Rákmegelőző életmód

Dohányzás és a rák: az első számú kockázati tényező!

A dohányzás és a rák összefüggéseiről annyit írtak már, és olyan sok kutatási adat áll rendelkezésre, hogy ma már majdnem minden gyerek is tudja: a dohányzás árt az egészségnek. Számos egyéb betegség mellett a cigaretta a rák kockázatát is drasztikusan növeli.

A tüdőrák-megbetegedések 85 százaléka és a tüdőrák okozta halálesetek 87 százaléka a dohányzásra vezethető vissza. A dohányfüst nemcsak a tüdőrák kifejlődését segíti elő, hanem rákot okozhat nem kevesebb mint 16 szervben, illetve szerv­rendszerben. A gége-, a szájüregi, a nyelőcső- és az orrüregi rákok 40-60 százalékát is a dohányzás okozza. E káros szokás egyéb rosszindulatú daganatok kockázatát is emeli, például a húgyhólyag-, a hasnyálmirigy-, a vese-, a gyomor-, a prosztata-, az emlő- és a méhnyakrákét. Felkavaró számok.

A dohányzás veszélyezteti az egészséget

A dohányzás nemcsak a dohányzóknak árt, hanem a környeze­tükben lévő nem dohányzó embereknek is. Nem véletlen, hogy a cigaretták csomagolásán már sok éve szigorú figyelmeztetés olvasható. A legtöbben tisztában vannak a dohányzás veszélyei­vel: mind a dohányosok, mind a nem dohányzók tudják, hogy a terhes nőknek nem szabad cigarettázniuk, hogy a füst külö­nösen árt a gyerekeknek, hogy a passzív dohányzás is tartósan egészségkárosító hatású, és hogy a dohányzás nemcsak rákot, hanem számos más betegséget is okozhat.

Mindennek ellenére nagyon kevés dohányos foglalkozik komolyan ezekkel a gondolatokkal

Azt mondják, „a nagyapám 90 éves koráig szívta, és semmi baja nem lett tőle, miért éppen én lennék rákos?”, és egyszerűen nem vesznek tudomást a koc­kázatokról. Pedig a képlet világos: a krónikus betegségek és az ezekből fakadó halálesetek legfontosabb, de egyben elkerülhető kockázati tényezője a dohányzás.

Másképpen megfogalmazva: az egészséges élet és a dohányzás egymást kizáró fogalmak, ahogyan ezt a számok igen meggyőzően és riasztóan igazolják. Természetesen nem minden dohányos hal meg kötelezően rákban, és a nem dohányzók sincsenek automatikusan védve a rákbetegségek ellen.

Vigyázat! A dohányzás tüdőrákot okoz: 100 esetből 85 egyértelműen a dohányzásra vezethető vissza.

Dohányzás és tüdőrák

A bizonyítottan a dohányzás okozta ráktípusok listájának élén a tüdőrák áll – ez a legagresszívebb rákok egyike. A halálozási arány a tüdő- és légcsőrákos betegek körében jóval magasabb, mint sok más rákbetegségben. A dohányos férfiaknak a nem dohányzókkal összehasonlítva 22-szer nagyobb a kockázatuk, hogy tüdőrákban haljanak meg.

Genetikai hajlam

Különösen nagy a rizikó azokban a családokban, ahol már előfordult tüdőrák – az ilyen családok tagjainak kiváltképp kerülniük kell mind az aktív, mind a passzív dohányzást. A betegek génjeit megvizsgálva a Brit Rákkutató Intézet humángenetikusai összefüggést találtak az 5., 6. és 15. kromo­szómán lévő génvariánsok és a tüdőrákra való hajlam között. Ezerhatszáz tüdőrákos genetikai állományát hasonlították össze 1400 egészséges emberével….

Az eredmények úttörő jellegűek:

  • Azok a személyek, akikben az 5. kromoszómához köthető genetikai elváltozásokat találtak, gyakrabban betegedtek meg adenokarcinómában (egy nyálkahártya-eredetű ráktípus).
  • A 6. kromoszóma génhibája befolyásolta, hogy a betegben milyen típusú tüdőrák alakult ki.
  • A 15. kromoszómán két egymástól független helyen is kimu­tattak a tüdőrákhoz köthető elváltozást. Ezek a helyek olyan géneket tartalmaznak, amelyek egy része a dohányzási szo­kásokat, másik része pedig a sejtszaporodást és a sejthalált befolyásolja.

