Hogyan tette tönkre a koleszterinfóbia a csecsemőtápszert?
Logikusan azt gondolhatnánk, hogy a csecsemőtápszerek kifejlesztői megpróbálják a lehető legpontosabban lemásolni az emberi anyatej összetételét — ám sajnos ez nem így van.
A tápszerekben ugyanis nincs elég koleszterin: egy átlagos tápszer literenként 10-30 ing koleszterint tartalmaz, ami az anyatejben lévő mennyiségnek csupán egytizede. Márpedig ennek a hiányosságnak következményei vannak: az anyatejjel táplált csecsemők szérum-koleszterinszintje hat hónapos korra eléri a normális mértéket, miközben a tápszeres gyerekek ugyanebben az életkorban súlyos koleszterinhiánnyal küzdenek.
A koleszterint évtizedeken keresztül démonizálták, annak a — ma már kétségbe vont — elméletnek az alapján, hogy a táplálkozással bevitt koleszterin hozzájárul a szívbetegségek kialakulásához. Legjobb lett volna figyelmen kívül hagyni a szakértőket, és engedni, hogy a természetes szelekció mutassa meg nekünk, mi az egészséges.
A csecsemők és a felnőttek közötti különbségek
Mielőtt belekezdenénk annak a magyarázatába, hogy milyen következtetést vonhatunk le az anyatej összetételéből a saját táplálkozásunkra nézve, gondoljuk át, hogy mennyiben térnek el egy csecsemő táplálkozási igényei egy felnőttétől.
- Egészségtelen zsiradékok
- Káros élelmiszerek, túlzott só hatásai
- Legyen öröm az étkezés
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A legnagyobb különbség a csecsemők és a felnőttek között az, hogy a babáknak nagy agyuk van. Születésekor egy kisbaba teste csak 5%-a egy felnőtt méretének, az agya viszont teljes 28%-a a felnőttkori tömegének. Egyéves korára a kisbaba agya már 75%-a a felnőttkori méretének, míg hatéves korára eléri a 90%-át.
A csecsemők agya tehát nemcsak a testükhöz képest nagyon nagy, de az első életév során gyorsabban is nő, mint a test többi része.
Az agynak azonban más típusú energiára van szüksége, mint a test többi részének: nem használ fel sok zsírból származó energiát, mert a zsír túl lassan jut el az agyba ahhoz, hogy ez legyen a szokásos energiaforrás.
Miért nem zsírt használ az agy energiaforrásként?
Azt a speciális módot, amellyel a vérerek ellátják az agyat, „vér-agy gát”-nak nevezzük. Az erek általában megkönnyítik a tápanyagok — köztük a zsír — eljutását a körülöttük lévő szövetekbe, az agy esetében azonban sokkal elővigyázatosabbak.
Ennek az az egyik oka, hogy a test meg akarja előzni az agyi fertőzéseket.
A legtöbb kórokozó sejtfala zsírból áll: még a vírusokat is — amelyek nem is sejtek — zsíros burok veszi körül. Á kórokozók általában sejtről sejtre terjeszkednek, és a zsíros részecskék útvonalát követik. A vér-agy gát megnehezíti a kórokozók számára az agyba való bejutást azzal, hogy korlátozza az agy tápanyagfelvételét ezekről az útvonalakról. (Ezért van az, hogy az agyi fertőzéseket gyakran valamilyen sérülés előzi meg, amely áttöri a vér-agy gátat.)
Amennyiben a gyermekek agya arányaiban sokkal több energiát használ fel, mint a felnőtteké, és amennyiben az agy glükózzal, illetve ketonokkal táplálkozik, akkor ez azt jelenti, hogy a csecsemők glükóz- és keton szükséglete sokkal nagyobb, mint a felnőtteké. A csecsemőknek:
- több szénhidrátra van szükségük, mint a felnőtteknek
- sokkal több rövid és közepes láncú zsírsavra — a ketonok prekurzoraira — van szükségük, mint a felnőtteknek.
Ha jól gondoljuk, hogy a paleolit táplálkozás és a „kannibál” étrend megfelelő mintát jelentenek a felnőttek optimális táplálkozásához, akkor nem lepődünk meg az anyatej összetételén.
Íme az összehasonlítás:
Makrotápanyag | Paleolit / "Kannibál"étrend | Anyatej |
---|---|---|
Szénhidrátok | 13-20% | 39% |
Rövid és közepes láncú zsírsavak | ~3% | 8,7% |
Más zsírok | -60% | 46% |
Fehérje | 15-25% | 7% |
Az anyatej több szénhidrátot, illetve rövid és közepes láncú zsírsavat tartalmaz, viszont kevesebb hosszú láncú zsírt és fehérjét. A tej oligoszacharid-tartalma — amelyből a szervezet a bélbaktériumok által történő emésztés után még 3%-nyi energiát nyer rövid láncú zsírsavak formájában — alátámasztja a ketogén zsírok fontosságát a csecsemők táplálkozásában.
A kórokozók távoltartásának azonban megvan az ára: az agy nem képes olyan gyorsan zsírt felvenni. Mivel a zsírok csak lassan jutnak be az agyba, így az elvesztésük kockázatos volna, tehát nem ezek jelentik a szokásos energiaforrást. Helyettük az agy glükózt és ketonokat használ a működéséhez.
Milyen összefüggés lehet az anyatej és az emberi táplálkozás között?
Az anyatej összetétele mindent elmond a csecsemők optimális táplálkozásáról, sokat elárul a gyermekek Optimális Étrendjéről, és alátámasztja a mi elképzeléseinket: a felnőttek étrendjéről.
A szénhidrátok tekintetében azt mutatja meg, hogy míg csecsemőknél ezek a táplálkozás 39%-át teszik ki, addig a gyermekeknél, majd a felnőtteknél is fokozatosan csökken az arányuk. Nem tudjuk pontosan, hogy felnőtteknél hány százalék is legyen ez az arány — ehhez más bizonyítékokra lesz szükségünk —, de az meglehetősen biztosra vehető, hogy a koplalás „kannibál” étrendjének szénhidrátbevitele túl alacsony, a paleo étrendé pedig valószínűsíthetően túl alacsony. Ebből következtethetünk arra, hogy a felnőttek optimális szénhidrátbevitele a teljes energiabevitel 20%-ánál magasabb, de a 35%-ánál feltehetőleg nem több.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.