmozgás azok túlélési esélyeire is hatással lehetnek, akiknél már kialakult a betegség.

A szakértők korábban úgy hitték, hogy az olyan családokban, ahol gyakran fordult elő szívbetegség, semmit sem tehetnek, hogy az egymást követő nemzedékeknél ne alakuljon ki a – gyakran korai halált okozó – kóros elváltozás. Ma viszont tudjuk, hogy akinek magas a koleszterinszintje, az megfelelő gyógyszerek szedésével, egészségesebb étrenddel és több testmozgással jelentősen csökkentheti a szívinfarktus kockázatát. A megelőzés tehát nagyon fontos.

Ám amíg nem vagyunk képesek az összes betegség ellen megvédeni magunkat – márpedig ez eléggé valószínűtlen -, addig továbbra is sokat kell tennünk azért, hogy javítsuk gyógyulási esélyeinket. A folyamat bizonyos részeiért az orvosok a felelősek.

A kezelések maximális kihasználása

Bármi problémája van az egészségével, az orvosok és egészségügyi dolgozók a legmegbízhatóbb szövetségesei. Bizonyított tény, hogy az orvosokkal kialakított jó viszony kedvező hatással van a betegre.

Segítő kéz

Minden ember másképp reagál a közölt diagnózisra, különösen akkor, ha súlyos állapotról van szó. Éppen ezért, ha orvoshoz megy, és fennáll a lehetősége, hogy rossz hírt fog kapni, vigyen magával egy kísérőt, írjon listát a kérdéseiről és hagyjon helyet a lapon, ahová felírhatják a válaszokat.

Mit kérdezzünk

Ha felkeresi az orvosát – legyen az a háziorvos vagy egy szakorvos – vigyen magával egy listát a kérdéseivel.

Íme néhány példa:

  • Mi a bajom?
  • Mi okozza?
  • Milyen tüneteim lesznek, milyen változásokra számíthatok, és meddig fog mindez tartani?
  • A betegség hamar elmúlik vagy rosszabbodni fog, esetleg krónikussá is válhat?
  • Milyen kezelési lehetőségek vannak?
  • Gyógyítható a betegségem?
  • Hol kaphatok több információt?
  • Mi a következő lépés?

Aktív részvétel

Ne tartson attól, hogy a betegségére és a kezelési lehetőségekre vonatkozó kérdések idegesítik az orvosát. Az egészségügyben dolgozó szakemberek túlnyomó többsége örül annak, ha a páciensek kiveszik a részüket saját ellátásukból; az ilyen esetekben a kezelés nagyobb hatékonysággal alkalmazható és gyorsabb gyógyulás várható. Mi több, a kutatások azt mutatják, hogy ha valaki úgy érzi, aktív szerepet vállal a saját kezelésében, valószínűleg elégedettebb a kapott ellátással is.

Tudjon meg minél többet!

Ha jól tájékozott az állapotát illetően, akkor tudni fogja, milyen kérdéseket érdemes feltenni, és milyen kezelésre számíthat. Mindig legyen körültekintő, amikor a világhálón olvas betegségekkel kapcsolatos leírásokat! Rengeteg a riasztó, félrevezető vagy egyszerűen helytelen internetes tartalom, és ezek sokszor többet ártanak, mint amennyit használnak.

Döntések a gyógyuláshoz vezető úton

A diagnózis felállítása után a háziorvosa (vagy az a szakorvos, akihez az előbbi irányította) sorra veszi a lehetséges kezeléseket. Vannak olyan esetek – például ha influenzás -, amikor egyszerűen csak időre és néhány hétköznapi orvosságra van szükség. Ilyenkor a mielőbbi gyógyulás elsősorban az érintetten múlik.

Súlyosabb esetben, például ha szív- és érrendszeri betegséget állapítanak meg, az orvos különböző gyógyszereket ír fel, amelyeket pontosan az előírás szerint kell beszedni. Ha szívbetegséget diagnosztizálnak önnél, akkor további lépéseket is meg kell tennie. Módosítani kell az étrendjét, és a rendszeres testmozgást be kell iktatnia a mindennapjaiba, hiszen ezek segíthetik az egészsége helyreállítását. Megint más esetekben a műtét lehet az elsődleges megoldás, de sok mindent tehet az operáció előtt és után azért, hogy felgyorsítsa gyógyulását.

Konzultáció

Mivel a bizalom kulcsfontosságú a kezelés sikere szempontjából, nagyon fontos, hogy minden kérdését és aggodalmát megbeszélje a házi-, illetve szakorvosával. Ha még ekkor sem elégedett, kérhet konzultációt. Amennyiben a háziorvosi rendelőben több orvos is dolgozik, esetleg megpróbálhat beszélni valaki mással is közülük. Ha szakorvost szeretne váltani, akkor a háziorvosának újabb beutalót kell írnia.