Azok a dohányosok, illetve exdohányosok, akikben az 5., a 6. vagy a 15. kromoszómán jelen van ilyen génvariáns, 28 száza­lékkal nagyobb valószínűséggel betegszenek meg tüdőrákban. Ha a génvariáns két kromoszómán is megtalálható, a kockázat 80 százalékra emelkedik. Ugyanakkor a génvariánst hordozó nem dohányzók esetében nem nő a tüdőrák kockázata. A kuta­tás következő lépése az lesz, hogy megkísérlik kimutatni, hogyan vezetnek a génhibák a rák kialakulásához.

A számok jelentősége

A betegség kockázata nő az elszívott cigaretták és a dohányos évek számával. Az orvosok használják a „csomagév” kifejezést, amely a naponta elszívott csomagok számának szorzata az évek számával. Tehát akár napi egy csomag cigarettát szív el valaki 30 éven át, akár napi három csomagot 10 éven át, ez a szám ugyanakkora. Minden dohányos esetében nagy a rizikó, de összehasonlíthatatlanul nagyobb, ha valaki sokat dohányzik. A jó hír az, hogy a sejtek megújulásának és a szervezet öngyó­gyító erejének köszönhetően a leszokás után minden évvel csökken a tüdőrák kockázata.

Mi történik a dohányzáskor?

A cigarettafüst belégzésével a nikotin bejut a tüdőbe, és onnan másodpercek alatt a véráram útján az agyba. Ott bizonyos receptorokhoz kötődik és idegi ingerületátvivő anyagokat sza­badít fel, amelyek a hangulattól függően élénkítenek vagy ella­zítanak. A nikotinnak ez a kettős hatása hozzájárul a függőség kialakulásához. A dohányos az első slukk után átmenetileg jobban érzi magát, ám ez a cigaretta elnyomását követően nagyon gyorsan elmúlik, és újra kialakul a feszültség és a nyugtalanság. A függőség fokától függően a dohányos előbb-utóbb úgy érzi, sürgősen rá kell gyújtania, hogy megint érezze a pozitív hatást – és kialakul egy ördögi kör.

A nikotin azonnali hatásai kellemesek

Csillapítja az éhséget, ébren tart, növeli az összpontosítási képességet, ráadásul javul a hangulat, valamint enyhül a stressz, a szorongás és a fájda­lom. Az érem másik oldala a hosszabb távon fellépő tüdő­betegség – és az ezzel járó köhögés és légszomj -, továbbá az érbetegségek, keringési zavarok. Az első figyelmeztető jelek jóval a rákbetegség esetleges kialakulása előtt megjelennek.

Miért olyan káros a dohányzás?

A függőséget okozó anyag, a nikotin egy francia diplomatáról, Jean Nicot-ról kapta a nevét, aki a 16. században Európa nemesi udvaraiban népszerűsítette a dohánynövényt. A meg­engedett mennyiségben – cigarettánként 1 milligramm -a nikotin önmagában lényegében nem rákkeltő, ám a Német Rákkutató Központ szerint a cigarettában jelen lévő többi 4800 vegyület közül 90 bizonyítottan hozzájárul a rák megjelenéséhez.

Az Amerikai Rákkutató Társaság (American Cancer Society) adatai szerint a legveszélyesebb összetevők a nitrózaminok és a policiklikus aromás szénhidrogének. Ezeken kívül a dohányo­sok egy sor egyéb káros anyagot is belélegeznek, ilyen a kén­dioxid, a nitrogén-oxid, a szén-dioxid, a benzol, a formaldehid, az ammónia, az arzén, a nikkel, a kadmium, az ólom és sok más vegyület.

Ezek mindegyike bizonyítottan negatív hatással van az egészségre, és a véráram útján eljutnak majd minden szervbe, ahol károsodást okoznak. A rák mellett olyan súlyos betegségeket is kiválthatnak, mint a szív- és érrendszeri betegségek, az idült obstruktiv légúti betegség (COPD), a gyomor- és bélfekély, továbbá növelik a csontritkulás kockázatát. A mérgek egy részét a vese kiválasztja, és a vizelettel továbbítja a húgyhólyagba – a hólyagban összegyűlő, méreganyagokat tartalmazó vizelet hólyagrák kialakulásához vezethet.

Dohányzás: tények és számok

A dohányzók száma az I. világháború után meg­kétszereződött. A fejen­kénti fogyasztás Magyarországon 0,99 kg volt (Németországban 2,01, Nagy-Britanniában 1,41, Franciaországban 1,29 kg) A tüdőrák és a dohány­zás közötti összefüggést 1964-ben bizonyították be a kutatók. 2009-ben világszerte 1,1 milliárd ember dohányzott.

