• allergia
• baba

Allergiák jelentkezése babák esetén

Tünetek:

Függ a túlérzékeny szervtől vagy szervrendszertől. A gyakran érin­tett szervrendszerek és kísérő tünetek és állapotok az alábbiak:

• A felső légutak: orrfolyás (allergiás rhinitis), melléküreg-gyulladás (csecse­mőknél nem), fülfájás (középfülgyulla­dás, otitis média), torokfájás (oka épp­úgy lehet allergia, mint száraz levegő szájon át történő belégzése), orrváladék a garat hátsó falán (a váladék az orr hát­só részéből a garatba jut, és krónikus köhögést kiválthat ki), görcsös krupp. A nyálkahártya-duzzanat akadályozhat­ja a légzést.
• Alsó légút: allergiás hörghurut, asztma.
• Emésztőrendszer: vizes, időnként vé­res hasmenés, hányás, puffadás.
• A bőr: atopiás dermatitis, beleértve az olyan viszkető kiütéseket, mint az ekcémát, a csalán­kiütést (foltos, viszkető, a bőrből ki­emelkedő kiütést) és az arcödémát (az arc ödémája különösen a szem és a száj körül észlelhető duzzanat, amely nem annyira viszket, mint a csalán­kiütés).
• A szem: viszketés, kipirosodás, könnye­zés és az allergiás kötőhártya-gyulladás egyéb tünetei.

Évszak:

Bármikor az év során, pollen­allergia esetében a tavasz, a nyár vagy az ősz.

Ok:

Az allergénre adott válaszként az immunrendszer hisztamint és más mediátorokat szabadít fel az allergénre vagy ahhoz hasonló anyagra túlérzékeny ba­bákban (a szenzitizálás – érzékenyítés – egy korábbi alkalommal történt meg). Az allergiára való hajlam családon belül öröklődhet. Az allergia megjelenési for­mája általában a család tagjainál külön­böznek, egyiknek szénanáthája van, a má­siknak asztmája, a harmadik csalánki­ütést kap az epertől.

A kiváltás módja:

Az allergén belégzése (például pollen vagy állati szőr), elfo­gyasztása (tej vagy tojásfehérje), injektá­lása (penicillininjekció vagy rovarcsípés) vagy érintése (mosószer, festék).

Időtartam:

Változó. Egy allergiás epizód tartama pár perctől több óráig vagy na­pig terjedhet. Némelyik allergia, pél­dául a tehéntejjel szembeni, kinőhető, mások, ahogy a gyerek növekszik, egyik allergiatípusból a másikba mennek át. A legtöbb allergiás embernek egész élete során van valamilyen allergiás panasza.

Kezelés:

Az allergia legeredményesebb kezelése a tünetek kiváltásáért felelős al­lergén kiküszöbölése az érintett életéből, íme néhány módszer az allergének eltá­volítására a gyerek környezetéből, akár tényleg allergiás rájuk (nehéz meghatá­rozni, mivel a bőrtesztek 18 hónapnál fiatalabb gyerekeknél nem igazán meg­bízhatóak), akár csak feltehetően az:

