• alkoholfogyasztás hatásai
• rák

Alkohol és a rák: az alábecsült kockázati tényező

Az orvosok és kutatók egyöntetű véleménye szerint az alkohol is okozhat különféle rákokat. A túlzott alkohol­fogyasztás következtében kialakult betegségek sorában a rák a második helyet foglalja el. A kockázatot ennek ellenére gyakran alábecsülik.

Az alkohol veszélyes méreg, amely tartósan károsítja a sejteket

A túl sok alkohol káros – ezt ma már senki sem vonja komo­lyan kétségbe. A rendszeresen nagy mennyiségben történő alkoholfogyasztás nemcsak belső szerveinket, például a szívet, a májat, a hasnyálmirigyet, a nyelőcsövet, a gyomrot és az agyat támadja meg, hanem más hatásokkal együtt gyengíti az immunrendszert, károsan befolyásolja az anyagcserét, csont- és idegrendszeri hatásai vannak, és súlyosbítja a szív- és érrend­szeri betegségeket.

A krónikus alkoholizmus hozzájárul különböző típusú rákok kialakulásához is, ezek közé tartozik a máj-, a szájüregi, a gége-, a nyelőcső-, a gyomor- és a bélrák. Nők esetében összefüggés mutatható ki a rendszeres alkoholfogyasztás és az emlőrák fokozott kockázata között. Az alkohol rákkeltő hatása a dohányzó emberek körében erősebben jelentkezik.

Alkohol – az össznépi drog

A mondás szerint egy pohárka alkohol még senkinek sem ártott meg. Vajon tartható-e ez a kijelentés annak tükrében, hogy csak Magyarországon évente 6000 olyan ember hal meg, akinek a halála összefüggésben áll az alkoholfogyasztással?

Kevésbé meglepő ez a szám, ha meggondoljuk, mennyi alko­holt fogyasztanak az emberek hazánkban. A felmérések szerint a 18-64 évesek évente átlagosan 12 liter tiszta alkoholt isznak meg. Az a mennyiség, amelyik még nem számít egészségkáro­sítónak, évi három liter.

A 2010-ben 522 ezerre becsült magyar alkoholista várható élettartama az átlagnál 15 százalékkal kevesebb, azaz kb. 12 évvel rövidebb ideig élnek. Világszerte évente 390 000 ember betegszik meg krónikus alkoholizmus okozta rákban, és az összes friss rákos eset 3,6 százaléka írható a rendszeres alkohol­fogyasztás rovására. Bár a legtöbb ember tisztában van ezekkel az ijesztő számokkal és tényekkel, mégsem tudnak megszaba­dulni a drogtól, a cigarettától és az alkoholtól, amelyeknek ezért olyan fontos megismerni a hatásukat.

Mit mondanak a kutatók?

Az elmúlt évek során a kutatók egyöntetűen arra az ered­ményre jutottak, hogy az alkohol azok közé a tényezők közé tartozik, amelyek rákot okozhatnak vagy elősegíthetik a kiala­kulását. Ennek megfelelően a felelősségteljes és kockázatkerülő alkoholfogyasztás tekintetében csak egyféle ajánlás volna elvár­ható: egyáltalán ne fogyasszunk alkoholt. Legalábbis ezt gon­dolhatná az ember.

Ajánlások

Egy szenvedélybetegekkel foglalkozó német kutatóintézet ada­tainak ismeretében azt feltételezhetnénk, hogy a legjobb, ha egyáltalán nem iszunk alkoholt. Az orvosoknak és a kutatók­nak azonban más a véleményük: úgy vélik, hogy megengedhető a korlátozott és kontrollált fogyasztás, és meg is határozták a maximálisan megengedhető, csekély kockázattal járó alkoholmennyiséget a nők és a férfiak számára.