A dohányosok aránya a lakosság körében:

  • Ausztria (2009): 36,3%
  • Svájc (2009): 27%
  • Németország (2009): 26%
  • Magyarország (2012): 28,9% (forrás: Országos Egészségfejlesztési Intézet)
  • A naponta eladott ciga­retták száma
  • Németországban: 1999: 145 millió szál 2009: 87 millió szál
  • Magyarországon: 2012: 8,4 millió szál, míg az összes elszívott cigaretta (naponként): 12,2 millió szál (a sodortakkal együtt)
Jegyezzük meg! A pipázás és a szivarozás nem okoz olyan gyorsan függőséget, mint a cigarettázás – mindazonáltal ezek is ártalmasak. A szájnyálkahártya-, a nyelv-, a gége- és a nyelőcsőrák kockázata éppolyan magas, mint a cigaretta esetében. A tüdőrák, a tüdőtágulat és az idült hörghurut ezeknek a dohányosoknak az esetében is ötször gyakoribb, mint a nem dohányzók körében.

Passzív dohányzás: a lebecsült veszély

Az utóbbi években a passzív dohányzás hatásait is kutatni kezdték. Kiderült, hogy akik nem dohányoznak ugyan, de belélegzik mások cigarettájának füstjét, ugyanazokat a mérgező és rákkeltő anyagokat szívják be, mint maguk a dohányosok. Már rövid idő után is légúti irritációtól szenvednek, szemük kipirosodik és bedagad. A passzív dohányzás súlyos panaszokat és betegségeket okoz; a

Vigyázat! Az állandó dohányfüstnek kitett családtagok tüdőrák kockázata 24-szeres a dohányfüsttel nem érintkező emberekéhez képest. Külö­nösen a gyerekek veszélyeztetettek.

Leszokási lehetőségek

Az a tény, hogy a korábban dohányzó magyarok 23 százaléka állítja magáról, hogy ma már nem gyújt rá, azt mutatja: le lehet szokni. Ezeknek az embereknek sikerült megszabadulniuk a nikotinfüggőségtől. Hogy hogyan lehet legyőzni a káros szen­vedélyt? Sokféle, a leszokást segítő eszköz és trükk létezik, de a csata fejben dől el. Erős elhatározásra van szükség. Az elvonási tünetek nem súlyosak, és az eseteknek kb. csak a felében jelent­keznek. Sokkal kellemetlenebbek a pszichés hatások, de meg­felelő előrelátással ezeket a buktatókat is el lehet kerülni.

A dohányzás szenvedély

Nem szeretnénk hamis illúziókat kelteni. A dohányzás szenve­dély, amely fizikai és pszichés függéshez vezet – ezeket az aka­dályokat le kell tudni győzni. Nem szabad félvállról venni a leszokást: kevés sikerre számíthat, aki túl gyorsan akar megsza­badulni a káros szenvedélytől. Jó, ha ezzel mindenki tisztában van, aki le akarja tenni a cigarettát.

Tegyük fel magunknak a következő kérdéseket:

Tulajdon­képpen miért dohányzom? Mikor gyújtok rá? Feleljünk őszin­tén. A probléma megoldása felé tett első lépésünk dohányzási szokásainknak, jobban mondva függőségi állapotunknak a tisztázása és tudatosítása lehet. Egy biztos: meg kell válni a dohányzás nyúj­totta élvezetektől, akár a láncdohányosok, akár a kocadohá­nyosok közé tartozunk.

Leszokás nikotinhelyettesítőkkel

A nikotinhelyettesítő terápia kontrollált nikotinadagolással segíti a cigarettáról való leszokást. A függőség egyre kisebb adagok bejuttatásával fokozatosan csökkenthető, és az ember megtanulja, hogyan lehet élni anélkül, hogy állandóan a ciga­rettásdoboz után nyúlna. A patikákban recept nélkül kaphatók különféle tapaszok, rágógumik és szopogatótabletták. Ez a terápia megfelel mindazoknak, akik a Fagerström-teszt alapján a negyedik csoportba tartoznak (8-10 pont), akiknek valami­lyen betegség miatt kell leszokniuk a dohányzásról, akik már többször próbálkoztak a leszokással, vagy akiknek elvonási tüneteik vannak.

Várandós anyák, cukorbetegek és krónikus betegségben szenvedők csak orvosi jóváhagyással alkalmazzák a nikotinhelyettesítőket. Az, hogy mennyire segít az akupunk­túra a dohányzásról való leszokás­ban, attól is függ, milyen a hozzáállá­sunk az alternatív orvosláshoz.

