Babaápolás

Etetés otthon koraszülöttek esetén

Amikor hazaérkezünk a koraszülöttünk­kel, az etetés éppen olyan nagy és idő­rabló feladat lesz, mint amilyen a kór­házban volt. Kísérleteznünk kell külön­böző cumikkal, üvegekkel, szoptatási helyzetekkel stb. Általánosságban a koraszülötteket kisebb mennyiségekkel kell etetni és gyakrabban, mint a teljes időre születetteket. Lassan esznek és könnyen fáradnak.

A kisbabánk fejlő­désétől függően lehet, hogy folytat­nunk kell, de lehet, hogy abbahagyhat­juk a koraszülöttek számára tervezett tápszer használatát. A szülők gyakran tovább használják ugyanazokat a kis üvegeket, amelyeket a kórházban hasz­náltak. Ám ami működött a kórházban, lehet, hogy nem fog ugyanúgy működ­ni odahaza, ahol a csecsemő tovább gya­rapszik méretben és érettségben is.

Várhatóan szembesülni fogunk a következő táplálkozási gondokkal (bár egyes szerencsés szülők egyiket sem tapasztalják):

  • Aluszékony baba. Sok koraszülött könnyen fárad, és az alvás utáni vágya legyőzi az evés utáni vágyát. De mint minden babának, a nagyon kis súllyal születetteknek is rendszeres etetésre van szükségük, tehát nem szabad hagyni, hogy a baba átaludj a az etetéseket.
  • Légzésszünetet tartó baba. Egyes kora­szülöttek, főleg azok, akiknél születés­kor nem alakult még ki a megfelelő szopás-lélegzetvétel koordináció, evés köz­ben elfelejtenek lélegezni. Ez fárasztó a babának és ijesztő a mamának. Ha észrevesszük, hogy a kisbaba több szopómozgás után nem vesz levegőt, vagy sápadtnak tűnik szopás közben, vegyük ki a mellbimbót a kisbaba szájából, hadd kapjon levegőt. Ha úgy tűnik, hogy a csecsemő a szoptatás egész ideje alatt nem akar levegőt venni, minden három vagy négy nyelés után vegyük ki a mell­bimbót a szájából.
  • Idegenkedés a szájat érintő dolgoktól. A koraszülöttcentrumban sok időt el­töltött kisbabák esetenként a szájat kel­lemetlen élményekkel társítják (etető­szonda, lélegeztetőcső, leszívócső stb.), és amikor hazakerülnek, gyakran erős ellenérzésekkel viseltetnek azzal, ami a szájukba kerül vagy a szájukhoz ér. Próbáljuk meg a szájhoz kötődő kellemet­len élményeket kellemesebbekkel helyet­tesíteni. Simogatva érintsük meg a gye­reket a szája körül, adjuk oda a babának az ujjunkat vagy egy cumit, hogy szop­ja, segítsük a babát, hogy megérintse a saját száját, vagy hogy a saját ujját vagy öklét szopja.
  • Szilárd ételek. A teljes időre szüle­tett babákhoz hasonlóan a koraszülöt­tek is elkezdhetnek szilárd ételeket enni körülbelül négy és hat hónapos koruk körül. A koraszülöttek esetében azon­ban ez a dátum a korrigált és nem a szü­letési korukon alapul (ami azt jelenti, hogy egy koraszülött körülbelül hat-­nyolc hónapos születési kora körül áll készen szilárd táplálék fogadására). Mi­vel egyes koraszülöttek lemaradhatnak a fejlődésben, nekik szilárd ételt csak akkor kell adni, amikor erre jeleket mutatnak, még ha a korrigált koruk szerint már itt lenne az ideje a szilárd ételeknek. Egyes ko­raszülöttek nehezen birkóznak meg a szilárd ételekkel – főleg amikor jönnek a sűrűbb ételek.
Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.