Betegségek és megelőzésük

Gyógytorna a csontritkulásos betegeknek?

Míg a csontfejlődés időszakában és a fiatal felnőttkorban a fizikai aktivitás legkülönfélébb formái jótékony hatásúak, és nem csupán a csontrendszerre, hanem a légzési-keringési rendszerre, az optimális testsúly megtartására vagy elérésé­re is, addig a kialakult oszteoporózisban célzott gyógytor­na szükséges. Az úszás kivételként említhető, mivel nem a gravitáció ellenében működő izmokra hat, nincs kimutatha­tó hatással a csonttömegre.

Az izomrendszer megváltozása csontritkulásban

Oszteoporózis következtében a gerinc alakváltozása miatt az izomzat is átalakul. A hátizmok, a lapockazáró izmok túl­nyúlnak, míg a mellizmok, a bordaközti izmok zsugorodnak. A hasizmok tónusa csökken, a has előreesik. A medence hátrabillenése miatt a csípő és alsóvégtag izmai is átrendeződ­nek.

Maga az állás is fokozott izommunkát követel (tartós álláskor ezért fájdul meg a hát, a derék), a járás pedig a súly­pont megváltozása (a test elé helyeződik) és az alsóvégtagi izmok nyúlása-zsugorodása miatt még nagyobb erőkifejtést igényel. A járás bizonytalan lesz, ritmusát veszti. A rosszul működő izomzat nem tudja korrigálni a kisebb megingáso­kat, ezért jelentősen nő az elesés kockázata.

Az oszteoporózisos betegek gyógytornájának elemei:

  • erős és harmonikus izomzat kialakítása a törzsön és az alsó végtagokon a törések megelőzése érdekében
  • az élettani gerinchajlatok beállítása
  • a medence helyes dőlésszögének beállítása
  • légzőgyakorlatok a gazdaságos légzés elsajátítására
  • egyensúly és koordinációs gyakorlatok az elesés kivédésére
  • a nyak-, váll és mellizmok nyújtása
  • a lapockazáró izmok, farizmok és a hasizom erősítése

A gyógytorna elemei

A gyógytorna feladata és módszere a betegség stádiumának, súlyosságának megfelelően más és más.  A megelőzésben nagyobb terhelés alkalmazható, mint az enyhébb vagy súlyosabb elváltozások esetén. A heveny csigolya összeroppanás esetén pl.: fájdalommentes fekte­tés, az izmok ellazításával; légzőtorna; terhelés nélküli, óvatos mobilizálás; a (fájdalommentes) felülés technikájá­nak megtanítása.

Erős gerincfájdalom esetén fekvő helyzetből úgy kell felülni, hogy előbb oldalára fordul a beteg, majd az ágy­hoz közelebbi kezével fokozatosan felnyomja magát. Felül­ve mindkét kezével megtámasztja magát, majd lassan felemelkedik. Érdemes figyelmet szentelni az olyan ártatlan dolgok­nak is, mint egy tüsszentés. Külön hangsúlyo­zandó a helyes álló és ülő testtartás elsajátítása és alkalma­zása.

A gyógytorna végzésére számos lehetőség adó­dik – éljünk velük! Lefekvéskor először oldalunkra fordulva dőlünk el, a kezünkkel megtámasztva felsőtestünket, s utána fordulunk hanyattfekvésbe. Felkeléskor ugyanezt a technikát alkalmazzuk, hanyattfekvésből először oldalunkra fordulunk, majd kezünkkel segítve, felemelke­dünk felülésbe.

Jó tudni! A tüsszentés csonttörést okozhat a gerincben, csontritkulásban szenvedőkben. Az egyik kezünkkel támasszuk meg hátunkat tüsszentés vagy köhögés során, és közben ne hajoljunk előre!

A csontritkulás következményeinek megelőzésének érdekében figyeljünk a helyes gerinc- és testtartásra!A kórházi vagy járóbeteg kezelés, a betegklubokban szervezett csoportos tornák és a videó- vagy hangkazetta segítsé­gével otthon egyénileg végzett torna közül vá­laszthatunk. A rendszeresség nagyon fontos!

A mozgásfunkció, az önellátó képesség megőrzése vagy javítása, a közlekedési biztonság megteremtése és a társa­dalmi integrálódás segítése a rehabilitáció feladata.

Gyakorlat

Támasszuk csípőnket és vállainkat a falnak! Fejünk is támaszkodjon a falhoz, állunkat szegezzük le! Hasunkat húzzuk be úgy, hogy a gerinc természetes deréktáji görbülete megmaradjon! Ezután tegyünk lábunkat kicsit messzebb a faltól, úgy hogy térdeink közben ne érjenek össze! Csússzunk kicsit lejjebb a fal mellett, és közben hajlítsuk be térdünket úgy, hogy a térdek a lábujjak fölé kerüljenek!

Figyelem! Akkora távolságra helyezzük lábfejeinket a faltól, amennyi még teljesen biztonságos számunkra!Maradjunk ebben a testhelyzetben 10-30 másodpercig, közben normálisan lélegezzünk, majd lassan egyenesítsük ki térdünket, és csússzunk felfelé a fal mellett, a kiindulási helyzetbe! A gyakorlat naponta 1-2-szer megismételhető.

Faltámaszgyakorlat

Helyezkedjünk stabil álló helyzetbe, helyes gerinctartással. Karjainkat emeljük W-alakú helyzetbe, ügyeljünk arra, hogy a vállak lazák maradjanak! Könyökünket húzzuk hátra, miközben érezzük, hogy lapockáink közelítenek egymáshoz! Számoljunk háromig, majd térjünk vissza az eredeti testtartásba! Lazítsunk, majd ismételjük meg a gyakorlatot!

Üljünk a szék elé, majd egyenes gerinccel, térdeinket behajtva, kezünkkel a székhez érve, üljünk le a helyes ülő testtartásban! Ugyanilyen módon álljunk fel! Ismételjük meg 5-10-szer, naponta 2-3-szor a gyakorlatsort!

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.