Leszoktató orvosságok

A vényköteles vareniklint ki­fejezetten a dohányzásról való leszokásra fejlesztet­ték ki. A bupropion tulajdon­képpen antidepresszáns, de szintén használják leszoktatásra. Nem adható várandós nőknek, cukorbe­tegeknek, vese-, valamint szív- és érrendszeri beteg­ségek esetén, illetve olya­noknak, akiknek magas a vérnyomásuk.

Tűkkel a függőség ellen

Egyes esetekben a megfelelő pontokon alkalmazott akupunktúrás kezelés sikerrel csillapítja a szenvedélybetegsé­gek elvonási tüneteit, különösen, ha a betegben megvan ugyan az elhatá­rozás a leszokásra, de egy közepes erősségű függőség már kialakult. Leg­alább öt alkalomból álló kezelésre van szükség, de ha kell, meg is ismételhető a sorozat. Előnye, hogy nincsenek mellékhatásai. Fontos azonban, hogy megfelelően képzett személy végezze a kezelést, ezért kérjünk tanácsot háziorvosunktól.

Homeopátiás leszoktatás

A homeopátia, esetenként az akupunktúra kísérőjeként, szintén segítséget nyújthat a dohányzásról való leszokásban. Egyes e célra javasolt homeopátiás szerek állítólag csillapítják az elvonási tüneteket, csökkentik a keringési panaszokat és a hányingert, és mérséklik a cigaretta utáni vágyat. Van olyan is, amelyik enyhíti az ingerlékenységet, a rossz hangulatot és a falásrohamokat. Az alkalmazandó szereket beszéljük meg háziorvosunkkal vagy képzett természetgyógyásszal, homeo­pata szakemberrel.

Leszoktató programok

A speciális leszoktató programok kb. 50 százalékban sikeresek, de az eredmény nem mindig tartható fenn huzamosabb ideig. Egy önsegítő csoporthoz való csatlakozás, amelynek tagjai kicserélik tapasztalataikat és támogatják egymást a leszokás­ban, megfelelő megoldás lehet olyan dohányosok számára, akik erős késztetést éreznek a leszokásra, de nem biztosak abban, hogy képesek kitartani elhatározásuk mellett.

A dohányzásról leszoktató programok sikere hosszabb távon attól függ, hogy mennyire hatékony a személyes támogatás a foglalkozást vezető személyek részéről, és hogy készek-e a tan­folyam befejezése után is válaszolni a felmerülő kérdésekre és segíteni a problémák megoldásában. Egyes egészségpénztárak, legalábbis részben, fedezik a leszoktató kurzusok költségeit. Érdeklődjünk egészségpénztá­runknál, ahol a közelben elérhető tanfolyamokról is kaphatunk felvilágosítást.

Közepesen függők számára alkalmas módszer: önszuggesztió

A dohányzásról leszoktató klasszikus könyvek, amelyek néme­lyike hangoskönyv formájában, CD-n vagy DVD-n is kapható a könyvesboltokban vagy a világhálón, azok számára jelente­nek megoldást, akik nem szívesen vesznek részt csoportterápiás foglalkozáson, és inkább maguk szeretnék megoldani problé­májukat. Az audio- és videoanyagokból ismereteket szerez­hetünk a dohányzási szokásokról, ráismerhetünk saját szoká­sainkra és kidolgozhatjuk egyéni leszokási stratégiánkat. A módszer leginkább a rendszeresen dohányzó, de nem túl erős dohányos, megfontolt, tudatos embereknek megfelelő.

Nehéz esetekben segíthet a hipnózis

A gyakorlott terapeuta által végzett hipnózis a spontán, érzel­mek által irányított emberek számára alkalmas, továbbá azok­nak, akik nehezen tudnak elszakadni valamitől. Segíthet az erős dohányosokon is, akik el sem tudják képzelni az életüket cigaretta nélkül. Amikor a rágyújtás már automatikussá vált, a hipnózis azzal segít, hogy a tudattalan szintjén megváltoz­tatja a függőségi magatartásmintát.

A dohányzásról leszoktató hipnózis történhet egyéni és cso­portterápia keretében is – általában több ülésben zajlik a keze­lés. A költségeket a betegeknek maguknak kell fizetniük, de azért érdeklődjünk egészségpénztárunknál, van-e lehetőség arra, hogy ők fizessék a terápiát.

Mezoterápia

Elsősorban Franciaországban népszerű a mezoterápia nevű kezelés, amely a neurálterápiát (helyi érzéstelenítő kezelés), az akupunktúrát és az ortomolekuláris gyógyászatot kombinál­ja. A szenvedélybetegségek kezelésére használt akupunktúrás pontokon egészen vékony injekciós tűvel a bőr alá fecskendezik egy speciális keverék igen kis adagját.