E szerint a nők legfeljebb napi 3 dl sört, 1,5 dl bort/ pezsgőt vagy 4 cl tömény italt fogyaszthatnak, ami napi kb. 12 g tiszta alkoholnak felel meg. A férfiak számára megengedett napi mennyiségek: 6 dl sör, 3 dl bor/pezsgő vagy 8 cl tömény ital (kb. 24 g tiszta alkohol). Mindemellett fontos, hogy hetente legyen legalább 2-3 olyan nap, amikor egyáltalán nem iszunk alkoholtartalmú italt. A felső határok megállapítása nem azt jelenti, hogy az alkoholfogyasztás ajánlottnak tekinthető volna.

Meglepő kutatási eredmények

Az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet (National Cancer Institute) utalást tesz egy 1997-ben több központban végzett figyelemreméltó vizsgálatra, amelynek során azt értékelték, hogy a férfiak esetében hogyan függ össze a nyelőcsőrák­ halálozás az ivási szokásokkal.

Hasonló eredményre jutott 1998-ban Franciaországban, a Bordeaux-i Egyetemen dr. Serge Renaud a Nancy Vizsgálat keretében, amely a vörösborfogyasztás és a szívbetegségek közötti összefüggéseket vizsgálta Dél-Franciaországban 34 000, negyven és hatvan év közötti férfi bevonásával.

A sok bort ivó férfiak körében nőtt a megbetegedések kockázata, de a rizikó magasabb volt azok esetében is, akik egyáltalán nem ittak. A legegészségesebbek azok voltak, akik naponta megittak 2-3 pohár vörösbort: közöttük alacsony volt a halálozási arány, és kevesebb a rákbeteg. A kutatók a jelenséget francia parado­xonnak nevezték el.

Összességében a kutatásokból a következő kép rajzolódik ki:

• Aki időnként fogyaszt vörösbort és a javasolt keretek között marad, csökkenti általános megbetegedési kockázatát, s ezen belül mérséklődik a súlyos szív- és érrendszeri betegségek­nek, valamint számos rákfajtának a rizikója (1. még alább).
• A teljes absztinencia ehhez képest valamelyest emeli az álta­lános megbetegedési kockázatot.
• Minden esetben veszélyezteti az egészségét az, aki az ajánlott maximális mennyiségnél többet iszik. Ilyenkor a hatszoro­sára nő a rák kialakulásának veszélye.

A vörösbor orvosság?

A mérsékelt vörösborfogyasztás tehát csökkenti a betegségek általános kockázatát. Ez azt jelenti, hogy az ember mintegy orvosságként fogyasszon időnként vörösbort? Hosszú időn át tartó vizsgálatok valóban kimutatták, hogy elsősorban a mediterrán országokban, ahol a népes­ség hagyományosan fogyaszt rendszere­sen bort, főleg vöröset, az emberek egészségesebbek, és az átlagos európai gyakoriságokhoz képest ritkábbak mind a szív- és érrendszeri betegségek, mind a rák.

Ez a pozitív hatás azonban nem egyedül a vörösbornak tulajdonítható

Hanem a mediterrán térségben élők egészségesebb, kiegyensúlyozottabb táplálkozásának is: ételeik több rostot, ásványi anyagot, vitamint, fitovegyületet, valamint egyszeresen és többszö­rösen telítetlen, növényi eredetű vagy tengeri halakból származó zsírsavat tartalmaznak.

Nem teljesen világos, hogy ebben mekkora szerepet játszik a vörösborfo­gyasztás

Feltételezhetően nem arról van szó, hogy az alkohol kedvező hatást gya­korol az egészségre és segít megelőzni a betegségeket, hiszen az alkohol egy­értelműen pusztítja a sejteket. Sokkal inkább az a helyzet, hogy a vörösborban található növényi hatóanyagok (fenolok) és csersavak (tanninok) idézik elő a jóté­kony hatást. Egyes kutatók ezeket az anyagokat a szív- és érrendszeri, valamint a rákmegbetegedések ellen bevethető „biológiai fegyvereknek” tartják, ám ez ügyben a végső szót még nem mondta ki a tudomány.