A kapott egészségügyi ellátás szubjektív megítélése szempontjából nagyon fontos, hogy olyan orvost találjon, akit kedvel és tisztel, és akiben meg is tud bízni, ezért sok esetben érdemes rászánni az időt, és több orvost is felkeresni.

A képzett beteg

A következőkben életmódja négy kulcsfontosságú területével foglalkozunk, hogy olyan változtatásokat vezethessen be, melyek révén könnyebb lesz helyreállítania az egészségét.

Fontos a hozzáállás

Az ugyan képtelenség, hogy valaki pusztán gondolati úton meggyógyíthatja magát, viszont az sem kétséges, hogy a mentális hozzáállásnak fontos szerepe van. Amerikai kutatók 1000-nél is több mellkasi fájdalmakra, fejfájásra, hátfájásra, hasfájásra és fogyásra panaszkodó beteg adatait elemezve megállapították, hogy csupán 16 százalékuknál volt kimutatható tényleges testi ok. Úgy vélték, a többieknél „pszichoszociális okokról” lehetett szó (vagyis olyanokról, amelyek a páciens érzelmi állapotával és szociális hátterével kapcsolatosak). A gyógyulás függ attól is, hogy az érintett miként birkózik meg a betegséggel.

A hozzáállás és a várható élettartam közti összefüggést több tanulmány is igazolta

A Circulation (Keringés) című szaklapban megjelent egy csaknem 100 000 nő bevonásával, nyolc év alatt készült vizsgálat eredménye, mely szerint a legoptimistábbaknál 14 százalékkal kisebb volt a bármilyen okból bekövetkező elhalálozás valószínűsége, mint a leginkább borúlátóknál, pedig figyelembe vették az egyéb tényezőket is, mint az anyagi helyzet és az életmód.

A megfelelő étrend

Az egészséges étrend kulcsfontosságú a betegségek megelőzésében. Egyes vélekedések szerint a rákos megbetegedések egyharmadát – legalábbis részben – a nem megfelelő táplálkozás okozza. Annak, hogy mit eszik, hatása van arra is, miként birkózik meg a szervezete az esetleges támadásokkal. A megfelelő tápanyagokat tartalmazó ételek különösen nagy mértékben serkenthetik az immunrendszer működését, és ezzel segítenek a fertőzések elleni harcban.

A helyes étrend elegendő energiával látja el szervezetét mindazon tápanyagokkal is, amelyek segítenek a sejtek regenerálódásában, és felgyorsítják a szövetek gyógyulását, ugyanakkor a helytelen táplálkozás gátolhatja a lábadozást, és fokozhatja a szövődmények kialakulásának kockázatát. Ebben a fejezetben bemutatjuk, hogyan indíthatja el az optimális egészségi állapot felé vezető úton az olyan kiegyensúlyozott étrend, amely tartalmazza valamennyi fő élelmiszercsoportot.

A testmozgás erősít

Sok betegség korai szakaszában elsősorban pihenni kell, ám ha valaki túljutott a nehezén, a gyógyulási folyamatban fontos szerepe van a testmozgásnak, amely ráadásul az izmokat is erősíti és a hangulatot is javítja. Nem kell edzőterembe járnia vagy aktívan sportolnia, hiszen a testmozgás hétköznapi változatai ugyanolyan kedvező hatással vannak testére. A kertészkedés, a házimunka vagy a kutyasétáltatás csak néhány a sok közül. Végezzen hetente ötször harminc percen át olyan mérsékelten intenzív testmozgást, amelynek végére egy kicsit kifullad.

Az alvás gyógyít

Észrevette már, hogy könnyebben kap el fertőzéseket, amikor kimerült? Az amerikai Carnegie Mellon Egyetem kutatói kimutatták, hogy minél kevesebbet alszunk, annál nagyobb valószínűséggel fázunk meg, kapunk náthát. Ennek az lehet az oka, hogy az alváshiány gátolja az immunrendszer működését, és ezzel rontja a szervezet vírusokkal szembeni védekezőképességét. Egy másik tanulmány szerzői irritábilisbél-szindrómában (IBS) szenvedő nőknél összefüggést találtak a nem kielégítő alvás és az emésztőrendszeri tünetek jelentkezése között.

A testünknek szüksége van a nyugalomra, hogy regenerálódni tudjon, de a betegség vagy sérülés miatt legyengült szervezetnek az átlagnál több idő kell ehhez. A nyugodt alvás nélkülözhetetlen az agykéreg egészséges működéséhez is. Vannak bizonyítékok arra nézve is, hogy aki rosszul alszik, érzékenyebb a fájdalomra és kevésbé képes összeszedni magát ahhoz, hogy megvalósítsa a gyógyulását segítő célkitűzéseket.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.