A terápia állítólag csök­kenti a cigaretta utáni vágyat. Általában elegendő egy-két keze­lés, csaknem kizárta mellékhatás, és csak ritkán jelentkeznek elvonási tünetek. Egyes esetekben enyhe bőrirritáció léphet föl. A legtöbb országban, így Magyarországon is, a biztosító nem téríti a kezelés költségeit. Mezoterápia a dohányzás következ­tében kialakult bőrminőség-romlás kezelésére is igénybe vehető.

Kiút a függőségből

Csak igen kevés dohányosnak sikerül önszántából, a kitűzött időpontban abbahagynia a dohányzást és ki is tartania elhatá­rozása mellett. Sokaknak szükségük van egy bevezető idő­szakra, amely alatt felkészülnek az „X-napra”. Az alábbiakban bemutatunk egy tervet, amely segíthet az elhatározás sikeres megvalósításában.

A célt már mindössze három lépésben elérhetjük. Megfelelő előkészítés, a dohányzás tényleges abbahagyása, majd az első napok és hetek megerősítő programja után átléphetünk éle­tünk új, füstmentes szakaszába.

Első lépés: előkészítő szakasz

A nap kijelölése – Eltökéltük, hogy le akarunk szokni. A nap­tárunkban megjelöljük a napot, amikor abba fogjuk hagyni a dohányzást. Vajon tényleg megfelelő az időpont?

Lehetséges, hogy sürgető külső körülmények miatt döntöttünk, azaz mert:

  • orvosunk azt mondta, hogy le kell mondanunk a dohányzásról;
  • várandósok vagyunk, illetve a feleségünk gyermeket vár;
  • műtét vagy hosszabb kórházi kezelés előtt állunk. Pozitív változások is lehetnek a háttérben, például:
  • beleszerettünk valakibe, aki nem dohányzik;
  • új munkahelyünk van, ahol senki sem dohányzik;
  • megtaláltuk álmaink lakását;
  • vakációra, tanulmányútra vagy vitorlástúrára készülünk.

Nem megfelelő az időpont a dohányzásról való lemondásra, ha munkahelyünkön vagy otthon stresszes napjaink vannak, mert minden igyekezetünk ellenére hamar csődöt mondanánk. Zűrös időszakokban sokkal nagyobb a visszaesés veszélye, ezért ilyenkor nem érdemes rátenni még egy lapáttal, fokozva a feszültséget, mert így már az elején kudarcra ítéljük törekvé­sünket. Igazán kár volna.

A legjobb időpont a leszokásra

Jó-e, ha kijelöljük az X-napot a leszokás elkezdésére, vagy ez csak még nagyobb idegességet szül? A legtöbb dohányosnak szüksége van egy ilyen fix pontra, hogy kellőképpen fölkészülhes­sen. A legjobb valamilyen különleges napot választani, például születésnapot vagy valamilyen ün­nepet. Ilyenkor nehezebben engedünk a pszichológiai nyomásnak, hogy elhalasszuk a leszokást. Ha egy közönséges hétköznapot választunk, könnyen elgyengülhetünk, és azt mondhatjuk: ma nem, inkább majd jövő hétfőn.

Elektromos cigaretta

A nikotin belégzésének új és ál­lítólag egészségesebb módja az elektromos cigaretta. Elemről működő szerkezet, amely külsőre hasonlít a cigarettára és egy folyékony nikotint, aro­ma- és adalékanyagokat tartal­mazó kapszulát tartalmaz -ezeknek a gőzét lélegzi be a használója. A vélemények meg­oszlanak: van, aki úgy véli, hogy az e-cigaretta nem más, mint forró levegő, mások szerint vi­szont ez az igazi megoldás. Azért gondolják kedvező hatá­súnak, mert a dohányzásfüggők hozzájutnak a nikotinhoz, de nem szívják be vele együtt a ci­garettafüst rákkeltő anyagait. Állítólag a leszokásban is segít.

A kutatók azonban mindebben kételkednek; a legutóbbi vizsgá­lati eredmények egyértelműen cáfolták az előnyöket.

  • Az Egyesült Államok leg­felsőbb egészségügyi ható­sága, a Food and Drug Administration szerintaz e-cigaretták gőzében rákkeltő anyagok találhatók, például nitrózamin.
  • A Német Szövetségi Kockázatfelmérő Intézet arra figyelmeztet, hogy ne alkalmazzunk e-cigarettát a dohányzásról való leszokás­ra, mivel a nikotin maga is erős idegméreg, amely függőséget okoz.
  • A Genfi Egyetem dohány­zással foglalkozó kutatói ki­számíthatatlannak tartják a kockázatokat, ezért nem ajánlják az e-cigarettát.