A rezveratrol csodaszer?

A rezveratrol a vörösbor 500 összetevőjének egyike. Antioxidáns hatású aromás fitovegyület (polifenol), amely elsősorban a szőlőben található meg, de előfordul a földi­mogyoróban és a szederben is. Elképzelhető, hogy a vörösbor jótékony hatása a rezveratrolnak köszönhető. A vegyületet a piros szőlő héja tartalmazza, és védi a növényt a gomba-, a baktérium- és a vírusfertőzések, valamint egyes környezeti ártalmak (UV sugárzás, ózonterhelés és méreganyagok) ellen.

• A rezveratrol gátolja a gyulladásos folyamatokat – Antioxidánsként semlegesíti a szabad gyököket és segíti a szervezet saját antioxidáns védelmét. A rezveratrol akadályozza a szervezetben észrevétlenül, kis intenzitással zajló gyulladásos folyamatokat. Ezek az ún. „néma⁵ gyulladások elsősorban azzal állnak kapcsolatban, hogy a zsírszövetben különböző gyulladáskeltő vegyületek termelődnek; nem okoznak tünetet, viszont növelik az érelme­szesedés és a rák kockázatát.
• Nem tisztázott megelőző hatás – Bár a kezdeti kutatási eredmények alapján gyógyító hatást tulajdonítanak a rezveratrolnak, tudni kell, hogy még nem zárultak le a kutatások. Még túl keveset tudunk a vörösbor összetevőiről – lehetséges, hogy nem is a rezveratrol, hanem valamelyik más, a rezveratrollal együtt előforduló fitovegyület idézi elő a kedvező hatást.

Az alkohol elősegíti a rák keletkezését

Az Európai Alkoholizmuskutató Orvosbiológiai Társaság (European Society for Biomedical Research on Alcoholism, ESBRA) kutatói az alkoholfogyasztás és a rák közötti össze­függéseket vizsgálva megállapították, hogy az alkohol rákot idézhet elő. Véleményük szerint az alkohol okozta betegségek között a rák a második helyet foglalja el.

Az alkohol rákkeltő hatását a sejtek örökítőanyagára, a DNS-t roncsoló acetaldehidre vezetik vissza. Ez a mérgező anyagcseretermék az etanol lebontása során a májban keletke­zik. A máj mellett a szájban lévő baktériumok hatására is termelődik acetaldehid.

Dohányzás és alkoholfogyasztás: a pokoli kettős

Az alkohol rendszeres és mértéktelen fogyasztása közép- és hosszú távon rosszindulatú daganatokat okozhat a szájüregben, a nyelőcsőben, a gégében és a garatban. Aki naponta megiszik fél liter bort (ami kb. 50 g alkoholnak felel meg), 2-3-szorosára növeli annak kockázatát, hogy száj- és garatüregi vagy nyelő­csőrákban betegedjen meg. Napi 80 g tiszta alkohol fogyasztása 18-szorosra emeli a nyelőcsőrák kockázatát. Gyakran áll túlzott alkoholfogyasztás a vastagbél-, a máj- és az emlőrák hátterében is, míg a máj- és hasnyálmirigyrákok körülbelül 50 százaléka lehet kapcsolatban a fokozott alkoholfogyasztással.

Etanol: a sejtméreg

Az etanol színtelen, csípős ízű folyadék, amely a gyümölcsök, például a szőlőn vagy a körte erjedése során keletkezik. Az eta­nol, illetve a szervezetben történő lebontása során keletkező acetaldehid erős sejtméreg. Ha valaki hosszabb időn át napi több mint 10 g (nők), illetve 20 g (férfiak) tiszta alkoholt fogyaszt, az etanol károsítja az idegrendszerét, valamint egyéb szerveit is.

