Mit kell tudni a csontritkulásról és kiváltó okairól?
A csontritkulás úgynevezett „néma járvány”, panaszokat nem okoz. Ha valaki nem jár szűrővizsgálatra, akkor csak az alkarcsontok, csigolyák vagy a combnyak törésekor elvégzett röntgenvizsgálatok során derül ki. A törések után már fájdalmak is jelentkezhetnek.
Általában az alkar csontjainak sűrűségét vizsgáljuk (p-DEXA vizsgálat), de az így kiszűrt súlyosabb csonthiány valószínűsége esetén egésztest-denzitometriát (DEXA-vizsgálat) kezdeményezünk. Ha jelentősebb csonthiány (osteopenia) vagy már kialakult csontritkulás (oszteoporózis) diagnosztizálható, akkor gyógyszeres kezelés, kalciumpótlás és gyógytorna is szükségessé válik.
Ilyen esetekben a kezelést reumatológusnak kell irányítania. A klimaxos panaszok kezelése és más ösztrogénhiányos eredetű betegségek megelőzése érdekében ilyenkor is szükség lehet hormonpótló kezelésre, ennek vezetése és ellenőrzése azonban a nőgyógyász szakorvos feladata marad.
A hormonpótló kezelésnek rengeteg a haszna és minimális a kockázata
Ki ne tudná azt, hogy a magyar lakosság halálozásában döntő jelentőségűek az úgynevezett kardiovaszkuláris (szívér) betegségek? Bizonyított tény, hogy nők esetében az utolsó menstruációt követő 10 év alatt négyszer gyakrabban fordul elő a sokszor halálos kimenetelű szívinfarktus, mint az utolsó menzeszt megelőző 10 évben. Fontos haláloki betegségnek számít az úgynevezett stroke (sztrók), az érelzáródással vagy bevérzésekkel és a környékbeli agyszövet elhalásával járó cerebrovaszkuláris (agyér) betegség is.
A hormonpótló kezelés többféle hatásmechanizmuson keresztül jelentős mértékben csökkentheti a szívér- és agyérbetegségek kockázatát. Tudományos szempontból fontos közleményekben igazolták, hogy a tartós hormonpótló kezelés számottevően csökkenti a szívinfarktus és az agyérbetegségek miatti halálozás előfordulását.
- Csontritkulás és szédülés, D-vitamin és oszteopénia
- Csontritkulás elleni gyógyszerek
- Hátfájás: szedjünk étrendkiegészítőket?
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Miért ajánlja az orvos a hormonpótló kezeléseket?
A fentiekből látható, hogy a hormonpótló kezelés a korszerű orvostudomány hatalmas vívmánya. A hormonkezeléssel szembeni félelmet, aggályoskodást azonban nehéz áttörni. Magyarországon az 50 év feletti életkorú nőknek csupán 2%-a szedi rendszeresen a hormonpótló szereket, a fejlett amerikai és európai országokban ez az arány meghaladja a 20%-ot is. Való igaz, hogy a hormonpótló kezelés irányítása speciális tudást igényel, a hozzáértés nem mellőzhető. Rendkívül fontos az ellenjavallatokat képező betegségek ismerete, a gyógyszert szedők rendszeres ellenőrzésének biztosítása, a szakértelem folyamatos gazdagítása, a gyógyszert szedő személyekkel tartós, bizalomra épülő kapcsolat kiépítése.
Jobban oda kell figyelnünk ezeknél a tablettáknál?
Legtöbben az emlőrák kockázata miatt hárítják el a hormonpótló gyógyszerek szedését. Mi itt az igazság? Ezt a kérdést az orvostudomány minden szempontból megnyugtatóan még nem képes megválaszolni.
Valószínűsíthető, hogy a hormonpótló gyógyszerek minimális (csupán 1-2 ezrelékes) mértékben növelhetik ugyan az emlőrák gyakoriságát, de lehetséges, hogy csupán 1-2 évvel előrehozzák a más okból, már sok évvel korábban bekövetkezett génmutációk miatt beprogramozott emlőrák megjelenését.
Milyen hatással van a daganatokra a kezelés?
Azt bizonyosan tudjuk, hogy a hosszú éveken át hormonpótló kezelésben részesülő betegek (más okból kialakult) emlőrákja klinikailag sokkal jobb indulatú, később ad áttétet, tehát a rendszeres ellenőrző vizsgálatok miatt korábban felismerhető és sikeresebben gyógyítható lesz. Ez az oka annak, hogy a hormonpótlásban részesülő nőbetegek emlőrák miatti halálozása nemhogy növekedne, de körülbelül 30%-kal kisebb mértékű, mint az azonos korú, de hormonpótlásban nem részesülő nők emlőrák miatti halálozása. Ez önmagában is hatalmas eredmény, de vannak ennél még fontosabb érvek is.
Tekintettel arra, hogy a hormonpótló gyógyszerek csökkenthetik az infarktus és az agyvérzés kockázatát, valamint a combnyaktörések szövődményeként bekövetkező halálozás, továbbá a vastag- és végbélrák miatti halálozás mértékét érthető, hogy számottevően csökken a hormonpótlásban részesülő nők általános halálozási aránya is.
Bizonyos, hogy nem tudunk még mindent a hormonpótló gyógyszerek és az emlőrák kapcsolatáról, az eddigi ismeretek azonban meggyőzően igazolják, hogy a hormonpótlás sokkal több haszonnal jár, mint amennyi kockázat egyáltalán felvethető.
A Magyar Menopauza Társaság 2011. júniusi IX. Kongresszusának idevágó; legfontosabb megállapításai
A 60-éves kor előtt elkezdett hormonpótló kezelés nem növeli a stroke és a trombo-embóliás betegségek kockázatát, egyértelműen csökkenti viszont a vastagbél- és végbélrák kockázatát, és nagymértékben csökkenti az oszteoporózis eredetű csonttörések előfordulását. – A korán, már 40-45 éves korban elmaradó menstruációk, a túl korán kezdődő klimaxos panaszok esetén – legalább 51 éves korig – feltétlenül szükséges a hormonpótló kezelés. – A korábbi gyakorlattól eltérően, 65 éves kor előtt a petefészkeket csak akkor szabad eltávolítani, ha ennek kifejezett orvosi javallata van (pl. ha fokozottan nagy az emlőrák veszélye, méhtestrák, illetve a gyomor-bélrendszer rosszindulatú daganata esetén). Ha ilyen meggondolásból el kell távolítani a petefészkeket, akkor hormonpótló kezelést (ösztrogén és lehetőség szerint tesztoszteron) kell alkalmazni!
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.