Elemzés

Kezdjük el számba venni az X-nap előtt egy-két hét­tel függési magatartásunkat, céljainkat, a használandó mód­szert és a várható eredményt. Hasznos, ha minderről listát készítünk. Jegyezzünk fel naptárunkba minden egyes elszívott cigarettát egy héten át, és azt is, hogy

  • ezek közül melyikre volt tényleg szükség, és melyikről tudtunk volna csak nehezen lemondani;
  • mikor gyújtottunk rá automatikusan, különösebb meg­fontolás nélkül;
  • melyeket lehetett volna elkerülni.

Ebből már kirajzolódik egy minta, hogy milyen helyzetek­ben szívunk többet vagy kevesebbet, s mikor volna nehezebb, illetve könnyebb a lemondás.

Nyereség és veszteség

Miután elemeztük személyes függőségünket, mérleget kell készítenünk. Mit veszítenénk és mit nyernénk a dohányzásról való leszokással? Miért ragaszko­dunk a dohányzáshoz? Valójában mennyire nélkülözhetetlen? Akkor is dohányoznánk, ha egy doboz cigaretta 3000 forintba kerülne, vagy büntetnék a nyilvános dohányzást?

Valószínűleg félünk attól, hogy milyen következményekkel járna ennek a kedvelt, ám költséges szokásnak a kényszerű feladása. Valljuk be őszintén ezeket az aggodalmakat.

Félünk a leszokástól, mert:

  • a dohányzás hozzátartozik a baráti összejövetelekhez,
  • unatkoznánk nélküle,
  • gyakran feszültek és idegesek vagyunk,
  • a dohányzás segít koncentrálni,
  • a dohányzás segít ellazulni,
  • a dohányzás számunkra életérzés,
  • félünk a hízástól,
  • félünk az elvonási tünetektől.

A veszteségtől való félelmekkel állítsuk szembe a leszokással járó előnyöket.

Miért is akarunk leszokni? Azért, mert:

  • szeretnénk, ha több energiánk lenne,
  • nem akarjuk gyerekeinket és családunkat tovább kitenni a cigarettafüstnek,
  • az orvos ezt ajánlotta,
  • pénzt akarunk megtakarítani,
  • örülnénk, ha fogaink tiszták, leheletünk friss, külsőnk pedig ápolt lenne,
  • szeretnénk, ha lakásunk tiszta volna,
  • elegünk van a függőségből,
  • kevesebbet szeretnénk köhögni,
  • félünk a szív- és érrendszeri betegségektől,
  • félünk a ráktól.

Egyéb lehetőségek

A füstmentes életre való felkészülés során meg kell fontolni, mit szándékozunk tenni a hétköznapok során azokban a helyzetekben, amelyekben korábban automa­tikusan rágyújtottunk. A dohányzással kapcsolatos magatartá­sunk elemzése során kiderült, hogy hol vannak a gyenge pont­jaink. A régi szertartások helyett újakat kell találni….

Mint például:

  • a reggeli utáni cigaretta helyett menjünk egy darabon gyalog, mielőtt járműre szállnánk;
  • a kollégákkal való dohányzás helyett végezzünk néhány ellazító gyakorlatot az íróasztalunk mellett.

Szövetségkötés

Igen fontos a társunk és a hozzátartozóink támogatása, amikor elszánjuk magunkat a dohányzásról való lemondásra. A tapasztalatok szerint majdnem reménytelen a leszokás, ha a partner változatlanul tovább dohányzik. Ezért meg kell próbálni a környezetünkben lévő dohányoso­kat is leszokásra biztatni – együtt könnyebb lemondani a cigarettáról!

Második lépés: az abbahagyás

Elérkezik az X-nap – A napot tudatosan kell kiválasztani. Van, aki szabadságot vesz ki aznapra, kirándulni vagy múzeumba megy, míg mások folytatják szokásos napi tevékenységüket. Kerülni kell az unalmat és az üresjáratokat. Próbáljunk ella­zulni, amennyire csak lehet, és a kritikus pillanatokban idéz­zük fel tudatosan, miért is akarunk leszokni a dohányzásról.

Az első napok

Az Amerikai Rákellenes Szövetség (American Cancer Society) gyakorlati tanácsokat ad, hogyan vészeljük át a leszokás utáni első napokat.