Az alkoholfogyasztás következtében három fázisból álló ciklus indul be a szervezetben:

1. Első lépcső: az alkohol a véráramba kerül

Mivel az etanol a szervezet számára méreg, fontos volna, hogy gyorsan meg­induljon a lebontása. Mindegy, mit iszunk, egy pohár bort, pezsgőt, koktélt vagy gyomorkeserűt, az ital a nyelőcsövön át a gyomorba jut, ahol 10-20 százaléka lebomlik. A keletkezett etanol a gyomornyálkahártyán át felszívódik a véráramba, az alkohol többi része pedig továbbhalad a belekbe, és a vékonybél nyálkahártyáján keresztül szintén a vérkeringésbe, innen a májba jut. Ha nagy mennyiségben szívódik fel, a máj nem tudja lebontani teljesen, így a véráram útján eljut a test minden sejtjéhez. A másik lehetőség, hogy az alkohol átalakul zsírrá, amely vagy a májban rakódik le, vagy a véren keresztül eljut a zsírszövetekhez.

A szervezet akkor veszi fel gyorsabban az alkoholt, ha

• minél több alkoholos italt iszunk,
• hideg szénsavmentes italok helyett meleg, forró vagy szénsavtartalmú italokat fogyasztunk az alkohol mellett,
• üres gyomorra iszunk,
• nagyon gyors ütemben iszunk.

2. Második lépcső: a szervezet magas fordulatszámon dolgozik.

A véráram útján az alkohol mindenhova eljut a szervezetben. Az utolsó ital után egy órába telik, amíg a teljes mennyiség fel­szívódik és eljut a sejtekhez.

3. Harmadik lépcső: lassú lebontás

A mérgező hatású etanol kb. 5 százaléka eltávozik a kilélegzett levegővel, a verítékkel és a vizelettel, míg 95 százalékát a máj bontja le, és a bomlástermé­kek később a tüdőből és a veséből ürülnek ki. A lebontás eltart egy ideig: a férfiakban óránként és testsúlykilogrammonként 0,1 g, a nőkben 0,085 g bomlik le. Közben az etanol károkat okoz a szervezetben – mivel a máj végzi a legnagyobb munkát, ott a legnagyobb a károkozás is.

A májban zsír rakódik le, így a máj elzsírosodik, majd májzsugorodás alakul ki. Májműkö­dési zavarok keletkeznek, súlyos esetben életveszélyes májzsu­gor, illetve máj elégtelenség is bekövetkezhet. Ezért is olyan fon­tos, hogy legyenek alkoholmentes napok, amelyek során a máj regenerálódni tud. A rendszeres alkoholfogyasztás 5-15-szörösre növeli a májrák kockázatát.

Hogyan hat az alkohol a gyomorra és a belekre?

Mivel az alkoholfelvétel a gyomor és a belek nyálkahártyájában zajlik, nem csoda, hogy az érzékeny nyálkahártyákat fokozott mértékben ingerlő etanolnak és bomlástermékeinek hatására megnő az idült gyulladások, fekélyek, daganatok és a rák kialakulásának kockázata. A gyomorbél rendszer nyálkahártyája idővel olyannyira sérül, hogy csak korlátozottan képes ellátni feladatát, és fontos tápanyagok, mint a folsav és más B-vitaminok, nem szívódnak fel. A következmény: hiánybetegségek, amelyek egyszersmind a rák rizikóját is emelik.

Támadás a hasnyálmirigy ellen

A hasnyálmirigy szintén olyan szerv, amelyre a túlzott alkoholfogyasztás károsító hatással van. A rendszeres alkoholfogyasztás fájdalmas és életveszélyes idült hasnyálmirigy-gyulladáshoz vezethet, amelyből cukorbetegség, illetve rák is kialakulhat. A hasnyálmirigyrák nagyon agresszív és nehezen kezelhető rákfajta, amely gyakran igen gyorsan halált okoz.