• A csecsemőknél ritka a pol­lenallergia, de ha felmerül a pollenaller­gia gyanúja (nyomra vezethet az, hogy a tünetek addig észlelhetők, amíg a pollen a levegőben van, és eltűnésével megszűn­nek), tartsuk a gyereket inkább bent a la­kásban, amikor a levegő pollentartalma magas, vagy amikor pollenidőszakban különösen szeles az idő (tavasz, késő nyár vagy ősz, a pollen típusától függően); naponta fürdessük és mossuk meg a haját (hogy eltávolítsuk a pollent); meleg idő­ben használjunk légkondicionálót az ab­lakok kinyitása és a pollen beengedése helyett. A kieresztett háziállattal is bejut­hat pollen, fürdessük őt is gyakrabban.
• Állati szőr. Időnként a háziállatok ma­guk okozhatnak allergiát. Ha ez az eset vagy annak lehetősége áll fenn, próbál­juk az állatot és a babát különböző szo­bákban tartani, vagy zárjuk ki az állatot. (Súlyos esetekben lehet, hogy az egyet­len megoldás az, ha a kedvencnek új gazdát keresünk.) Mivel a lószőr is ki­válthat allergiát, ne tegyünk lószőr mat­racot a baba kiságyába.
• Poratkák. Ezek a mikroszkopikus lé­nyek a legtöbb ember számára nem je­lentenek problémát, de az atkákra túl­érzékenyek számára pokoliak lehetnek. Ezen allergiafajtának a puszta gyanúja esetén is korlátozzuk a baba érintkezé­sét a poratkákkal úgy, hogy a szobákat, amelyekben tartózkodik, lehetőség sze­rint pormentesen tartjuk.[brbr]Gyakran töröljünk port nedves ru­hával vagy bútorpermettel, amikor a baba nincs a szobában, porszívózzuk ki a szőnyegeket és a kárpitozott bútoro­kat, és gyakran töröljük fel nedves ru­hával a padlót. Kerüljük a bolyhos ágyneműt, szőnyegeket, függönyöket és más porfogókat azokban a szobákban, ahol a baba alszik és játszik, a kitömött álla­tokat gyakran mossuk ki, a ruhákat tart­suk műanyag ruhászsákokban, tétessünk szűrőket a meleglevegő-nyílásokra, sze­reltessünk be légszűrőt. Vásárolhatunk olyan porszívót vagy légtisztítót, ami­hez nagy hatásfokú részecskefogó- (HEPA-) szűrő tartozik, ez kiszűri az atkákat és más allergéneket. Az összes függönyt, szőnyeget vagy más hasonló tárgyat legalább havonta kétszer mossuk vagy porszívózzuk. Mivel a poratkák szá­mára létfontosságú a levegő nedvessége, tartsuk a páratartalmat alacsonyan.
• Penész. Szabályozzuk a páratartalmat a lakásban jól karbantartott párátlanító alkalmazásával, megfelelő szellőzés biz­tosításával, továbbá a konyhából, mo­sásból és fürdésből származó gőz elveze­tésével. Azokat a helyeket, ahol a penész kinőhet (szeméttárolók, hűtőszekrények, fürdőszobafüggönyök, fürdőszobai csempék, nedves sarkok), alaposan tisztítsuk penész elleni szerrel. Gondoskodjunk arról, hogy a ház körüli vízelvezetés jó állapotban legyen, ne engedjük, hogy levelek és más növényi hulladék felhal­mozódjanak, és költözzünk olyan hely­re, ahol a kert és a ház bőven kap napot, hogy ne alakulhassanak ki penészes, nedves foltok. Esőben tartsuk a baba ho­mokozóját lefedve.
• Egyéb allergének. Számos más lehet­séges allergént és irritáló anyagot eltá­volíthatunk a gyerek környezetéből: gyapjútakarókat (használjunk huzatot, vagy pamut-, illetve műszálas takarókat), pehely- vagy tollpárnákat (használjunk szivacsos vagy hipoallergén poliészterrel tömött párnákat, amikor a baba már elég idős hozzá), dohányfüstöt (egyálta­lán ne engedjük meg a dohányzást a házban vagy máshol a baba közelében), parfümöket (használjunk illatosító nél­küli törlőkendőket, permeteket stb.), szappanokat (csak hipoallergén szappa­nokat használjunk), mosószereket (vált­sunk nem illatosított mosószerre vagy babaszappanpehelyre).

Mivel az allergia az immunrendszer hiperérzékeny (vagy túlérzékenységi) reak­ciója valamely idegen anyagra, a deszenzitizálás (az érzékenység csökkentése az adott allergén fokozatosan növekvő mennyiségének beadásával) időnként sikeres lehet az allergiás állapot meg­szüntetésében – különösen a pollen-, a por- és az állatiszőr-allergiák esetében.

A nagyon súlyos esetek kivételével azon­ban a deszenzitizálást nem kezdik el, amíg a gyerek nincs négyéves. Allergiás reakció esetén antihisztaminok és szte­roidok használhatók a duzzadt nyálka­hártyák lelohasztására mind csecsemők, mind gyerekek esetében.

Étrendi változtatások:

Az esetleges ételallergének kiküszöbö­lése mindig a tápanyagot egyenértékű módon helyettesítő másik étel beiktatá­sával. Orvosi felügyelet mellett távolítsuk el a baba étrendjéből a felté­telezett ételallergént (a lehetőségek közé tartozhat a tehéntej, a búzaliszt, a tojás­fehérje és a déligyümölcsök): ha pár hé­ten belül megszűnnek a tünetek, való­színűleg megtaláltuk a tettest.

További megerősítést kaphatunk, ha a tünetek visszatérnek, amennyiben az ételt vissza­illesztjük az étrendbe (de ezt csak az orvos tanácsára tegyük). Helyettesítsük (szük­ség szerint) a búzalisztet zab-, rizs- és ár­paliszttel, a tehén tejes tápszert szója- vagy hidrolizált tápszerrel, a tojást tojássár­gájával, a déligyümölcsöket mangóval, sárgadinnyével, brokkolival, karfiollal és kaliforniai paprikával.

Megelőzés:

• Esetleg segíthet a legalább hat hóna­pig – előnyösen legalább egy évig – tar­tó szoptatás. Ez különösen fontos aller­giás családokban.
• A szilárd ennivalók későbbi kínálása: hat hónapos kor előtt nem, és utána is csak óvatosan.  A leg­gyakoribb bűnösöket csak később ismer­tetjük meg (tehéntej, tojásfehérje, búza­liszt, csokoládé, déligyümölcsök, földimogyoró, magok, kagylók). Alaposan figyeljük meg, jelentkezik-e valamilyen reakció, amikor ilyen ételekkel ismer­tetjük meg a babát.

Szövődmények:

• Asztma
• Anafilaxiás sokk, amely kezelés nélkül végzetes is lehet (rendkívül ritka).

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.