Gyakorlati tanácsok, leszokáshoz:

  • Igyunk sok folyadékot.
  • Együnk naponta többször keveset.
  • Kerüljük az alkoholfogyasztást és azokat a helyzeteket, ame­lyekben korábban alkoholt ittunk és mellé rágyújtottunk. Az alkohol megváltoztatja a gátlásküszöböt és meggyengíti az elszánást.
  • Folytassuk a nyereség- és veszteséglista vezetését.
  • Mossunk gyakrabban fogat.
  • Kerüljük a láncdohányos ismerősöket, akik gúnyt űznek az absztinensekből. Mondjuk meg világosan az ismerősök­nek és kollégáknak, hogy egészségi okokból hagyjuk abba a dohányzást, és ne nyissunk vitát a témában.
  • Ha ránk tör a vágy, hogy rágyújtsunk, irányítsuk tudatosan a gondolatainkat valami másra, és menjünk sürgősen olyan helyre, ahol nem szabad dohányozni.

Elvonási tünetek

A dohányzás abbahagyása­kor az elvonási tünetek ál­talában enyhék, illetve gyor­san enyhülnek. Súlyosabb esetekben segíthetnek a nikotintapaszok és más ha­sonló eszközök – forduljunk tanácsért orvosunkhoz, hogy számunkra melyik vol­na a legalkalmasabb.

  • Az első hetekben mozogjunk sokat, mert a testmozgás természetes és egészséges doppingszer.
  • Legyen mindig valami rágcsálni- vagy szopogatnivaló a kezünk ügyében, leginkább cukormentes, egészséges falatok, például sárgarépa vagy alma.
  • Kerüljük a kávézást, mert növeli az idegességet.

Harmadik lépés: a kitartás programja

A leszokás stresszel jár. A wellness-kezelések, például a masszázs, segítenek ellazulni.

Új elfoglaltságok

Az X-nap utáni hetekben ugyanúgy tuda­tos tervezésre van szükség, mint a felkészülési szakaszban. Hamar kedvünk támadhat ugyanis rágyújtani egy cigarettára, s így visszatérhet a régi rossz szokás. Tereljük el a figyelmünket…

Próbáljunk például valamilyen új hobbit keresni.

  • Nézzük meg, milyen programo­kat kínál a közeli művelődési ház. A tajcsiés a jóga remek módszer új testtudatosság kifejlesztésére vagy annak megtapasztalására, hogy milyen megint szabadon lélegezni.
  • Mit szólnánk egy hangulatos tánctanfolyamhoz?
  • Fontos a testmozgás. Minden megengedett: az úszás, a kerékpá­rozás, a futás és a nordicwalking valamennyi korosztály számára biztosítja a lendületet. A testmoz­gás nemcsak jótékonyan eltereli a figyelmünket, hanem segít a szer­vezet méregtelenítésében is.
  • Menjünk szaunázni, vagy masszíroztassuk meg magunkat, hogyellazuljunk és méregtelenítsük szervezetünket. Jobb izzadni, mint pöfékelni!
  • Iratkozzunk be főzőtanfolyamra, vagy szerezzünk be egy szakácskönyvet és próbáljunk ki új recepteket.

Vigyázat: súlygyarapodás

Tény, hogy a dohányzás abba­hagyása után sokan szednek súlyt magukra, általában kb. 3 kilogrammot. Unalmunkban vagy idegességünkben gyakran hajlamosak vagyunk többet enni a kelleténél, márpedig ez a pótcselekvés hamar fölösleges kilók formájában csapódik le. Ezért ne essünk abba a hibába, hogy a leszokás után cigaretta­pakli és hamutartó helyett bonbonosdobozzal vagy chipses-zacskóval telepszünk le a tévé elé. Nassoláshoz rakjunk inkább egy tányérra színes nyers zöldségeket és gyümölcsöket.

Ha tartani akarjuk a súlyunkat, sportol­junk, és álljunk át sok gyümölcsöt és zöldséget tartalmazó, kiegyensúlyozott étrendre. Olykor persze megjutalmazhatjuk magunkat a sikeres leszokásért egy ínyenceknek való vacsorával. Ha józanul és mértékletesen választunk az étlapról, a kiruccanás még meg is könnyíti a füstmentes létet. Tervezzük meg, hogy a jövőben járművön utazva, munka közben és stresszes helyzetekben, vagy ha el akarunk lazulni, mivel tudnánk lekötni a szánkat és a kezünket (például cukormentes rágógumival).

Szilárdan kitartani

A következő napokban és hetekben bizonyára gyakran vergődünk a fülünkbe suttogó dohányos kisördög és nem dohányzó kisangyal között. Mindketten meg­kísérlik, hogy a maguk oldalára állítsanak minket. Tartsunk ki, és ne engedjünk a kísér­tésnek! Elhatározásunk legyen sziklaszilárd. Ne vegyünk tudomást a kisördögről, és tuda­tosítsuk az első pozitív jeleket, amelyeket máris tapasztalhatunk.