A helyes alkoholfogyasztás

Bár az idült alkoholizmus hosszú távon káros következményekkel jár, az emberek többségének mégsem kell teljesen lemondania az alkoholtartalmú italok fogyasztásáról. (Kivételt képeznek az alkoholisták: ha sikerül absztinenssé válniuk, egy csöppet sem ihatnak.) Legalábbis ezt állítják a témával foglal­kozó kutatók.

A kockázatmentes alkoholfogyasztás vonatkozásában az életkörülményeket, a táplálkozási szokásokat és az egyéni alka­tot is figyelembe kell venni. Már csak ezért is különbözik országról országra az ajánlott maximális megengedett fogyasz­tás. A szakemberek szerint nem is lehet egyéni küszöbértékeket megadni: az ajánlások csak tájékoztató jellegűek, de a megadott értékeket lehetőleg ne lépjük túl.

Mekkora mennyiség jár kis rizikóval?

Nincs az az orvos, aki azt ajánlaná, hogy igyunk alkoholtar­talmú italokat. Az alkoholfogyasztással a legjobb csínján bánni. A napi alkoholbevitel még a megengedett mennyiségben is károsíthatja az egészséget, hosszú távon pedig kockázatokkal járhat. A túlzott alkoholfogyasztás következményei katasztro­fálisak lehetnek – a jelentős, részben visszafordíthatatlan szervi és idegi károsodásoktól a kóros függésen át egészen a rákbeteg­ségekig.

Ezért nem árt megismételni az ajánlásokat:

• Ne igyunk mindennap alkoholt, és ne lépjük túl az ajánlott maximális napi mennyiséget.
• A határ férfiak esetében hetente 3-4-szer két pohár sör (poharanként 3 dl), 3 dl bor vagy 8 cl pálinka, míg nők ese­tében hetente 2-3-szor egy pohár sör (poharanként 3 dl), egy pohár (1,5 dl) bor vagy 4 cl pálinka.
• Ezek az értékek egészséges, átlagos testalkatú férfiak és nők részére irányadók.
• Aki hosszabb időn (több mint két hónapon) át túllépi az ajánlott mennyiséget, annak szembe kell néznie a betegségek és az alkohol okozta problémák kockázatával.
• Várandós nők számára tilos az alkohol, mert a magzatban súlyos fejlődési rendellenességeket okozhat.
• Gyerekek és 18 év alatti fiatalok semmiképpen se igyanak alkoholt: mivel a májuk csak korlátozottan képes lebontani, már kis mennyi­ségek is súlyos mérgezést okozhat­nak. Az agy fejlődésével foglalkozó kutatók szerint a fiataloknak leg­alább a 21. életévükig nem volna szabad alkoholt fogyasztaniuk.

Az adagok és az alkoholtartalom szerepe

Nagyon fontos, hogy mennyi alko­holt iszunk, és az is, hogy mit. „Dosisfacitvenenum” (A mennyiség teszi a mérget), mondta Paracelsus, a híres 16. századi német filozófus és orvos – azaz a mennyiségtől függ, hogy egy anyag gyógyít, károsít vagy akár öl. Valóban: megfelelő mennyiségben a vörösbor egészségjavító hatásúnak tűnik fel.

A mennyiség (és minőség) mellett az italok alkoholtartalma is fontos szerepet játszik abban, hogy elő­nyösen vagy károsan hatnak-e az egészségre minél töményebb egy ügyeljünk az italok alkoholtartalmá­val, annál károsabb. Ezért legyünk óvatosak a pálinkákkal és más tömény italokkal, mint a konyak vagy a whisky: ezeket whisky vagy pálinka helyett igyunk csak egészen kis mennyiségben és csak különleges alkalmakkor inkább sört vagy bort fogyasszuk.

Már az apró méretű pálinkáspoharak is mutatják, hogy az alkohol „csak kismértékben orvosság”. Soha ne feled­jük: a túlzott krónikus alkoholfogyasztás súlyos, életveszélyes betegségekhez vezet. A rák kockázata akkor emelkedik meg, ha valaki túllépi az ajánlott maximális mennyiséget. Vegyük észre a jelzéseket: testünk egy szeizmográf érzékenységével mutatja, mi hasznos számunkra, és mi nem. Ez az egy testünk van, vigyázzunk hát rá nagyon!

Tudatos és mérsékelt alkoholfogyasztás

Minden a mennyiségen múlik. Ha időnként családi vagy baráti körben, kellemes hangulatban elfogyasztunk egy pohárka italt, az még nem árt az egészségnek.

Az alkohol sejtméreg, amely károsítja az egészséget. Ez bizonyí­tott tény, ám mégsem kell lemondani egészen az élvezetéről, ha felelősséggel és józanul kezeljük a problémát. Ünnepi alkalmakkor és baráti körben megengedhe­tünk magunknak egy-egy pohár bort, vagy pezsgőt, a finom ételek mellé pedig jó bor is jár. Az is közismert, hogy az ijedtség vagy szomorúság perceiben jól jön egy pohárka pálinka.

Az esti pohár sör vagy a hébe-hóba elfogyasztott koktél ellen sem lehet kifogás. A kis mennyiségű alkohol, például néhány korty pálinka vagy egy pohárka bor, élénkítő hatású. A lényeg a kis mennyiség, és hogy csak különle­ges alkalmakkor igyunk, azaz intelli­gensen és mértékletesen álljunk hozzá az „össznépi droghoz”.

Nem kell mindig alkohol

A szervezetnek naponta 2-3 liter folyadékra van szüksége a hibátlan működéshez – a legjobb, ha ennek zöme víz, esetleg gyógytea. A szakemberek szintén ezt ajánlják, ám a legtöbb ember mégis kevesebbet iszik ennél. Megfelelő folyadékellátás hiányában a szervezet működésében zavarok fordulnak elő: emelkedik a vérnyomás, és elégtelenül ürülnek ki a salak­anyagok.

Egyéni szükséglet

Az egyes embereknek nem egyforma a folyadékszükségletük. A felnőtteknek testsúlykilogrammonként kb. 35 ml folyadékot kellene bevinniük naponta, míg az idősebbeknek, 65 éves kor fölött már elegendő a 30 ml is.

Nyári melegben vagy lázas, hasmenéses betegség esetén jelentős mértékben megnő a folyadékszükséglet. Ha lázasak vagyunk, annyiszor kell fél-egy literrel többet inni, ahány fok­kal 37 °C fölé emelkedik a hőmérsékletünk. Sportolás közben is sokkal több folyadékra van szükségünk.

Mit igyunk?

Leginkább vizet, ásványvizet, cukrozatlan, hígított gyümölcs­levet vagy herbateát. Az üdítőitalok, a kávé vagy a fekete tea nem alkalmas arra, hogy ellássák a szervezetet a megfelelő folyadékmennyiséggel. Az üdítők élvezeti cikknek számítanak, és csak mérsékelt mennyiségben szabad fogyasztani őket.

A szükséges folyadékmennyiség egy részéhez a szervezet a táplálékkal jut hozzá – kiegyensúlyozott táplálkozás esetén ez a mennyiség elérheti az 1 litert. A szervezet maga is termel folyadékot, kb. 300 ml-t, ez az ún. oxidációs víz. így mintegy 1,5-2 liter az a mennyiség, amelyet még meg kell inni, lehető­leg egyenletesen elosztva a nap folyamán. Jól lehet ünnepelni alkoholmentes italokkal is. Az alkoholtartalmú italokkal történő összehasonlításban a málnával és mentával készült üdítő gyümölcskoktélnak nincs mit szégyenkeznie.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.