A dohányzásról való leszokás már viszony­lag rövid idő után számos területen jól érezhető változást eredményez, ugyanakkor javítja életminőségünket is.

  • A kellemetlen, állott íz a szánkban és a tor­kunkban már néhány nap után átadja a helyét a kifinomul­tabb ízérzékelésnek és az aromák intenzívebb élvezetének.
  • Enyhül a makacs köhögés.
  • Kevesebbszer fázunk meg.
  • Kifulladás nélkül tudunk lépcsőt mászni.
  • A kezünk és a lábunk melegebb, javul végtagjaink keringése.

Élvezzük a füstmentes életet!

Naptárunkban pirossal jelöl­hetjük meg az utolsó cigaretta elszívása utáni századik napot. Ideje, hogy jutalmat kapjunk – talán régóta vágytunk már egy kirándulásra, zarándokútra, hegyi túrára, golfozásra vagy valami más, különleges élményre. Lehet, hogy az szerez örömet, ha a nappaliba új függönyöket veszünk, áthúzatjuk az ülőgarnitúrát vagy kifestetjük a szobát. Mindez kitelik abból a pénzből, amelyet a cigarettán megspóroltunk. Van tehát elegendő ok és alkalom az ünneplésre – a legfontosabb persze az, hogy sikerült kitartani és elindulni egy egészsége­sebb élet felé.

Jegyezzük meg! A leszokást követő súlygyarapodás elkerülésére mozogjunk többet és táplálkozzunk egészségesen, kiegyensúlyozottan.

A leszokás pozitív hatásai

A leszokást követő kedvező változások segítenek tartósan visszanyerni az egészséget és a kelle­mes közérzetet.

Az utolsó cigaretta utáni első 20 percben

Az utolsó cigaretta utáni első 20 percben csökken a nagyobb pulzusszám és a megemelkedett vérnyomás. A dohányzás árt az egészség­nek. A leszokással javul az állóképességünk és a közér­zetünk, attól függetlenül, hogy hány évig dohányoz­tunk, naponta mennyit szív­tunk, és hány éves korunk­ban szoktunk le. Az első előnyös hatások mindjárt az utolsó szál cigaretta elszívása után érezhetővé válnak, s további kedvező hatásokat észlelhetünk a következő füstmentes hetekben, hóna­pokban és években. Az sem elhanyagolandó nyereség, hogy a ruhánk és a hajunk többé nem áraszt kellemetlen cigarettaszagot.

Kutatási eredmények! A magyar felnőtt lakosság közel 30 százaléka rendszeresen dohányzik, és a dohányosok több mint fele 20 cigarettánál többet szív naponta. Bár a dohányzás visszaszorulóban van, még mindig naponta kb. 300 ember hal meg a dohányzás következményeként, például szív- és érrendszeri betegségben, rákban.

Az első 12 órában

Az utolsó cigaretta utáni első 12 órában normalizálódik a vér szén-monoxid-szintje, és a szervek ismét több oxigénhez jutnak.

Az első 2 napban

Az utolsó cigaretta utáni első 2 napban javul a szaglás és az ízérzékelés. */ Ismét érzünk ízeket és szagokat.

Az első 2 héttől 3 hónapig

Az utolsó cigaretta utáni első 2 héttől 3 hónapig terjedő időben jobb lesz a keringés, valamint a tüdő működése.

Az első 1-9 hónap után

Az utolsó cigaretta után 1-9 hónappal enyhül a dohányzás okozta köhögés és légszomj, a légúti nyálkahártyák pedig annyira regenerálódnak, hogy képesek jobban ellenállni a különféle kórokozóknak.

Az első 1 év után

Az utolsó cigaretta után 1 évvel feleakkora a szív infarktus veszélye, mint a dohányosok esetében.

Az első 15 év után

Az utolsó cigaretta után 15 évvel ugyanakkora a szívinfarktus kockázata, mint a nem dohányzóké.

Az első 10 év után

Az utolsó cigaretta után 10 évvel már feleakkora a tüdőrák kockázata, mint a dohányosoké. Ugyan­így csökken a dohányzással össze­függő más rákfajták (húgyhólyag-, nyelőcső-, hasnyálmirigy- és méhnyakrák) rizikója

Az első 5-15 év után

Az utolsó cigaretta után 5-15 évvel kb. a nem do­hányzók szintjére csökken a stroke kockázata.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.